Ha valaki keresztény, az kizárja, hogy mormon legyen? És fordítva.

Mert a mormonok a Bibliával egyenértékűnek vallják a mormon könyvet is.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Szekták: Mormonok...(Avagy Az Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza) A mormonokat a történelmi egyházak kivétel nélkül mint kereszténységtõl teljesen idegen szektának tekintik. Alapítójuk, Joseph Smith 1805. dec. 23-án született az Egyesült Államok Sharon nevû falujában. Családja presbiteriánus lett. Azt állította, egy Moroni nevû angyal jelent meg neki, aki tudatta vele, hogy az erdõben arany lemezekre írt könyv van elrejtve, amely Amerika õslakosságának eredetére vet fényt. Állítása szerint meg találta a lemezeket és barátaival lefordította. Újabb látomásban Keresztelõ János, Péter, Jakab és János "ároni papsággal" ruházta fel õket, késõbb -miután megkeresztelték egymást- megkapták a "melkizedeki papságot" is. Hármójuk bizonyságtételét a Nyolc tanúé követte, megjelentették a Mormon könyvét, és 1830. április 6-án Fayette-ben kimondták az új egyház, az Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza létrejöttét.

Késõbb maga a három tanú is elpártolt az új közösségtõl. Végsõ soron nincs bizonyíték arra, hogy a lemezek valaha is léteztek volna. Smith sokak ellenszenvét váltotta ki, végül gyilkosság áldozata lett. Az elsõ mormonok többnejûségben éltek (ószövetségi mintára), csak 1890-ben szüntették be a poligámiát. Központjuk Salt Lake City, a Sóstó Városa. Szerintük Jézus ember volt, csak istenné lett, nem szûztõl született, hanem Isten és Mária nemi kapcsolatának (valamiféle házasságtörésnek?) gyümölcse. Többnejûséget tételeznek fel magáról Krisztusról is.Ezek után hiába emlegetik Jézus Krisztus Egyházát, engesztelõ áldozatát, valójában nem ugyanabban a Krisztusban hisznek, mint a valódi keresztények!

Mit tartanak Jézusról? Tanításukat valamiféle evolúciós elmélettel igyekeznek kelendõvé tenni: amint Jézus is istenné fejlõdött, mondják, úgy mindenkire érvényes:"amilyen most az ember, olyan volt valamikor Isten, és amilyen most az Isten, olyan lehet egykor az ember" (Lorenzo Snow mormon "apostol"). Ami az Isten-kérdést illeti, nem egyisten hívõk. Szerintük a mindenség több világból áll, mindegyiknek megvan a maga istene, aki nem teremtõ, hanem az örök anyag szervezõje (!). Emlegetik a Szentháromságot, de valamiféle többistenhit formájában. A legfõbb isten az Atya vagy Elohim.

A Föld istene Jahve, csak teremtmény, a Fiúval azonos. Testük van, mint a Szentléleknek is. Az istenek emberi természetûek, mennyei zöldségekkel táplálkoznak, többnejûségben élnek és örökké szaporodnak... Ez inkább sci-fi, nem pedig új vagy ószövetségi tanítás. A keresztény Szentírást elfogadják ugyan, de ezzel egyenrangú könyvnek tekintik saját "bibliájukat", a Mormon könyvét, s ezzel az ún. folyamatos kinyilatkoztatás elvéhez jutnak el. Smith azt állította, hogy az 1823-ban talált arany táblácskák a Mormon nevû próféta írásait tartalmazták, ennek angol fordítása volna Mormon Könyve (mivel állítólag Mormon próféta írta). A könyv semmiképp sem lehet 1400 - 2400 éves, hiszen 18-19. századi amerikai politikai és vallási szókészletbõl, korabeli bibliafordítások szövegébõl merít, sõt csaknem teljes egészében Salamon Speulding presbiteriánus prédikátor vallásos fantasztikus regényének egy változata, tehát hamisítás. Ezt erõsíti az is, hogy a könyv szerint az amerikai indiánok a zsidók leszármazottai.

