Az 1000. évben István királlyá koronázásakor a magyarok vallást cseréltek?

Eldöntendő kérdés = béna kérdés.

A válasz az, hogy a magyarok nem cseréltek vallást önszántukból a koronázás napján, hanem évtizedes gyilkolászás és megfélemlítés árán lettek keresztények. Csak az utókor hajlamos dicsfényben feltüntetni István királyt, aki egy idegen ideológiát erőltetett a népére, elpusztítva az addigi ősi magyar hitvilágot.

Annyira, hogy még a fizikai emlékeket is eltüntették, a rovásírást is büntették, az így készült dolgokat megsemmisítették, stb.

Pedig ezeknek aztán sok közük nem volt a valláshoz.

Természetesen a régi vallást büntették, ez érthető.

Úgyhogy a "vallást cseréltek" az valahogy nem stimmel.

Valláscsere az később volt:

pl. amikor egy földesúr áttért mondjuk református hitre, akkor az alattvalói is. Senki sem kérdezte őket, de általában ez már nem járt vérontással.

Nem egészen. A kereszténység felvétele hosszú időbe telt, egyes helyeken már 1000 előtt megkezdődött, valahol meg még a 12. század végén is voltak pogány közösségek.

De egyébként kérdéses, hogy a magyarok valaha is áttértek-e teljesen a kereszténységre.

Mivel a köznép és a nemesség nagy része a reformációig egyáltalán nem volt írástudó, latinul is csak elenyészően kevesen tudtak így honnan is tudtak volna bármit a kereszténység lényegéről? A korábbi "ősvallás" elemei mélyen beépültek a magyar népi vallásosságba, a babonaságok, népszokások többsége onnan való, sok összeolvadt egy-egy keresztény hagyománnyal egy egészen egyedi és izgalmas mixet hozva létre. Táltosok még a 18. században is működtek a helyi pap mellett egyes falvakban. Az öregisten, jóisten, boldogasszony kifejezések pedig szintén eléggé árulkodóak arra, hogy a magyar ősvallás nem tűnt el, csak átalakult, beépült a magyarországi kereszténységbe.

István király nem a pénztárcájában gondolkodott mint a mai politikusok. Ami azt illeti a legtöbb Magyar király, és itt kiemelendő, hogy Magyar! király, általában az ország és a nép érdekeit és jövőjét tartotta szem előtt.

Először is, már István korában előre látható volt a Magyar hadak gyengülése, és a törzsi szövetség felbomlásnak indulása. Ezen kívül az iszlám (ami ne feledjük, hogy ugyan csak judeo vallás), keleten ekkorra már régen tombolt és pusztított, amit csak ért. Nyugati rokona a krisztianizmus sem volt különb, csak más módszereket használtak. Beszivárogni, beférkőzni a felső vezetésbe, és amikor megszerezték a politikai hatalmat, akkor kiirtják azokat az embereket, akik nem hajlandóak maguktól átállni a judeo vallásra, illetve ahogy az az ószövetségben le van írva, minden bálványt és régi Istenek emlékeit el kell pusztítani.

Ezt látva, István igen is, nagyon komoly és felelős döntést hozott, mondhatjuk elsőként európában, hiszen a Magyar területek sem fogják megúszni e mészárlást és népirtást, igen helyesen felismerte, csak úgy enyhítheti ezt, ha állami vallásként ő maga veszi fel a kereszténységet és teszi államvallássá.

Nem 1 könyv jelent meg olyan címen, hogy "mágusperek". Ezek nem szólnak másról, mint oldalak százain keresztül, dokumentálják 1000 -től kezdve a máguspereket, ahol a "varázslónak" és más hitet gyakorlók pereiről lehet olvasni. Ugyanis ezek fennmaradtak a királyi levéltárakban.

István király igen komoly és megfontolt, no meg előrelátó rendeleteket hozott vallás ügyileg. A rendeletek fő célja az volt, hogy az országnak csak szigorúan kijelölt pontjain lehetett a keresztény vallást hirdetni és téríteni.

Ezen kívül 2 dolgot tett ami említésre méltó és fontos kiemelni. Először is, soha nem esküdött fel Jahve-ra. Ez tény, ezt kár bárkinek is vitatnia. Kiemelte a pápának írt levelében is, hogy Jézus Krisztus igaz hitét veszi magára és az országra.

Illetve a másik ám nem kevésbé fontos intézkedése, hogy Magyarország örökös patrónája és királynéja az Szűz Mária (Ezen keresztül a Magyar Szent Korona örökös tulajdonosa maga Jézus Krisztus tehát az Isten, egyben Magyarország királya is).

Ez utóbbi azért fontos, mert a Magyar ősi vallás az boldog asszony hit volt, ahol az anya Istennőt tisztelték, ki szülte a világot. Voltaképpen e boldog asszony, Istvántól kezdve Szűz Mária lett.

---

Tények csak úgy, magyarázat nélkül,

1, Magyarország és István király felvette a kereszténységet. Ez nem igaz. Ez helyesen úgy szól, hogy István király megreformálta a Magyar vallást, de az egészen Mátyás király idejéig megmaradt az ősi hitében. Körülbelül az 1200-as évektől a Pálos rendek őrizték az ősi Magyar vallást. Pontosan még nem lehet tudni, mikor alapultak az első pálos rendek, mivel a Habsburgok üldözték és irtották a pálosokat és híveiket.

Így adódik a kérdés, hogy akkor ki is irtotta az ősi Magyar vallást?

2, Magyar szent korona és a vele megkoronázott király magasabb rangú, mint a pápa. Ezt bizonyítja, hogy a Szent koronával koronázott királynak vétó joga van a pápaválasztáson. Tehát, ha megválasztották a pápát, a Magyra király visszaveheti tőle a pápai jogot.

