Hol vagy hogyan olvasható az a rész a Bibliában amikor Sátán kétségbe vonja Isten jogos uralkodását?

Sehol (max valamelyik apokrifban talán).

Ádámnál úgy volt, hogy:

Isten azt mondta, hogy ha esznek a fából, akkor halottak lesznek.

Sátán meg csak közölte, hogy Isten hazudik.

Illetve olyanok lesznek mint az Isten (halottak).

Jóbnál pedig úgy volt, hogy:

Sátán szerint csak azért szerti Jób Istent, mert mindene megvan. Ha semmilyen lenne, akkor gyűlölné.

Inkább az ember van megvádolva és nem Isten.

Esetleg itt:

[link]

Jól írták az előbb, sehol nincs ilyesmi írva a Bibliában. Sátán nem bolond vagy ostoba, pontosan tudja, kicsoda az Örökkévaló Isten, az Ő uralmán nincs mit kétségbe vonni, mert ha az nem létezne, akkor semmi és senki sem létezne, hiszen Ő tart fenn mindent lehete által - még a bukott angyalokat is - hiszen senki másban nincs önmagától élet, csak Istenben, ezért Tőle ered mindenki másé is.

Tehát a Vádló nem az Istent vádolja, hanem az embert, pontosabban a szenteket, és saját magának a "Magasságoshoz hasonló" helyet akar, vagyis népeken való uralomra vágyik, sőt, az "Isten csillagai fölé" vagyis az angyalok fölé is helyezné a trónját. Ezzel nem azt mondja, hogy Isten nem jogosult a világot kormányozni, hanem azt, hogy ő is részt akar ebből, méghozzá a saját törvényei szerint. Ebben áll a lázadása.

Szervusz

Tényleg nem olvasható akérdésedben felvetett dolog. De a 1Mozes 1-3 fejezetéből világos, hogy Sátán kétságbe vonta Isten uralkodási jogát, nem csak az emberek fölött, hiszen aok angyalt is megával csábított. Ezért lett a vízözön is.

Sátán azzal, hogy rávette Ádámot és Évát, hogy vétkezzenek Isten ellen, voltaképpen lázadást szított. Visszautasította(ő maga is) Jehova uralkodási módját. Lényegében ezt mondta: „Isten rossz uralkodó. Hazudozik és jó dolgokat tagad meg az alattvalóitól. Az embereknek nincs szükségük arra, hogy Isten uralkodjon felettük. Maguk is eldönthetik, hogy mi a jó, és mi a rossz. Az én uralmam alatt jobb dolguk lesz.”

Az idő mára bőven bebizonyította, hogy Sátánnak nincsen igaza. Mert tud az ember uralkodni, de sajnos csak úgy, hogy attól mások szenvednek. (Prédikátor 8:9 Mindezt láttam, és szívemet ráirányítottam minden tettre, melyet véghezvisznek a nap alatt, oly időben, mikor ember uralkodik emberen a maga kárára.) Mondta bölcs Salamon.

1Moz 3;1-5.'Valoban azt mondta Isten'

Azt mondta ezzel valami jot megtagad Isten az elso ember partol.

Holott o ott volt amikor Isten mindezt kijelentette az Adamnak es Evanak.

Mi volt a szandeka vele?

Ketsegbe vonta Isten jogos uralmat ,es ehhez az elso emberpart hasznalta indulasul,mivel meg nem ismertek a hazugsag fogalmat,de satan mar elt is vele.

A tobbit leirtak.

Nincs konkrétan leírva. De sok utalás van, amiből össze lehet rakni a képet. Például:

"Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz. Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! Akik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, aki királyságokat rendített meg? Aki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!" (Ésa 14,12-17)

Vagy:

"Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél. Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned. Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemök gyönyörűségére. Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek. Mindnyájan, akik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!" (Ez 28,13-19)

Sajnos többen idézték Ézsaiástól és Ezékieltől azokat a próféciákat, amiket önkényesen a sátánra asszociálnak sokan. Nem véletlen, hogy a 4. válaszban hivatkoztunk egy hasonló kérdésre, ahogy részletesen ki lett tárgyalva, hogy ezek az idézetek nem a sátánra vonatkoznak.

Ezékiel 28

12. Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról…

Ha elolvassátok az előtte lévő fejezeteket is, a próféta kitárgyalja, hogy Tírus királya miképpen lett gazdaggá, és lett felfuvalkodott. Az általatok beidézett részek arról szólnak, hogy Isten megszámlálta a király napjait, mert Isten maga volt az, ki egy Éden kertjébe tette őt királlyá, és gazdagította meg. De a király a kereskedésével felbecsülhetetlen gazdagságot szerzett, és felfuvalkodott. Egy parányi szó sincs sátánról.

