Ha csak egy Biblia van, akkor a "sola scriptura" elvén hogyan jöhetett létre több száz, egymásnak ellentmondó protestáns Biblia-értelmezés, egymásnak ellent mondó teológia? Honnan lehetne tudni, ezek közül melyik a helyes?

Miert teritenek?

Mert vannak parancsok, melyeket nem lehet felremagyarazni vagy maskepp ertelmezni, annyira egyertelmu.

Isten parancsa, hogy mindenhol mindenki megterjen. Mert le fogja zarni hamar ezt a vilagkorszakot.

Na szóval: maga a Biblia is számos helyen utal arra, hogy a Biblia könyvein kívül más forrásokat is tiszteletben tartottak akár maguk az Apostolok is (pl. keressük meg hol van Jannesz és Jambresz az ÓSZ-ben, akire Pál Apostol hivatkozik: sehol), de egyszerűen ha belegondolunk abba, hogy Isten ELŐSZÖR mindig szóbeli hagyománnyal, konkrét feladatok révén vezette a népét kiválasztottain keresztül, és csak utólag lettek ezek lejegyezve, akkor belátható, hogy csakugyan van egy olyan Élő Hagyomány, amivel Isten képes a Biblián kívül/Biblia előtt is vezetni a népet. Ezt a jelenséget nem lehet megkerülni, ezzel kezdeni kell valamit a protestánsoknak is, máskülönben nem a valóságról beszélnek.

És igen: MINDEN felekezetnek van hagyománya. Van egyfajta szertartási rendje, tanítóik által írt könyvei, énekei: ezek bizony a hagyomány részei, senki nem veti el teljesen a Hagyományt. Aki elveti, az már nem az Egyházban él, hanem kóborló bárány, tehát nem is etalon.

Hasznosabb inkább úgy látni a helyzetet, hogy a Szent Hagyománynak vannak különböző rangú, értékű elemei. A Biblia ezen a tágabb (szóbeli dimenziót is tartalmazó) Hagyományon belül van egy igen előkelő helyen. Ez a Hagyomány hozta létre a Bibliát (hiszen előbb MEGTÖRTÉNTEK az események, amiket először szóban elmeséltek egymásnak, majd lejegyezték ezeket, majd összeválogatták azokat a könyveket, írásokat, amik a Hagyomány Isten-tapasztalata alapján hitelesen tükrözték ezt, és ezeket a köynveket is a Hagyomány emelte tekintélyerőre!), tehát elvárható, hogy a Biblia helyes értelmezését is az emberiség tágabb Istentapasztalatát felölelő Hagyományon belül lehessen helyesen értelmezni. Ha úgy gondoljuk, hogy nincs ilyen etalon, ilyen vezérfonal, konszenzus, amivel Isten alapvetően vezeti a népét, akkor abból több durva dolog következik:

- A Szentlélek/Krisztus nem vezeti az Egyházat globálisan annak születésétől a végidőkig. Vagyis időnként magára hagyja, hagyja, hogy téveleyegjen a nyáj, bizonytalanságban legyen, miközben ő lepaktál külön néhány báránnyal egyénileg, stb. = ez egyszerűen egy defektes Pásztor képét festené elénk, olyat, amilyen nem Krisztus.

- Istenről semmi biztosat nem tudunk, még azután sem, hoyg hozzánk legközelebbi módon nyilatkoztatta ki az Igazságot: az Ige emberré lett és közöttünk lakozott.

- a Biblia nem született meg. :) De tényleg, ha megértjük, hogy mi a fent definiált Hagyomány, akkor ha nincs Hagyomány, akkor nincs Biblia sem.

stb.

Sokkal hasznosabb tehát ha a Biblia tekintélye megmarad, de a Hagyomány elemeit rangsoroljuk: pl. az emberi hagyományok már nem annyira mérvadóak, mint a Biblia, de egy adott helyi közösség vallásos életét attól még szabályozhatják, és nem feltétlenül hülyeségek. Pl. ilyenek az énekek. Miért ne énekelhetnének az egyik gyülekezetben máshogy, mint a másikban, ha attól még ugyanúgy elfogadják a Hagyomány központi elemeit és Istent dicsőítik? Vagy ha születik egy helyi zsinati/tanácsi döntés, az nem feltétlenül kötelező mindenki másnak, de hasonló problémával küszködő keresztényeknek mégis útmutatásként szolgálhat. Egyszerűen a realitások azt mondják, hogy az Egyház Isten és ember közössége, ahol ők közösen alkotnak dolgokat. Vannak tehát olyan isteni elemei, amik a végső Igazságról tanúskodnak és megváltoztathatatlanok, amiket tiszteletben kell tartani mindenhol, de vannak olyan helyi emberi elemek, amik szintén az Isten-kapcsolat részei, de nem univerzálisan kötelezőek, hanem egyszerűn a helyi emberi realitásokhoz lehet őket rugalmasan alakítani, viszont nem is elvetendőek. Nem?

Kérdezö, egy gondolattal szeretnék felelni.

A Biblia világosan leírja, hogy a lélek nem él tovább az ember vagy az állat halála után.

Az Ezékiel 18:4: "amely lélek vétkezik annak kell meghalni"

tehát a lélek meghal.

Nagyon egyszerü, könnyen érthetö szöveg.

Hogyan magyarázhatnak ebböl annyi sok minden mást a teológusok? Ahány vallás annyi nézet, de egyetlen egy bibliai vers.

Jézus ezt mondja: "Az én Atyám NAGYOBB nálamnál.

