A bibliában hol található a frigyládára utaló rész?

Az izraelitáknak Isten jelenlétét a szövetségláda jelképezte (2Mózes 25:22). Ez egy szent faláda volt, melyet arannyal vontak be, és amelybe Mózes beletette a Törvény két kőtábláját. Amíg az izraeliták a pusztában tartózkodtak, a szövetségláda a találkozás sátrában volt, annak a szentek szentjének nevezett részében (2Mózes 26:33). Végül Salamon templomában helyezték el, és ott is a szentek szentjében (1Királyok 6:19).

Utoljára a 2Krónikák 35:3 tesz említést a szövetségládáról, amikor is Jósiás király visszahelyezte azt a templomba i. e. 642-ben. Vélhetően Jósiás hitehagyott elődje, Manassé vitette el onnan, aki a templomban egy bálványt helyezett el. Az is lehet, hogy biztonsági okokból vitték el a ládát a templomból arra az időre, amíg Jósiás felújításokat végeztetett az épületen (2Krónikák 33:1, 2, 7; 34:1, 8–11). Hogy mi történt ezt követően a szövetségládával, az rejtély, ugyanis a Szentírás nem sorolja fel azok között a tárgyak között, melyeket a babilóniaiak elvittek a templomból i. e. 607-ben, amikor elfoglalták Jeruzsálemet (2Királyok 25:13–17).

A Szentírás nem beszél arról, hogy a szövetségláda visszakerült-e a Zorobábel által újjáépített templomba, az ottani szentek szentjébe; és a jelek szerint másik láda sem készült (Ezsdrás 1:7–11).

A hagyomány szerint még Salamon készítette elõ a rejtekhelyet, ahova a babiloniiak ostroma elõtt el is rejtették. Nem véletlenül tiltakozik a muszlim hatóság kézzel lábbal a Templom hegy alatti ásatások ellen.

( Az, hogy az ásatások veszélyeztetnék az Al Aksza mecsetet, röhely, annál nagyobb építmények alatt is mennek metrók világszerte. )

Amikor Izraelt fogságba vitték Babilonba i. e. 607-ben, Jeruzsálem pusztává lett, és a szövetségláda eltűnt.

Tacitus római történetíró arról számol be, hogy amikor Jeruzsálemet elfoglalták i. e. 63-ban, és Gnaeus Pompeius belépett a templomszentélybe, üresen találta azt. Nem volt ott a szövetségláda.