Jefte fogadalma az volt a Bibliában, hogy ha nyer egy bizonyos csatában, akkor ami először kijön a házából, azt feláldozza Istennek. Nyert és a saját leánya jött ki először! Szerintetek Jefte szó szerint feláldozta lányát vagy nem? (Bírák 11:30-40)
És fogadást tőn Jefte az Úrnak, és monda: Ha mindenestől kezembe adod az Ammon fiait:Akkor valami kijövénd az én házamnak ajtaján előmbe, mikor békével visszatérek az Ammon fiaitól, legyen az Úré, és megáldozom azt egészen égőáldozatul.És kivonult Jefte az Ammon fiai ellen, hogy hadakozzék velök, és kezébe adá néki azokat az Úr.
És veré őket Aroertől fogva mindaddig, míg mennél Minnithbe, húsz városon át, és egész Abel-Keraminig nagy vérontással, és az Ammon fiai megaláztattak az Izráel fiai előtt.Mikor pedig méne Jefte Mispába az ő házához: ímé az ő leánya jött ki eleibe dobokkal és táncoló sereggel; ez volt az ő egyetlenegyje, mert nem volt néki kivülötte sem fia, sem leánya.És mikor meglátta őt, megszaggatá ruháit, és monda: Óh leányom, de megszomorítottál és megháborítottál engem! Mert én fogadást tettem az Úrnak, és nem vonhatom vissza.
Az pedig monda néki: Atyám, ha fogadást tettél az Úrnak, úgy cselekedjél velem, amint fogadtad, miután az Úr megadta az ellenségiden: az Ammon fiain való bosszút.
És monda az ő atyjának: Csak azt az egyet tedd meg nékem; eressz el engem két hónapra, hadd menjek el és vonulhassak félre a hegyekre, hogy sírjak szűzességemen leánybarátaimmal.És ő monda: Menj el. És elbocsátá őt két hónapra. Az pedig elment és az ő leánybarátai, és siratta az ő szűzességét a hegyeken.És a két hónap elteltével visszatért atyjához, és betöltötte az ő felőle való fogadást, amelyet tett, és ő soha nem ismert férfiút. És szokássá lett Izráelben,Hogy esztendőnként elmentek az Izráel leányai, hogy dicsőítsék a gileádbeli Jefte leányát esztendőnként négy napon át.
válasza:Igen.
Egyfelől ha megnézed a közpékori keresztény tradíciót, vagy a mindenkori judaista tradiciót, akkor bizony feláldozta.
Amúgy miért nem olvasod el magát a törzsszöveget, mert azzal nem lehet vitatkozni?
Íme:
Bírák könyve 11. fejezet:
39: "És a két hónap elteltével visszatért atyjához, és betöltötte az ő felőle való fogadást"
Azaz: két hónap gyászidőszak után visszatért a lány az apjához (Jeftéhez), és teljesítették a fogadalmat.
Mi volt ez a fogadalom?
30-31: "És fogadást tőn Jefte az Úrnak, és monda: Ha mindenestől kezembe adod az Ammon fiait:
Akkor valami kijövénd az én házamnak ajtaján előmbe, mikor békével visszatérek az Ammon fiaitól, legyen az Úré, és megáldozom azt egészen égőáldozatul."
Mit olvastunk? (alapvető szövegértés)
Azt, hogy Jefte megesküdött a Seregek Urának, hogy amennyiben legyőzi Ammon fiait, akkor az első dolgot ami kijön a háza ajtaján hazatértekor, feláldozza (elégeti).
Mi volt ami kijött az ajtón?
34: "Mikor pedig méne Jefte Mispába az ő házához: ímé az ő leánya jött ki eleibe"
Azaz: mikor Jefte hazatért, a háza ajtaján először a lánya jött ki.
----------
Tehát:
- Jefte megfogadta hogy elégeti, feláldozza ami kijön a háza ajtaján amikor hazatér az ammonitákon való győzelme után
- Jefte lánya jött ki a háza ajtaján amikor hazatér az ammonitákon való győzelme után
- fel is áldozta Jefte a lányát ahogy azt megígérte.
