Kinek van igaza, a Jehova tanúinak, vagy Jézus Krisztust középpontba helyezve, őróla tanúskodó hívőknek?

már ott is bukott, hogy politikailag elérni valamit.

a keresztények nem folynak bele a politikába hogy elérjenek valamit,

S Jézus a következőket mondta:

(János 15:21) 21 De mindezt az én nevem miatt művelik majd veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

Nos ehhez nem kell kommentár.

Marianne

Szeretnék pontot tenni ennek a vitának a végére! A Zsidó nemzet Jehova választott népe volt. Az Ézsaiás 44:8-ban Jehova nekik mondta, hogy ti vagytok az én tanúim. Jézus, Isten fia szintén zsidó volt, miként azok a tanítványok is, akiknek a Cselekedetek 1:8-ban Jézus azt mondta, hogy lesztek nekem tanúim.

Jézus szintén Jehova tanúja volt, hiszen az ő szándékáról tanúskodott, és az ő példáját követték az első században élő keresztények is.

Jézus halálával azonban valami megváltozott. Jézus haláláig szükséges volt a zsidóknak bűnért való áldozatot bemutatni, de mivel Jézus meghalt értünk bűnért való áldozatul, a későbbiekben erre már nem volt szükség. Jézus halálával megváltott bennünket a bűn rabszolgaságából és lehetővé tette, hogy a váltságáldozata alapján, ha hitet gyakorlunk benne, kilátásunk lehessen az örök életre.

Jézus amikor a Cselekedetekben 1:8-ban található szavakat mondta, mintegy azt az utasítást adta a követőinek, hogy tanúskodjanak mindenkinek arról, hogy már a Mózesi törvény megszűnt és többé nincs szükség arra, hogy bűnért való áldozatot mutassanak be, mert ezt az ő életének feláldozásával már megtette.

Ettől kezdve a követőinek arról kellett tanúskodni, hogy a Krisztusba vetett hit és a szava iránti engedelmesség elég a megmentéshez.

"a halelujah pedig örömkiáltás. lásd arkhimédeszt"

Archimédész nem azt kiáltotta, hogy hallelujah, hanem hogy heuréka. Az első héberül van és azt jelenti: Dicsérd Jahvét. Az utóbbi görögül van és azt jelenti: megtaláltam.

A keresztényeknek mindig és mindenhol azt a Jézust kell hirdetniük, aki Isten Fia és aki nélkül nem lehet az Istenhez eljutni.

Jézus aszt mondta.

senki nem mehet atyám országába, csak is én általam.

tehát nem csak Jehovát vagy csak Jézust kel követni.

hanem Jézust és Jehovát kel követni.

Én is nagyon-nagyon szeretnék pontot tenni a dolog végére, de erre még esélyt sem látok egyelőre, legfeljebb egy kettőspontra, vagy pontosvesszőre. A dolog ott kezdődik, hogy a Biblia alapján úgy tűnik, hogy Maga az Atyaisten vagy soha nem járt a Földön, vagy csak egészen rendkívüli esetekben.

Aki Mózesnek bemutatkozott JHVH-ként, és kihozta Izrael fiait Egyiptomból, és pátyolgatta őket negyven évig a pusztában, majd később a történelem során, az tuti, hogy nem az Atya volt, hanem a Messiás, azaz a Krisztus, Aki azonos a későbbiekben megjelent Názáreti Jézussal. Egy-két vitatható esetet látok az Ószövetségben, például, ahol Mózes hátulról megláthatta Istent, de az arcát nem. Ez lehetett akár az Atya is, de a Jelenések könyvének a Krisztusa is éppen elég dicsőséges volt ahhoz, hogy egy újjászületés nélküli ember ne bírja elviselni a látását, azaz nagyon is lehetségesnek tartom, hogy Mózes is Őt látta itt hátulról a dicsőségében, a többi alkalommal ugyanis nem a teljes dicsőségében jelent meg neki Isten, azaz a Messiás, ahogy Ábrahámnak, Józsuénak, Gedeonnak és a többieknek sem. Az Atyát mindig úgy mutatja be a Biblia, mint aki a trónon ül, és soha nem szabad az arcára nézni. Mózes szemtől szembe beszélt Istennel, de nem az Atyával.

A jehovisták látását korlátozza, hogy ők csípőből elutasítják a Szentháromság fogalmát, ezért nem érthetik meg, hogy a JHVH Elohim azért többesszám, mert a JHVH név mindhárom isteni személyre vonatkozik, Akit a Biblia kijelent, és nem annyira személynévként, hanem inkább vezetéknévként, családnévként kellene felfogni. Éppen ezért nem is lehetnek soha JHVH tanúi, mert önkényesen úgy döntöttek, hogy a JHVH nevet csak az Atyára alkalmazzák, de a Fiút és a Szent Szellemet kirekesztik belőle. De JHVH Elohim csak úgy teljes, ha beleértjük az Atyát, a Fiút és a Szent Szellemet is. A jehovisták Jehovája nem azonos a Biblia által kinyilatkoztatott JHVH Elohimmal.

Persze.

Az Isten atyai személye megdicséri sajátmagát mint fiú személyt, amikor megkeresztelkedik

hogy lehet hogy Jézus engedelmességet tanúlt? amikor ugyan kinek tartozna engedelmességgel amikor a három személy egyike, miért is kellene nekiilyesmit megtanulnia

De ha nem három személy akkor már érthetőbb hogy miért kellett Jézusnak engedelmességet tanúlni, testben is

(Héberek 5:8–10) 8 Jóllehet Fiú volt, engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett; 9 s miután tökéletessé tétetett, felelős lett mindazok örök megmentéséért, akik engedelmeskednek neki, 10 mert az Isten kifejezetten Melkisédek módja szerinti főpapnak hívta őt.

Isten főpapnak hívja a fiát, nem egyenrangú Istennek

ha egyenrangú Isten lenne a Teremtővel miért és kinek kellett engedelmeskednie?

vagy még sem egyenrangú?

a szent szellemről nem is beszélve, hogy az ha személy lenne hogyan mászna bele több emberbe hogy tanítson, és csodákat tudjanak tenni? meg emlékeztetni...

de ha Isten tavékeny képességéről beszélünk akkor sokkal kézenfekvőbb, egy képesség pedig nem személy... dehát....

Marianne

Ja és nem Jehovisták.

hogy a Jés álta megszentelni való névnől ekkora gúnyt üzz Te is, hát...