Van olyan könyv, amiben leírják a Bibliából kimaradt részeket? Ha igen, akkor mi a címe?

Videókban ezeket ajánlom:

Avatara: Ami a bibliából kimaradt:

https://www.youtube.com/watch?v=0uqAogr5F-s

Avatara: A Mária Magdolna rejtély

https://www.youtube.com/watch?v=9NMmlUffOFk

Avatara: Az esszénusok titka

https://www.youtube.com/watch?v=hhZWgpUV3Vo

Avatara: Az édenkert titkai:

https://www.youtube.com/watch?v=M6HVpXni6h8

Avatara: Jézus Misztikus élete:

https://www.youtube.com/watch?v=1L92I1LMIng

Aranyi László - A NagHammadi tekercsek:

https://www.youtube.com/channel/UC-XX5ABkfyKXSnW7es5dhDQ

Oldalak:

Aranyi László:

A Nag Hammadi Könyvtár - a Gnosztikus Evangéliumok

[link]

Jézus Krisztus igaz története:

[link]

ami a bibliában van az a teljes könyv. vannak érdekes apokrif iratok mint az Énók könyve is ami szépen leírja hogy a földre jött "idegenek" hogyan tanították meg az embereket különféle mesterségekre.

de ezeknek a könyveknek a hitelessége kérdéses.

Ami kimaradt a Bibliából, az nem része a Bibliának. Ezeket egységesen máshogy nevezik, mint a Bibliát. Például a Mézga Aladár különös kalandjai is kimaradt a Bibliából, bár én még most is szívesen elolvasnám, ha lenne rá időm, mert szeretem Romhányi stílusát. Vagy a Tom Sawyert és a Huckleberry Finnt, kár, hogy tele van mindenféle vállalhatatlan babonával, de a történet amúgy lenyűgöző. Ezekben egyébként még így is több érték van, mint a Názáreti Jézus származását firtató, vagy az Őt és a Magdalai Máriát romantikus konstellációba helyező szemetekben. A Jézáról (v. Jessa) szóló legenda agyrém, én eredetileg egy Hernádi könyvben, talán a Frankensteinben, vagy a Drakulában olvastam róla, és meg voltam győződve róla, hogy Hernádi egyik agyréme, de mintegy húsz évvel később olvastam róla egy kanadai fórumon a Biblia rovatban, azaz ez is egy apokrif baromság.

A Biblia úgy teljes, ahogy van, bármiféle egyéb irat, ami a Biblia tekintélyével lép fel hazugság. Ami nem lép fel ilyen igénnyel, az lehet érdekes, igaz, de nem Istentől ihletett mű, legalábbis nem úgy, ahogyan a Biblia.

Rendkívül érdekesnek tartom sokak vonzalmát az apokrifekhez, többségük ugyanis nem olvasta, illetve olvassa a Bibliát. Innen nézve groteszk, hogy egyesek Mózes állítólagos hatodik és hetedik könyvét olvassák, azt az ötöt azonban nem szívesen olvassák, ami tényleg a Bibliában van. Persze, mindenkinek joga van ott keresni az igazságot, ahol feltételezi, hogy megtalálja, de aki az apokrifeket bújja, rossz helyen keresgél.

én sosem bújtam de érdekességképpen beleolvastam.

de semennyire nem győz meg abban hogy a bibliához tartozna.

#5-ös válasz:

még szerencse, hogy a Bibliában nincs semmilyen vállalhatatlan babona.

#9 nem kellett sokáig keresni....

"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2

A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

3

És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

4

És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.

5

És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

6

És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől.

7

Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.

8

És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.

9

És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.

10

És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

11

Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.

12

Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

13

És lőn este és lőn reggel, harmadik nap.

14

És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.

15

És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.

16

Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

17

És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;

18

És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.

19

És lőn este és lőn reggel, negyedik nap.

20

És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.

21

És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, amelyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.

22

És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.

23

És lőn este és lőn reggel, ötödik nap.

24

Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn.

25

Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó.

26

És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

27

Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.

28

És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

29

És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.

30

A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül. És úgy lőn.

31

És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap." /I.Móz 1:1-31/

"1

És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.

2

Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala.

3

És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.

4

Ez az égnek és a földnek eredete, amikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,

5

Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;

6

Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.

7

És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.

8

És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala.

9

És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.

10

Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.

11

Az elsőnek neve Pison, ez az, amely megkerüli Havilah egész földét, ahol az arany terem.

12

És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.

13

A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, amely megkerüli az egész Khús földét.

14

És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, amely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.

15

És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.

16

És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.

17

De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.

18

És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.

19

És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert amely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.

20

És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.

21

Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közül, és hússal tölté be annak helyét.

22

És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez.

23

És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.

24

Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.

25

Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala."

/I.Móz 2:1-25/

ez az egyik személyes kedvenc történetem:

"És lőn ezeknek utána, az Isten megkisérté Ábrahámot, és monda néki: Ábrahám! S az felele: Ímhol vagyok.

2

És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közül egyen, amelyet mondándok néked.

3

Felkele azért Ábrahám jó reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és maga mellé vevé két szolgáját, és az ő fiát Izsákot, és fát hasogatott az égő áldozathoz. Akkor felkele és elindula a helyre, melyet néki az Isten mondott vala.

4

Harmadnapon felemelé az ő szemeit Ábrahám, és látá a helyet messziről.

5

És monda Ábrahám az ő szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok.

6

Vevé azért Ábrahám az égő áldozathoz való fákat, és feltevé az ő fiára Izsákra, ő maga pedig kezébe vevé a tüzet, és a kést, és mennek vala ketten együtt.

7

És szóla Izsák Ábrahámhoz az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány?

8

És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.

9

Hogy pedig eljutának arra a helyre, melyet Isten néki mondott vala, megépíté ott Ábrahám az oltárt, és reá raká a fát, és megkötözé Izsákot az ő fiát, és feltevé az oltárra, a fa-rakás tetejére.

10

És kinyújtá Ábrahám az ő kezét és vevé a kést, hogy levágja az ő fiát.

11

Akkor kiálta néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.

12

És monda: Ne nyujtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.

13

És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.

14

És nevezé Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

15

És kiálta az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égből.

16

És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:

17

Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.

18

És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek."

/I.Móz 22:1-18/

Mózes II. könyvét kábé végig bemásolhatnám...

kezdve onnan, ahol az Úristen, aki mindenható vala és jóságos vala, megparancsolja Mózesnek, hogy vezesse ki a népét Egyiptomból, de közben megkeményíti a fáraó szívét, hogy ne engedje el őket. Majd, mivel nem engedte el őket, cserébe mindenféle válogatott rontásokat küld EGyiptom népére, aminek kapcsán rengeteg ember hal meg. (akik mellesleg ártatlanok, mert miért is lennének bűnösek, ha egyszer a fáraó szívét az Úristen keményítette meg, a népnek pedig az egészhez semmi köze).

Aztán ott van az a rész, amikor az Úristen elmondja Mózesnek nagyon hosszan a törvényeket, amelyek között minden második körülbelül arról, szól, hogy "és aki nem így tesz, azt ki kell irtani a nép közül". Mivelhogy az Úristen jóságos és mindenható vala.

"22Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az." /III.Móz 18:22/

de nem akarok végigmenni az egészen, mert csöppet hosszú lenne. Legyen azért egy kicsi az Újszövetségből is

"Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre.

9

És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; jobb néked félszemmel bemenned az életre, hogynem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére." /Jn 18:8-9/

"Mondom pedig néktek, hogy aki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és aki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő." /Mt 19:9/

"Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom." /Lk 14:26/

így első nekifutásra ennyi.