Mit gondoltok ezekről az Istenérvekről?

Istenérv kis betű.

Amúgy már volt erről szó itt... nem akarsz visszaolvasni?

1 - a komplexitás érve:

úgy butaság, ahogy van. Semmit nem mond, csak azt, hogy "én nem tudom elképzelni". Ez nem érv.

Az meg, hogy mi ideális és mi nem, az a dolgok megfordítása.

Az élet ITT és IDE alakult ki - természetes, hogy az itteni körülmények ideálisak neki. Ha máshol alakult volna ki, akkor az lenne az ideális.

Ahol pedig nem tud kialakulni - ott ugye nem is alakul ki.

2 - Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?

Az istent mi okozta?

Ja: hogy neki nem kell ok? Akkor az univerzumnak miért is kell? Isten a bonyolultabb, neki kisebb az esélye.

3 - rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felisorolni, amelyek sosem változnak?

EZ NEM IGAZ!

Pl. a fénysebesség is változhat az idő múlásával, vagy egy másik világban lehet egészen más.

Amúgy ez mire lenne érv?

Ez megint csak egy butaság.

4 - DNS

Amit itt ír, az természetes szőke háziasszonyoknak szól.

A DNS kialakulásáról értelmes helyeken érdemes olvasni, nem ilyen anti-IQ lapokon.

5 - Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik

Nocsak! Egy végtelen isten keres és igyekszik?

Hogy is van ez?

Ez megint csak szőkéknek szól, akik egy önálló gondolatra is képtelenek.

Ezen kívül az író, hiába mondja itt - sose volt ateista. Csak nem tudta, hogy miben higgyen.

6 - Jézus egyáltalán nincsen bizonyítva, a tettei sem...

tehát ez az egész rész a levegőben lóg.

Összefoglalva:

az idézett írás NAGYON BUTA embereknek szól!

Aki csak egy kicsit is értelmes, annak legalább néhány gondolata támad olvasás közben, ami megkérdőjelezi az egész írást.

Persze ez még nem cáfolat az istenek létére - de az írásban EGYETLEN BIZONYÍTÉK SINCS rájuk!

Csak ezt az író próbálja titkolni.

előző hozzászóló meglehetősen tályékozatlan lehet, viszont tökéletes szemléltetése annak amit "mondani fogok"

én voltam már hívő is meg ateista is mind a kettő meggyőződéses, az ilyen "érvek" a hívőt max csak egy kicsit erősítik meg a hitükben mit sem számít, az ateistát meg kicsit sem ingatják a hitében

az alapvető probléma, hogy akár atesita akár hívő az ember ez egy hit dolog, mielőtt megnyitja a cikket már eldöntötte, végül, hogy fog házzáállni, egy hívőnek mindenféle cáfolatokat hozhatsz nem fog kitérni a hitéből, jobb esetben integrálja

az ateistának bármiféle bizonyítékot hozhatsz csak azt fogja hitelesnek tekinteni ami az ő világképét erősíti, pl előző hozzászóló szerint Jézus puszta léte sem bizonyított, mert ő sem fogadja el ami egy kicsit lazítana az ateista világképén, a valóságban az ateista történészek operálnak egy "történelmi jézus" fogalommal, akiről úgy gondolják létezett ott és akkor amikor a biblia is állítja, valóban csinált valamit ami gyógyításnak tűnt (egyesek szerint pszichoszomatkus betegségeket gyógyított csupán, ezek pedig ritkán ugyan de komoly tünetekkel pl vaksággal is járhatnak Freud is sok ilyen emberrel foglalkozott), és valóban elmondta azokat a beszédeket, és sokminden megtörtént vele ami a bibliában si van, pl ,hogy keresztrefeszítéssel végezék ki, magyarul is kapható egy forráskötet amiben csomó ilyen kortárs nem bibliai jegyzet van a történelmi jézusról, többsége római

de sok ateista egyszerűen ezt sem képes elfogadni, holott ez a legkevésbé sem támasztja alá a kereszténységet, úgy mint vallást, és azért nem képes elfogadni mert "sérti a hitét" ugyan így egy hívő sem fogja elfogadni ,hogy "csak történelmi jézus"

Na igen, szerintem is rosszak.

1. Röviden: a farok csóválja a kutyát. A bolygónk nem különleges, rengeteg bolygó létezik, amelyek betöltik kb. a lehetséges variációk teljes skáláját. A bolygónk csak pont az, amelyik, a rengeteg mindenféléből.

A víz csak egyike azon dolgoknak, ami nélkül nincs élet. Illetve ha belegondolsz, mindennek minden része nélkülözhetetlen. Nincs vasbeton vas nélkül. A vízhez nélkülözhetetlen a hidrogén, pedig se színe, se szaga :) Mellesleg ez is vegyületek végtelen skálájából egy bizonyos, ezért nem különleges. Ami más, az máshogy viselkedik, és máshoz nélkülözhetetlen.