Hogyan fogadják a Szentírást? Erre semmiféle történelmi adat nincs, a tudósok szerint az indiánok mongol népektõl származnak, akik átkerültek az amerikai kontinensre.Tanításuk a Mormon Könyve mellett a Tan és Szövetségek ill. a Nagyértékû Gyöngy c. könyvekre épül. A mormonok mindennapi életét átjárja sajátos lelkiségük, munkaszeretük, jelentõséget tulajdonítanak a nevelésnek, van aszkézisük (vö. alkohol, dohány, kávé, sõt tea tilalma), a lelkiismereti szabadság harcosai - mindezek keresztény vonásoknak is tekinthetõk. Istenrõl, Krisztusról, az üdvösségrõl vallott tanításuk azonban merõben eltér a keresztény egyházak felfogásától. Bár megvan náluk a keresztség, és emlegetik az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevét, valójában több istent hívõk, magyarán: nem keresztények! Közösségük semmiképp se Jézus Krisztus mai egyháza.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról? Elvetik és önmagukat tekintik Jézus Krisztus mai egyházának.Pedig az egyház alapításáról tudunk (Mt.16, 19), a mormon közösség létrejötte viszont, mint láttuk, legendák ködébe vész. Jézus Krisztusnak semmiképp sem lehet olyan egyháza, sem ma, sem holnap, amely több Istenben hisz és Jézust fejlõdés eredményének tartja. Az Újszövetség nem ismeri azt a kétféle (ti. ároni és melkizedeki) papságot sem, amelyrõl a mormonok tudni vélnek. A misébõl és az úrvacsorából már csak "lakoma" lett náluk, s ez is csupán kenyérbõl és vízból áll. Ez mindenestõl eltér attól, amit Krisztus követõire hagyott.

Miben áll az emberek üdvössége? Elfogadják az üdvösség lehetõségét (az "utolsó napok egyháza" kifejezés nevükben épp a világvégi tanításra utal), de a földi élet mintájára képzelik el (vö. mennyei házasság). Ez nem kereszténység, hanem mohamedanizmus, ti. az evangélium szerint az örökéletben nincs házasélet (vö. Mt 22,30). Az üdvözültek körét - akárcsak Jehova tanui a saját köreikre - önmagukra szûkítik le, s úgy vélik, további fejlõdés zajlik ott is, a megújult földön csak az elõrehaladottabb lelkek maradhatnak, a többiek más bolygókra kerülnek. A túlvilág három fokozatát feltételezik: a mennyei, a földi és a földöntúli dicsõséget (ti. más bolygókon való továbbélést), ami nem bibliai eredetû, hanem ismét inkább fantasztikus regényekbe illõ gondolat.

Miért nem fogadhatjuk el tanításukat? Ami többistenhívõ felfogásukat illeti, Szent Pál szerint "egy az Isten, ki mindent átjár, mindent áthat, mindent betölt". Krisztus "istenné fejlõdése" nagyon tetszetõs elgondolás, csak éppen nem bibliai! A "fejlõdõ abszolútum" pedig önellentmondás. Az igazi keresztény nem fogadhatja el új kinyilatkoztatás lehetõségét:Gal. 1,9. szerint "ha mennybõl jövõ angyal hirdetne is más evangéliumot, mint amit mi hirdettünk, átkozott legyen".További jellegzetes tanításuk a halottakért való keresztelkedés. l.Pét 4,6-ra hivatkozva hirdetik, a holtakhoz is el kell juttatni az üdvösséget, s ennek módja szerintük a halottak helyett való keresztelkedés.Hogy tudják, kikért is kell ezt megtenni, központjukba igyekeznek begyûjteni minden születési anyakönyvi adatot szerte a világból. Pedig a Péter-levélben csak arról van szó, Jézus meghirdette az idõben elõtte élõknek is az üdvösséget, arról nincs szó, hogy ezt folytatni kell. Másrészt a halállal lezárul az érdemszerzés lehetõsége, a halálban végérvényessé vált állapoton tehát késõbb már nem lehet változtatni, különösen pedig más helyett nem.Végül: a keresztség az élõk szentsége, Mt 28,19-ben Jézus az élõk keresztelésére szólít! Az õsegyházban jelentkezett hasonló szokás, de Szent Pál nem látja értelmét, hogy egyesek "a halottakért keresztelkednek meg" (1Kor 15,29). A halottakkal való kapcsolattartás ilyen fokú keresése nem más, mint okkultizmus, ami idegen a kereszténységtõl.