Így adódik a kérdés, hogy hogyan lehet úgy téríteni, hogy a térítettnek magasabb rangot adok a kezébe, mint ami a térítőnek van?

3, A "honfoglalás kortól" kezdve, egészen Szent Istvánig a Magyar temetkezési sírok jellemző sírlelete a mellkeresztek és a kőrkeresztek. Ezekről a vatikánba küldött minták alapján maga a vatikán jelentette ki, hogy keleti típusú keresztény mellkeresztek, 1000 előttről származnak, a 800-as évekre volt ez a típusú kereszt jellemző.

Így adódik a kérdés. Miről - mire térítettek?

4, Szent István korában a Magyar királyság katonailag ellenőrzése alatt tartja EGÉSZ EURÓPÁT.

Így adódik a kérdés, hogy mégis hogy sikerült volna úgy téríteni, hogy a fellázadó ország ne vágja szájon a "térítő lovagokat".

5, István királyt halála előtt elárulták, Vazult akarta királynak, ám őt megsüketítették és megvakították. Ekkor három leendő király jelöltet külföldre menekítette utolsó apró hatalmával. Amikor meghalt, az ország azonnal idegen kézbe került. Orszeoló Péter követte, aki méltó volt nevéhez (Országölő), mert ő irtotta a magyarokat (ellentétben Istvánnal). Olvasd el a képes krónikát.

Anonymus

"2, Magyar szent korona és a vele megkoronázott király magasabb rangú, mint a pápa. Ezt bizonyítja, hogy a Szent koronával koronázott királynak vétó joga van a pápaválasztáson. Tehát, ha megválasztották a pápát, a Magyra király visszaveheti tőle a pápai jogot. "

A sok más bődületes *** mellet, nekem ez szúrta ki leginkább a szemem xd

A pápa fölött még egy Német Római Császár sem tudott felülkerekedni, pedig volt aki megpróbálta..aztán az lett a vége, hogy térdre rogyva esedezett bocsánatért. Nemhogy, az épphogy keresztény magyarok, illetve azok királya vétózza meg őszentségét :D

"A pápa fölött még egy Német Római Császár sem tudott felülkerekedni, pedig volt aki megpróbálta..aztán az lett a vége, hogy térdre rogyva esedezett bocsánatért. Nemhogy, az épphogy keresztény magyarok, illetve azok királya vétózza meg őszentségét :D" - még a hatalmas Német-Római Császár sem packázhat a pápával, nemhogy a kicsi magyarok...

VII. Henrik császárt kiátkozta a pápa, aminek következtében birodalma területén a papok nem látták el a papi szolgálatot, ami abban az időben létfontosságúnak számított. Pl. nem tudták a halottakat eltemetni. Úgyhogy VII. Henrik zsákruhába öltözve jelent meg a pápa előtt, és hamut szórt a fejére, hogy a bocsánatáért esedezzen, ez volt a kanosszajárás.

Ezzel szemben amikor a Károly Róbert koronázása körüli hacacáréban a pápa küldött egy alkalmi koronát, pápai bullát állított ki, hogy "levette a szentséget" a Szent Koronáról és áttette erre a koronára. Amire a magyar püspöki kar elküldte a bús ****ba a pápát, hogy ilyet nem tehet. Amire a pápa kiátkozta a püspöki kart. Amire nemhogy kanosszajárás nem volt, de a budai püspök lazán kiátkozta a pápát, és ennyi volt. Miután Károly Róbertet végül törvényesen megkoronázták (akit a pápa erősen támogatott), úgy tettek, mintha az egész meg se történt volna. Mindezt a keménykedést úgy csinálták végig, hogy Magyarországnak éppen nem is volt királya (az interregnum végnapjai); amikor volt, a magyarországi egyház feje ő volt (a mindenkori király) és ezen jogcímében felülbírálhatta a pápát is. A német-római császár: nem. A magyar király: igen. Arról viszont nem tudok, hogy pápaválasztásnál vétójoga lett volna. Bár nyilván nem volt közömbös, hogy a magyar király hogy viszonyul egy pápajelölthöz.

Nos en egy erdekes magyarazatot hallotam errol.

A magyarok a bejovetel elott mar talalkoztak a szlavokhoz kuldott bizanci teritokkel es egyesek kozulluk felvettek az ortodox hitet...Tudom hogy az egyhazszakadas kesobb volt ....

Nos ezt lehetett is volna allamvalassa tenni de volt egy bokkeno...

Mind Bizanc mint a katolikus nemetek iranyitani szerettek volna a magyarokat a vallason keresztul...

Istvan gondolkozott hogy hogyan akadalyozza meg ezt...

Allitolag bizanctol is kerte hogy o maga nevezhessen ki puspokoket es papokat de Bizanc ragaszkodott a hagyomanyahoz...

Igy a papaval is felvette a kapcsolatot es elerte nalla hpogy ha ot apostoli kiralynak nevezi ki akinek hatalma van a puspoksegek fellet akkor Istvan elismeri a papa hatalmat a magyar kiraly es allatvaloi felett..

A papa belement az alkuba mert egyreszt a magyar teruletekre mindig is igenyt tartott a katolicizmus es mivel a nemeteket csunyal elvertek 907-ben nem nagyon volt kedvuk keresztes haboruval a nemeteknek kikaparni a gesztenyet..A papa Magyaroorszagot igy Nemetorszag ellensulyozasara es egyben papai hatalmanak fentartasara is szerette volna megszerezni ezert dontott az apostoli kinevezes mellet.Mint apostoli kiraly igy Istvan nevezte a puspokoket nem a nemet fejedelemsegek kuldtek a nyakara akit jonak lattak...

Nos ennyi a tortenet nem tudom menyire igaz viszont logikusan hangzik es hiheto....