Az agy nem befogadja a színeket és a formákat, hanem létrehozza, mert kívül nem létezik ilyesmi. A tudatod az agy által létrehozott illúzióban létezik. Egyébként az agy az agyunk szerint nagyon király. De ez mit jelent? Király, bonyolult, és? Mondjuk bonyolult a magfizika is, meg a kávém molekuláris kavargása is. Ugyanez igaz a szemre is.

Az evolúció mindent megmagyaráz. Tágabb értelemben (bár a biológus nem a tágabb értelmezést használja!) még azt is, ahogyan az élő az élettelenből kialakult.

Nyilván nem konkrétan, mert konkrét válasz még nincs, ezért nem is mond erről semmit, ha nem muszáj, de egy elvi megközelítést ad, aminek nincs fizikai akadálya.

Ugyanez nem igaz a biológiai evolúcióra, mert ott konkrét állítások vannak, és például az agy és a szem pont nem olyan dolog, aminek az eredete és kiindulópontja az ismeretlenség homályába veszne.

2. Az Univerzum ősrobbanása nem egy dinamitrúd felrobbanása. Fény nem is volt benne egyáltalán, hiszen a fény az elektromágneses spektrum szűk tartománya, és erre a konkrét sugárzásfajtára várni kellett, legalább addig, amíg az atomok létre nem jöttek.

A tudósoknak nincs magyarázata arra mi előzte meg, és mi váltotta ki ezt a kezdetet, azonban Isten csapnivalóan rossz válasz. Mert semmiből nem lesz valami, semmiből tudatos szándék sem csinálhat valami, és még Isten sem, mert semmi nem van, hanem nincs, így nem lehet alanya és elszenvedője semmiféle változásnak. Ha Istennek van kezdete, akkor az ő eredetét is meg kell magyarázni. Ha nincs kezdete, akkor nem teremthette meg a világot, mert a végtelen (megelőző) idő sosem telik le a teremtés pillanatáig. Vagy már végtelen ideje letelt, de a bizonyítékok ennek az ellenkezőjét sugallják.

Az az igazság, hogy a létezésnek nincs valójában alternatívája, ami van, az nem tud nem lenni, ami pedig nincs, az nem tud lenni. Ehhez a belátáshoz képest az Univerzum keletkezésének konkrét módja csak részletkérdés.

3. Bármi történne, arra lehetne törvényeket megfogalmazni. Még a véletlenszerűségre is: ott a statisztika. Vannak dolgok, amik állandóak, vannak, amik nem. Megint ki van ragadva és misztifikálva valami, ami egyébként nem különleges, illetve ha belegondolsz, nincs is valós alternatívája.

4. A DNS csodálatos, leszámítva azt, hogy a túlnyomó része a kódnak egyáltalán nem kódol semmit, mert géneken kívül helyezkedik el, és nincs, ami leolvassa. Ez mondjuk nagy különbség az értelemmel megírt kódokhoz képest, mert azokban minden részletnek van értelme, és nem valamilyen elvont értelme, hanem kódként kódol. Másrészt a DNS kódja kémiai információ, és aminosavsorrendet (illetve kis részben RNS-sorrendet) kódol, nem használati utasítás. A sejtekben osztódással kötött ki, a legelső sejtben pedig még nagyon mást kódolt, mint amit egy emberben például. Lásd: mutáció, evolúció.

5. Ha isten keresne, akkor csak egy vallás lenne. Úgy látszik, sok isten keres, és ugyanaz az isten is mindenkinek mást mond. Az ellenben tény, hogy az ember hajlamos a babonákra, amire egyik isten sem lehet kifejezetten büszke, illetve a felelősség áthárítására, az önigazolásra meg a csodavárásra. Az ember keres magának isteneket, és ha nem talál, kitalál, hacsak nem ért már el kellő önismeretet, hogy tudja kezelni ezeket a hajlamokat.

6. Jó lenne, ha fennmaradt volna bármi Jézusról, magától Jézustól. De sajnos semmi nem maradt. Megvárták, míg meghal (ha ugyan létezett egyáltalán, ami szintén nem garantált) utána pedig csodás dolgokat írtak róla. Így pedig csak mese, akkor is, ha igaz. Nem lehet eldönteni.

Végig olvastam, és egy nagy blődli az egész úgy ahogyan van.

Kiragadott félinformációk felfűzve igazából random módon.

A szerző tipikusan beleugat olyasmikbe amiről lila dunsztja sincsen.

Ráadásul bemondásra épül.

Érdekelne a bizonyítása (BIZONYÍTÁSA) az isteni jelenlétnek! Ez nobel díjas kérdés, sok sikert hozzá!