Ézsaiás 14

4. E gúnydalt mondod Babilon királya felett…

A párhuzam hasonló Ezékiel szavaihoz, csupán itt babilon királyáról ír a próféta. Babilon királya felmagasztaltatott, és felfuvalkodott, de Isten megszámlálta napjait. Egy szó nincs sátánról. Nem küldött prófétát, hogy sátán ellen mondjon beszédet az embereknek. Ez illogikus is lenne.

Ne vegyétek át a szerepet a sátántól, és ne vádoljátok őt. A gonoszt jóval kell meggyőzni, és nem idézetekkel a Bibliából, amik ráadásul nem is a sátán ellen szólnak.

Nincs szó a Bibliában semmi olyanról, hogy a sátán fellázadt volna, de még csak annyi sem, hogy felfuvalkodott volna.

Az Éden kertjében történt eseményekhez annyit, hogy a megkísértés és hazugság nem kérdőjelezi meg Isten hatalmát. Ugyanis az indíték nincs leírva. Ha elolvassátok Jób első fejezetét a sátánt Isten utasította. Jób 1:

12. Az Úr pedig monda a Sátánnak: Íme, mindazt, a mije van, kezedbe adom; csak ő magára ne nyújtsd ki kezedet. És kiméne a Sátán az Úr elől.

A sátán nem mondott teljesen valótlant az Éden kertjében: A gyümölcs evésétől valóban felnyílt a szemük, és megtudták, hogy mi a jó és a rossz, akárcsak az Isten. Ezt Isten is elismerte:

IMózes 1: „22. És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván.”

Nem haltak meg fizikailag azonnal, stb.

Nem azt mondom, hogy a sátán a jófiú, mert a Biblia szerint nem, sőt a sátán szó jelentése ellenség, ami nem véletlen, de nem kell olyannal vádolni a vádlót, ami nem igaz. Sajnos a keresztény ember hajlamos hétfőn idézni valamit a Bibliából az érvei alátámasztásához, kedden azt simán megcáfolja szintén a Bibliából.

Azt senki sem gondolhatja józanul, hogy valaha is élt a Földön olyan épeszű ember, aki kitűzte magának célul, hogy fölmegy az égbe, és az Isten csillagai fölé - melyek az angyalokat szimbolizálják - helyezi a trónját(Ésa 14,13), és Istenre fog hasonlítani (14.vsz). Arról nem is beszélve, hogy ez a személy az égből esett le (12.vsz.), azaz nem lehet ember, mert csak egy ember származott az égből, Jézus, de Ő önként jött -mintegy hétszáz évvel később-, nem pedig leesett onnan. Az idézet egy olyan szellemi lényre utal, aki az egész föld kerekséget pusztává tette(17.vsz.). Sem Nimród, sem a fáraók, sem Nabukodonozor, sem Nagy Sándor, sem akármelyik római császár, sem Napóleon, sem Hitler vagy Sztálin nem töltötte be ezt a feltételt. Az egész Bibliában csupán egyszer volt a Föld kietlen és puszta: a hat napos teremtés előtt (1Móz 1,2). Mivel pedig az Ésaiás 14 kijelenti, hogy egy király tette a Földet pusztasággá, ebből megérthető az is, hogy a Föld kietlenségének és pusztaságának oka volt, és nem olyannak lett teremtve. Ez pedig a Sátán lázadásával volt kapcsolatban, még jóval az ember teremtése előtt, amiről a Biblia viszonylag szűkszavúan beszél.

Az Ezékiel 28 konkrétabb. A Tirusz királyának nevezett személy Édenben volt, méghozzá felkent oltalmazó kerubként. A kerubok a legmagasabb rendű angyali vezetők, amilyen Mihály, Gábriel, de egyes apokrif iratok más angyali fejedelmek neveit is megemlítik. Ezek közé tartozott az a személy is, akit Tirusz királyának nevez. Vagyis a 12. versszakban Tirusz királyának nevezett lény, nem lehet azonos a 2. versszakban Tirusz fejedelmének nevezett személlyel, akiről azt mondja a Biblia, hogy csupán ember. Efölött az emberi uralkodó fölött volt egy szellemi lény is, aki tulajdonképpen gyakorolta a hatalmat az emberen keresztül. Ez a szellemi lény valaha Isten felkent, feddhetetlen főangyalainak egyike volt, de a prófécia leírásakor már régen ki volt takarítva Isten hegyéről, ami nem a Földön van, ahogyan az az Éden sem azonos azzal az Édennel, ahova Ádámot és Évát helyezte Isten. Akkor ugyanis már réges régen nem volt a Sátán sem oltalmazó, sem kerub, sem pedig feddhetetlen. Mivel pedig a leírás hasonló zuhanásról számol be, mint az Ésaiás 14, ugyanarról a személyről van szó. Jézus is azt mondja a Sátánról, hogy úgy zuhant le az égből, mint a villám. Tulajdonképpen az akadékoskodáson, és a csomó-keresése-kákán-szindrómáján kívül nincs semmi, ami cáfolná, hogy a két bibliai részlet a Sátánról szól, mivel másra nem vonatkozhat. Ennyit az önkényességről...