Van itt olyan keresztény ember (férfi vagy nő), aki NEM akar házasodni, mert csak Istennek szeretne élni, önmegtartóztatásban?

Akkor most a te eszméd a nőtlenség, amit kereszténységbe szeretnél csomagolni?

Mert nem értem, hogy az Úr imádatához hogyan jön a nőtlenség, mint nem választás.

Én ilyen vagyok.

Sajnos, ez miatt félre is értenek a hétköznapokban...

Aztán kapom a hideget-meleget.

Aki nem hozta meg ezt a döntést, az nem is érti meg azt, aki igen.

De én a saját életemet akarom élni és nem másoknak megfelelni. :)

Egy rokonom 98 évesen halt meg néhány évvel ezelőtt, nagyon erősen vallásos volt, és soha életében nem volt férfival. Pedig voltak fiatal korában kérői, de ő nem vágyott a házas életre (semmilyen értelemben). Hogy mindez ezért volt-e, mert Istennek akarta szentelni az életét, vagy egyszerű természetes ellenérzés volt-e benne, azt nem tudom, bár azt többször emlegette, hogy sajnálja, hogy nem ment apácának.

Amennyire a 20. század végigélése megengedte, boldog, teljes életet élt.

Ja bocs, most látom, hogy barátkozni szeretnél ilyennel. Vele már nem lehet, de arra talán jó a válaszom, hogy lásd, az életben is van ilyen.

Kérdezőnek a 3-ra.

Összekevered a szerzetességet a papi cölibátussal.

Római katolikusoknál valóban cölibátus van, de ezt mindenki tudja aki papi pályára készül, tehát önként vállalják. De görögökatolikusoknál és ortodoxoknál nincs cölibátus, nős ember is lehet pap.

A szerzetesség pedig pont arról szól, hogy valaki az egész életét istennek szentelve szegénységben, tisztaságban és engedelmességben él.

A szerzeteseknek elvileg nem kell papnak lenniük, de a gyakorlatban a római katolikusoknál a szerzetesek is elvégzik a papi szemináriumot és pappá szentelik őket. Az ortodoxoknál nem, ott a szerzetesek többsége nem pap.

Női szerzetesek is vannak, ők az apácák.

Szerintem a szerzetesek nem önként vállalták be a nőtlenséget, hanem mert kötelezően együtt jár a papi élettel a katolikusoknál.

Ez nem így van, nem minden szerzetes pap, vannak laikus testvérek és apácák is, akik nem papok. Ez egy olyan hivatás, ami különbözik a papitól.