"BIZONYÍTÁSA"

Ugyan!

A hívők csak egyet tudnak: folyamatosan pontozni lefelé mindenkit, aki ide ír. Már írni se mernek semmit, annyira nem tudnak mit mondani.

én is hívő vagyok és még soha nem pontoztam le senkit azért mert nem értet velem egyet a hitemben.

és valójában az ateisták is azzal jönnek hogy bizonyítsd.

de a nincs érvet ők sem tudják bizonyítani.

ez hit kérdése és egy hívőnek isten igen is bizonyít.

hisz hívő lett. mert megtalálta istent.

Ehez mit szolj meggyozo?

A kvantumfizikusok másik zavarba ejtő felfedezése az, hogy a szubatomi részecskék úgy viselkednek, mintha tudathasadásuk lenne. Néha anyagként, mint nagyon apró billiárd golyók száguldoznak az atomon belül, máskor pedig, óceánon áramló energiahullámokként viselkednek. Szinte úgy tűnik, ha a tudós részecske után kutat, akkor a szubatomi anyag engedelmesen részecskeként viselkedik, és ha hullámként keresi, akkor hullámként tűnik fel. Ez tehát a következő jelzés arra vonatkozóan, hogy az emberi elme képes hatást gyakorolni „arra a valamire”, amelyből az anyagi világ készül.

Hogyan lehet ezt a kétféle viselkedést értelmezni? Einstein bebizonyította, hogy az anyag energiából áll, és az atomok keletkezésekor az energia a sűrű anyagnak megfelelő formát ölt magára. Az energia hullámok viselkedése a tudósok által ismert dolog, azonban az energia fogalmát nem tudják igazán meghatározni. A legtöbb, amit mondanak az az, hogy az energia egyfajta rezgés.

A következő megállapítás az, hogy az anyag egyfajta tiszta energiából jön létre. Ha az energia rezgés, akkor a tiszta energia egy olyan fajta rezgés kell, hogy legyen, amelyik az anyag részecskéinek rezgése fölött áll. Ahogy az energia rezgése csökken, úgy válik sűrűbb anyaggá, vagyis a tiszta energia a sűrű anyagra jellemző megjelenést ölt. Ezt a tényt támasztja alá a kvantumfizikusok megfigyelése, hogy a szubatomi részecskék egy látszólag üres térben tűnnek fel. A részecske hirtelen a semmiből tűnik elő, majd további részecskékre osztódik, amelyek egymással ütköznek, végül eltűnik, vagyis visszakerül oda, ahonnan jött.

Honnan tűnhetnek elő a szubatomi részecskék? A kvantumfizikusok fedezték fel azt, hogy lehetetlen bármely kísérlet eredményét pontosan előre jelezni. Bizonyos végkimenetelek valószínűsége sejthető. Ez a tény okozta azt az észrevételt, hogy ameddig valaki a megfigyelést nem végzi, addig a szubatomi részecskék nincsenek jelen az anyagi világban, az anyag világában. Helyette abban a világban léteznek, amelyet a valószínűség világának nevezhetünk. Ebben a világban számos lehetősége van bizonyos részecskék megjelenésének bizonyos helyeken. A megfigyelés ideje alatt az egyik ilyen lehetőség válik valósággá, és a sűrű anyagi részecske megjelenik az anyagi világban, ahol mérhetővé válik.

Világossá válik, hogy a kvantumfizika alkalmazása a filozófiában olyan világképet jelez, amely a következő elemeket foglalja magába:

* Kell, hogy legyen valami azon túl, amit a tudósok anyagi világegyetemnek hívnak. Ezt hívhatjuk a valószínűség világának, kvantum mezőnek, a tiszta energia világának, más dimenziónak, párhuzamos világegyetemnek vagy bármi másnak. Mindenképpen kell, hogy legyen a magasabb rezgéseknek egy világa, amelyben csak tiszta energia van, de nincs sem fizikai anyag, sem fizikai energia. Ahogy a tiszta energiahullám rezgése csökken, akkor szubatomi részecskeként jelenik meg a térben, és ezek a részecskék később az anyag építőkockáiként működnek, vagy pedig olyan fizikai energiahullámokként, mint a fény.

* A két világ között nincs átjárhatatlanság. Valójában az anyagi világot egyfajta energiaáramlás hozza létre és tartja fenn minden bizonnyal, amely magasabb valóságból ered, és onnan áramlik az anyagi világba.

* A folyamat, amelynek során az energia anyagi formát ölt, úgy tűnik, hogy megkerülhetetlenül feltételezi egy magasabb szintű tudatforma létezését. A kvantum fizikusok felfedezése alapján anyag nem hozható létre tudatos elme közreműködése nélkül. Latolgatják, hogy az univerzum létezne-e egyáltalán, ha senkinek a figyelme nem irányulna rá.