Nem tudom mi nem egyértelmű ezen.
válasza:Szia
Úgy érzem, ezt muszály kiírnom, ez miatt:
" Egyfelől ha megnézed a közpékori keresztény tradíciót, vagy a mindenkori judaista tradiciót, akkor bizony feláldozta.
Amúgy miért nem olvasod el magát a törzsszöveget, mert azzal nem lehet vitatkozni? "
Bírák 11:30, 31 — Vajon Jefte emberáldozatra gondolt, amikor ezt a fogadalmat tette? Távol állt tőle, hogy ilyesmire gondoljon, mivel a Törvény kijelentette: „Ne lehessen találni közötted olyat, aki átviszi fiát vagy lányát a tűzön” (5Mózes 18:10). Az azonban biztos, hogy Jefte egy emberre gondolt, nem pedig egy állatra, mivel az áldozatra alkalmas állatokat az izraeliták nemigen tartották a házukban. Egy állat feláldozása egyébként sem volt különleges ajándék. Jefte tisztában volt vele, hogy nagy valószínűséggel a lánya fog kijönni eléje a házból. Olyan értelemben akarta ’égő felajánlásként’ felajánlani ezt a személyt, hogy kizárólag Jehovának végezzen szolgálatot a szentély körül.
Mivel az élet szent (és Isten is az), SOHA nem kérne Isten emberáldozatot.
válasza:#4
Herr Gott KÉRT emberáldozatot, lásd Ábrahám és Izsák.
Másik: Jeftétől ugyan nem "kérte", de ez nem volt kérdés. A kérdés az volt, feláldozta-e Jefte a lányát.
Harmadik: kifejezetten égőáldozatról van szó a szövegben. Nem egyszerű áldozatról, aminél működhetne az apológia.
Négy: ha nem tűnt föl a Bírák Könyve azért tartalmaz számos "kilengést", mert - az irat szerint - nem volt király, ezért szétzüllött a nép (l. a részeges papot aki kidobja a tömegnek a prostiját akivel házasságon kívüli élettársi viszonyt folytat, majd mikor az szétkefélve reggel nem bír felülni a hátasra, elevenen feldarabolja, és szétküldi a darabjait az országban).
A zsidó kommentárirodalomban egyértelműen a szó szerinti feláldozást vallják a legtöbben,hiszen ítélet jött rá,csak 6 évig volt bíró,középkorúként halt meg,ami mindenképpen ítélet következménye!Károliban így van fordítva a temetéséről szóló beszámoló:....és eltemetteték Gileád egyik városában.(Bírák 12:7) A héber eredetiben viszont szó szerint ez áll:Gileád városaiban!(Többesszám)A magyarázat erre az,hogy valamilyen leprához hasonló betegség támadhatta meg,melynek következtében a testrészek váltak le róla,és ahol azok leestek,ott temették el külön-külön a testrészeit.Ez mindenképpen isteni csapás következménye,és az eredetiben így szerepel!(Városaiban)
Viszont van olyan nézet is ami szerint nem a lánya feláldozása miatt jött rá a csapás,hanem a Efraimiták lemészárlása miatt vagy pedig azért,mert nem ment el a Főpaphoz,hogy őt a meggondolatlan fogadalma alól felmentse,ugyanis erre lett volna rá lehetősége!Rási a Talmudban szintén ezt a nézetet vallja,valamint Josephus Flavius történetíró is,aki véleményét rendszeresen egyeztette korának vallási vezetőivel,vagyis ez volt az álláspont az apostolok korában! Luther és a Katolikus egyház is így értelmezi(Magyar Katolikus Lexikon V.kötet836.oldal)
Csak a XIII-ik században bukkant fel olyan nézet,miszerint nem szó szerinti emberáldozatról volt szó.A "legyen az Úré" a "szűzesség" és a "soha nem ismert férfit" kifejezések nem a halál,hanem a szüzességet suggalják.Érv még emellett,hogy egy emberáldozatot elkövetőt nem említene meg a Biblia a hit hősei között (Zsidó 11:32)Akik a lány szüzessége mellett érvelnek,azok szerint nem a lánya feláldozása,hanem a Efraimiták lemészárlása miatt jött rá a fentebb említett csapás.John Wesley is ezt vallotta.Érv az a szó szerinti feláldozás ellen,hogy a Törvény ezt tiltotta,Jefte viszont ismerte,ez kitűnik az ammonita királynak küldött üzenetéből.Jefte lánya olyan értelemben vált egészen elégő áldozattá,hogy egész életét a Szenthelyen való szolgálatra szentelte,s ezért siratta szüzességét.Ezt így is teljesen korrekt magyarázni,mert a Törvény így szól:"Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az emberek közül, meg ne váltassék, hanem halálra adassék bizonynyal."(3. Mózes 27:29)A "halálra adassék"kifejezés sem a Törvényben,sem Jefte lányának esetében nem szó szerint értendő,hanem azt jelenti,hogy az illető végleg föladja,földi,természetes céljait,mint például a férjhez menés,és "meghal"azok számára!
