Kedves tanúk. érdekelne a véleményetek. Egy házas személy homoszexuális cselekedetei Szentírási alapot képeznek a válásra, szabaddá téve ezzel az ártatlan félt az újraházasodásra?

szia

A Biblia azt írja, hogy akkor lehet elválni, és újra házasodni ha az egyik házasságtörést követ el, a másik fél ellen.

Ebben mindegy, hogy azonos nemű, vagy nem, de megtörtént a megnem engedett szexuális kapcsolat, jogalap arra hogy elválj, és újra házasodj,

Magyarul:

ha a férj egy férfival szexuális kapcsolatba kerül, a feleség Bibliailag elválhat a férjétől, és forditva is, ha a feleség él szexuális életet egy Nővel, és erre bizonyiték is van

Marianne

szia

utánna nézek ennek és megírom

szia

Utánna jártam ennek néhány gondolat erről:

Némely lelkész kedvezően érvel a homoszexualitás védelmében, azt állítva, hogy Jézus sohasem beszélt az ellen. De valóban így van? Jézus Krisztus kijelentette, hogy Isten Szava igazság (János 17:17). Ez azt jelenti, hogy ő helyeselte Istennek a 3Mózes 18:22-ben leírt nézőpontját a homoszexualitásról, mely ezt írja: „Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak: útálatosság az.” Azonkívül Jézus a paráznaságot és a házasságtörést azon dolgok között sorolta fel, mely „gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert” (Márk 7:21–23). A paráznaságnak fordított görög szó tágabb értelmű kifejezés, mint a házasságtörés kifejezése. A paráznaság szó a törvényes házasságon kívüli mindenféle szexuális kapcsolatot magában foglal, közöttük a homoszexualitást is (Júdás 7). Jézus Krisztus arra is figyelmeztette követőit, hogy ne tűrjenek meg semmilyen úgynevezett keresztény tanítót, aki lekicsinyli a paráznaság súlyosságát (Jelenések 1:1; 2:14, 20).

A Bibliából világosan kiderül, hogy Isten a nemi kapcsolatot egy férfi és egy nő közötti kapcsolatnak szánta, mégpedig csak a házasságon belül (1Mózes 1:27, 28; 3Mózes 18:22; Példabeszédek 5:18, 19). Amikor a Biblia elítéli a paráznaságot, nemcsak a homoszexualitást ítéli el, hanem bizonyos heteroszexuális viselkedésformákat is (Galácia 5:19–21).

A Bibliában a „paráznaság” szó nemcsak a nemi aktust jelenti, hanem egy másik személy nemi szerveinek az izgatását, valamint a szájon vagy a végbélen át történő közösülést is.

„Isten [átadta őket] gyalázatos nemi vágyakozásoknak; mert asszonyaik is felcserélték a testükkel való természetes élést természetellenessel, s hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést, és gerjedelmükben egymás iránt gyúltak heves lángra, férfiak férfiakkal, s ocsmányságot cselekedtek” (Róma 1:26, 27).

Miért tartja a Biblia a homoszexualitást természetellenesnek és ocsmányságnak? Azért, mert olyan szexuális tevékenységet foglal magában, mely nem szerepelt a Teremtőnk eredeti szándékában. Egy homoszexuális kapcsolatból nem születhetnek utódok. A Biblia a homoszexualitást ahhoz a szexuális kapcsolathoz hasonlítja, melyet a démonokká vált lázadó angyalok folytattak a nőkkel Noé napjainak Vízözöne előtt (1Mózes 6:4; 19:4, 5; Júdás 6, 7). Isten mindkét tettet természetellenesnek tekinti.

Mentségek a homoszexualitásra?

Néhányakban talán felvetődik a következő kérdés: „Vajon a gének, a környezet vagy az átélt szörnyűségek, például a szexuális megbecstelenítés mentségül szolgálhat arra, hogy valaki enged a homoszexuális vágyaknak?” Semmi esetre sem. Figyeld meg ezt a példát: A legtöbben biztosan együtt érzők lennének egy olyan alkoholistával, akiről a tudósok azt mondják, hogy örökletes hajlama van az alkoholfüggőségre, vagy pedig olyan családban nőtt fel, ahol mindennapos dolognak számított a részegeskedés. Mindezek ellenére senki sem buzdítaná arra, hogy továbbra is részegeskedjen, vagy hogy adja fel az alkoholizmus ellen vívott harcát csupán azért, mert ilyen hajlammal született, vagy mert ilyen környezetben nőtt fel.