Mivel keltenek ellenszenvet? A legtöbb mai szektához hasonlóan szenteknek tekintik önmagukat (ezt tükrözi már önmagukról alkotott meghatározásuk is). Holott még az apostol is arról vallott, "a bûnösök közt én vagyok az els?" (1 Tim 1,15)! Szerte a világon mintegy ötmilliónyian, Magyarországon tízezernyien lehetnek.

Hogyan térítenek? Térítõi módszerük a jehovásokéra emlékeztet. Papjaik fiatalemberek, akik párosával járják a világ városait, és minden eszközt latbavetve igyekszenek megnyerni a fiatalokat az egzotikus vallásnak, ami azok szemében maga Amerika.

[link]

mormonok, Jézus Krisztus és az Ítélet-napja Szentjeinek Egyháza (ang. Church of Jesus Christ of Latter-day Saints): kiliazmust valló adventista szekta. - 1830: Fayette-ben (New York külvárosa) alapította J. Smith. Nevüket az alapító képzeletvilágában szereplő Mormonról kapták. 1831: Kirtlandbe (Ohio), 1838: Far Westbe (Missouri), 1839: Nauvoo-ba (Illinois) kellett menekülniük. Az alapító halála (1844) utáni új vez-jük, Brigham Young (1801-77) 1846-47: keserves vándorlással elvezette a mormonokat a Nagy Sóstó mellé. Itt államot (Utah) és főv-t (Salt Lake City) alapítottak. - Az összes szekta közül a mormonoknak van a legszigorúbb szervezetük, hierarchiájuk. A legfelső réteg a melkizedeki papság. A csúcson az első elnökből és 2 tanácsosból álló első elnökség áll; alárendeltje a 12 fős apostolkollégium, majd a 4 pátriárka (helyenként evangélista), a főpap és a 70 vén. Ezek irányítják a mormonokat. A középréteg, az ároni papság a pásztori feladatokat végző papokból, tanítókból és diákonusokból áll. Az alsó réteg, a hívő nép kerületekre osztott közösségekben él. 1843-96: a mormonok többnejűségben éltek. Példaadó viszont kábítósz- és alkoholerellenességük. - Tanításuk az alapító által 1841: kihirdetett 13 hitcikkelyre épül. A mindenkori elnök szavának törv. jellege van. A Szentírást az alapító által „javított" változatban használják. A kinyilatkoztatás folyamatosságát vallják, ezért szt irataik kánonja nyitott. Istenképük antropomorf: Isten egykor maga is ember volt, s az embernek megvan a lehetősége, hogy a földön a parancsok szigorú megtartásával, a tp-i szert-okon való gyakori részvétellel Istenhez hasonlóvá válljon. Minden személy már világra jövetele előtt létezett és örökké létezni is fog. Tagadják a Szentháromságot, az Atya a Fiú és a Lélek egymástól független, önálló isteni személyek (triteizmus). Az Atyát és a Fiút testi lénynek tartják. Tagadják az áteredő bűnt és az előre rendelést (predestinációt), alámerítéssel keresztelnek. A mormonizmus Amerikát szt kontinensként mutatja be: Ádám és Éva Paradicsoma Missouri áll. ter-én volt, s az új Jeruzsálem is itt lesz. Az ökumenikus párbeszédet elutasítják.