Mindkét véleményre vannak tehát biblia érvek,ezért én azt az álláspontot vallom,amit az ilyen nyitott kérdésekre szoktak volt válaszolni a Rabbik:"majd amikor a Messiás eljön,majd Ő elmondja!
válasza:#6
Na, kiderült itten te nem kérdezel, hanem igét terjesztesz.
Sutba vágod a tényleges szöveget, és egy neked kényelmes apológiát választasz, aminek semmi köze a szöveghez, egyélrtelmáen szándékosan téves szövegkiragadás, majd a vallásod azon elvét alkalmazod, miszerint egyik és másik egymásnak amúgy homlokegyenest ellentmondó állítás igaz.
Na ezért útálják többek között a "zsidókat".
Nem vagyok zsidó,és a júdaizmus nagy részével sem értek egyet,csak a különféle magyarázatokat,kommenteket kerestem/keresek,amint olvastad néhánynak utána néztem,de egyik sem ad kielégítő választ!Érdekel hogy ,ki,hogyan értelmezi és ismeri nemcsak ezt a történetet,hanem a Szentírást!
További szép estét!
Még annyit az utolsó kedves hozzászólónak,hogy nem igét terjesztek,hanem 1 igen és 1 nem válaszra reagálva mondtam el a különböző írásmagyarázatokat,melyek egyike sincs kiragadva a szövegkörnyezetéből!Isten sokszor úgy tanít alázatra és nyitottságra,hogy sok esetben-mint pl itt is-ne tudjuk a megoldást.Az Igén való elmélkedés pedig mindenképpen hasznára van az olvasónak.Lehet,hogy ez volt az Úr célja ezzel a történettel is?
Peace!
válasza:T.Kerdezo!
Jefte valoban fogadalmat tett Istennek. De itt nem arrol volt szo, hogy valoban felaldozza a lanyat tuzben. Hiszen az Izraelitak sosem aldoztak embert, mindig allataldozatot mutattak be Istennek. Isten elott gyuloletes volt az emberaldozat.
Jefte nyilvanvaloan ugy ertette azt, hogy felaldozza azt aki elebe jon, hogy odaszenteli, hogy kizarolagos szolgalatot vegezzen. A Mozesi torveny lehetove tette, hogy lelkeket ajanljanak fel Itennek. Voltak pl olyan nok, akik a szentelynel szolgaltak, talan vizet hordtak. /Mozes II. 38:8/ Keveset tudunk az effajta szolgalatrol, sot az sem egyertelmu, hogy altalaban egesz eletre szolt-e. Jefte alighanem ilyen kulonleges odaszentelesre gondolt, amikor fogadalmat tett, es ugy tunik, az igerete orokos szolgalatra vonatkozott. Jefte leanya pedig orommel teljesitette az apja fogadalmat.
Remelem kielegito volt a valaszom? Ha kerdesed van szivesen valaszolok: Judit!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!