A Krisnások bálványimádók?

Szekták: A krisna-tudatú hívõk...

A bengáli vaisnava hagyományokat továbbvivõ közösséget, a Krisna-tudatúak Nemzetközi Szervezetét (International Society for Krishna Consciousness, rövidítve: ISKCON) az Egyesült Államokban 1966-ban Csaran Bhaktivédanta Szvámi Prabhupáda (1896-1977) alapította, aki a követõi szerint a magától Krisnától eredetõ tanítómesteri láncolat képviselõje volt. Nem sokkal azután, hogy Prabhupáda az Egyesült Államokban érkezett, az ISKCON az egyik legmarkánsabb új vallási mozgalommá vált, borotvált fejû, színes indiai ruhába öltözött híveivel, akik táncolva énekelték Hare Krisna kezdetû mantrájukat a nyugati világ nagyobb városainak utcáin.

A templomokban élõ szerzetesektõl (brahmacsárik) és a lelkészektõl (bráhmanák), illetve az avatásban részesült világi hívektõl szigorúan aszketikus életet követelnek. Nem fogyaszthatnak húst, alkoholt, kábítószert, a házasság keretében történõ gyermeknemzésen kívül cölibátusban kell élniük. Hajnali 4 órakor kelnek, hogy a napot a templom istenségeinek imádásával kezdjék. Minden nap 2 órát töltenek japázással, amikor is 16-szor végzik el imafüzérüket, s a 108 szembõl álló füzér minden szeménél elvibrálják a Hare Krisna mantrát. A gyülekezet tagjai közül néhányan a közösség intézményeinek ügyit intézik, a hívõk döntõ többsége pedig világi foglalkozásokat ûz.

A nyugati hindu közösségek sok tagja (és az indiaiak közül is sokan) elfogadják az ISKCON-t a tradícióhoz hûséges hitvallásnak, így a Brit Hindu Templomok Tanácsa és a Hindu Szervezetek Tanácsa is.

Prabhupáda halála után az ISKCON adminisztratív irányítását egy 22 tagú vezetõ testület (Governing Body Commission) vette át. Ennek tagsága nagyobb részben átfedte azt a 11 guruból álló testületet, amit Prabhupáda halála után e guruk fele -beleértve a nagy-britanniai misszióért felelõs két gurut is- elhagyta a mozgalmat, vagy önként, vagy azért, mert kizárták õket.

A hinduizmust a II. Vatikáni Zsinat pozitívan értékelte Isten-keresése és aszkézise miatt. A Krisna-mozgalom nyilvánvalóan hasonlatossági pontokat mutat fel, de ugyanakkor a különbségek is nyilvánvalóak a kereszténységtõl. Magyarországon kettõezren felüli a regisztrált tagok száma, van 3 kolostoruk, 12 kongregációjuk és 2 népkonyhájuk Budapesten.

abban az értelemben, ahogy a keresztények szeretik használni a bálványimádó szót, gyakorlatilag ez nem létezik

semelyik nép nem hiszi, hogy egy darab kőben v. akármiben lakik az istenség, és ha ez a valami megsemmisülne, megszűnne létezni az istenség

épp azért írtam, amit: mert NEM szobrokat tisztelnek

ők is azt tisztelik, akit a szobor ábrázol