Ugyanígy, a Biblia sem menti fel azokat, akik megadják magukat ezeknek a vágyaknak, akár a gének állnak a háttérben, akár bármi más ok, viszont azokat, akik harcolnak a bennük lévő homoszexuális vágyak ellen, egyáltalán nem ítéli el (Róma 7:21–25; 1Korintusz 9:27). Sőt, gyakorlatias segítséget és buzdítást nyújt nekik, hogy győztesen kerüljenek ki ebből a harcból.

Abból, ahogyan Isten a férfit és a nőt teremtette, nyilvánvaló, hogy az a természetes, ha egymáshoz vonzódnak szexuálisan. Ennélfogva természetellenes, ha valaki az azonos neműekhez, illetve állatokhoz vagy gyermekekhez vonzódik (Róma 1:26, 27, 32).

Ezért azok, akik engednek a természetestől eltérő szexuális hajlamaiknak, perlekednek Istennel. A Biblia erre figyelmeztet: „Jaj annak, aki perlekedik Megformálójával, mint egy cserépdarab a föld másik cserépdarabjával! Mondja-e az agyag a formálójának: »Mit csinálsz?«” (Ézsaiás 45:9).

Pál hasonló szemléltetést használt. A következő szavakkal adott útmutatást a keresztényeknek a szexualitásra vonatkozóan: „mindegyikőtök tudja, hogyan legyen urává a maga edényének megszenteltségben és tisztességben, nem mohó nemi vágyakozásban” (1Tesszalonika 4:4, 5). Pál egy edényhez hasonlította az emberi testet. Az, hogy valaki urává lesz ennek az edénynek, azt jelenti, hogy a gondolatait és vágyait összhangba hozza Isten erkölcsi törvényeivel.

Isten Szava félreérthetetlenül azt mondja a homoszexuális cselekedetekről: „Útálatosság” (3Mózes 18:22). Isten Izráelnek adott törvénye kikötötte: „ha valaki férfival hál, úgy a mint asszonynyal hálnak: útálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak” (3Mózes 20:13). Ugyanezt a büntetést írta elő a bestialitást, vérfertőzést és házasságtörést elkövető személyeknek (3Mózes 20:10–12, 14–17).

Pál apostol arra kapott ihletést, hogy a homoszexuális cselekedeteket olyan kifejezésekkel illesse, mint ’tisztátalan indulat’ és „természetellenes”.

Az Írások nem nyújtanak mentséget, nem tesznek engedményeket és nem is kétértelműek; a homoszexuális gyakorlatok, a házasságtörés, a paráznaság egyaránt visszataszító Isten szemében. Ezért az igaz keresztények nem hígítják fel a Biblia nézőpontját a ’tisztátalan indulattal’ kapcsolatban, pusztán azért, hogy népszerűbbé és elfogadhatóbbá váljanak a modern kultúra számára.

Ezenkívül a homoszexuálisok nemi együttléte borzalmas, erőszakos és egyenesen szadista. Pál apostol ezt mondta: „a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is” (Efézus 5:12). Az ilyen erőszak azt a haragot és fájdalmat fedi fel, amely a feltételezett vidám, „meleg” hangulatú életmód felszíne alatt rejtőzik. Igaz, néhány homoszexuális azt állítja, hogy nem gyakorol szabad szerelmet. A „monogám” homoszexuálisok kisebbségben vannak — és kapcsolataik általában rövid életűek. Még ha az azonos neműek kapcsolata tartós is, a homoszexuálisok kapcsolata aligha lehet a Biblia által leírt szeretet eredménye.

Ma sok férfi és nő saját nembeli személlyel tart fenn nemi kapcsolatot: férfiak férfiakkal, és nők nőkkel. Ezeket homoszexuálisoknak hívják. A nők homoszexuális kapcsolatát leszboszi szerelemnek is nevezik. Isten Szava azonban „fajtalanságnak”, „illetlenségnek” mondja az ilyesmit (Róma 1:26, 27). Az is Isten törvénye elleni vétek, ha valaki állattal közösül (3Mózes 18:23). Annak, aki Isten kormányzata alatt szeretne élni, távol kell tartania magát az efféle erkölcstelen szokásoktól.

Szia

Ennél fogva állíthatom a Biblia fényében hogy alap a házasság felbontására, ha egy saját nemű emberrel csalja meg a házastársát valaki, és ez bizonyitva van.

Tisztelettel:

Marianne