Hogy-hogy ezt az egyszerü mondatot nem hiszik el az emberek? Minden fordításban benne van így... és nézik és nem látják...miért?

Szia!

Te most csak a protestáns irányzatot spécizted ki magadnak szembeállítva a katolikus egyházzal, de miért nem vesszük egy kalap alá az összes keresztény egyházat, és tesszük fel így a kérdést? Nincs egyetlen olyan felekezet sem, amelyik kizárólag a Bibliát tanítaná, mindenkinél van valami plusz forrás. A katolikusoknál a hagyományok, másoknál a prófétáik látomásai, vagy különböző szellemi kijelentések. És ezeket mind-mind meg lehet kérdőjelezni. Olvastam például olyan forrásokat, amelyek szerint a katolikus egyház gyökere Simon mágushoz vezethető vissza! Most akkor mi a hiteles? Kinek a véleményét fogadjuk el? Ki az, akiben megbízunk?

Nincs könnyű helyzetben az az ember, aki az igazságot keresi. És az a kulcs kérdés, hogy ki az, akiben megbízunk? A Bibliámban én azt olvastam, hogy átkozott az, aki emberekben bízik. Márpedig, ha beülök egy gyülekezetbe, és befogadom annak az egyháznak a tanításait, akkor én rábíztam az életemet és az örök sorsomat(!) azokra a tanítókra, akiket hallgatok. És egy idő után azokat fogom ismételgetni, amiket tőlük tanultam. Ha valaki egy másik gyülekezetbe ül be, akkor mind a ketten meg leszünk győződve az igazunkról, és arról, hogy a másik az, aki téved.

Minden egyház egy burkot rak a híveire. Egy olyan burkot, amely biztonságot nyújt nekik, amelyben azt érezhetik, hogy ők azok, akik ismerik az igazságot, és mások tévednek. De ebben a burokban kérdéseket feltenni nem szabad, megkérdőjelezni azt, amit a pulpitus mögül hirdetnek, nem szabad. Azokkal, akik kiszakadtak ebből a burokból, kapcsolatot tartani nem szabad. Ha valaki mást mond, mint ami a burokban elfogadott "igazság", akkor az bizonyára a sátán műve.

És ez a burok egy olyan érzékeny, törékeny jószág, hogy ha egy pici darabja is megsérül, akkor az egész darabokra hullik. Ha belátom, hogy a tanítóim egy témában hazugságot hirdetnek, akkor az elindítana egy láncreakciót. Mi van ugyanis, ha másban is tévednek? De akkor megbízhatok egyáltalán abban, amit mondanak és tanítanak? Nem, erre nem is szabad gondolni - az ilyen gondolatok nem Istentől vannak. Mert a végén még összedől az igazságnak hitt világom, és ott maradok egyedül, tanácstalanul, reménytelenül.

És sajnos ez a helyzet a hívők nagy részével. Be vannak zárva egy burokba. Egy olyan helyre, ahol az igazságot keresni nem szabad. Odamenni Istenhez, és Tőle tanulni, és abban hinni, amit Ő mond, nem szabad. Jézus tanítványának lenni, és oda menni, ahová Ő vezet, nem szabad...

Akik azt hirdetik, hogy "nálunk van az igazság", azokat jobb elkerülni. Jézus az igazság. Aki azt mondja, íme itt, vagy íme amott van az igazság, arra Jézus azt mondta, hogy ne higgyünk neki.

Ha az igazságot szeretnéd megismerni Jézushoz menj személyesen!

Isten áldjon!

Néhányan egy-egy kiragadott versre, vagy versekre építenek "teológiát" az összefüggések figyelmen kívül hagyásával. Szemezgetnek az igékből.

Néhányan elkezdik magyarázni a Bibliát, és egy idő után a magyarázat már fontosabb, mint ahonnan indultak.

Néha a hagyományok homályosítják el a Biblia igazságait. (Jézus korában is ez volt a helyzet.)

Néha pedig a "sugallat" írja felül a Biblia igazságait.

Néha nem látjuk a próféciákat tisztán, ezért egyesek kitöltik a hézagokat, hogy kerek legyen számukra.

Néha a saját tapasztalatok kerülnek előtérbe. "Ez az ige nálam így működött, akkor mindenkinél így fog."

Néha azt mondják, nem kell mindent szó szerint érteni, de hogy ki dönti el melyiket kell és melyiket nem?

Sorolhatnám még, de nem teszem.

Mindegyik tanításban lehet találni mellékvágányt.

Nagyon egyszerű: Biblia csak egy van, mert csak egy Isten van, értelmezés meg sok, mert sok ember van.

A Sola Scriptura elve nem is állítja, hogy az abszolút helyes értelmezés beazonosítható, és bárkinek joga van magát kikiáltani a helyes értelmezőnek, tekintély alapon. ELLENKEZŐLEG: a Sola Scriptura azt állítja, a Biblia tökéletes mű, amely által Isten közvetlenül szól hozzánk, közvetítők nélkül, és amely magában hordozza saját értelmezését, megfejtését.

Hogy hogy értelmezzük, és hogy az értelmezésünk helyes-e, az az értelmi képességeinktől, felfogásunktól, eszünktől, lelkületünktől függ, Isten kegyelmétől is, persze, a Szentlélek segítségétől is, csak épp egy dologtól nem: a státusunktól, a rangunktól, autoritásunktól.

Tehát nem azért érti át valaki jobban a Bibliát, mert ő a pápa, hanem esetleg azért, mert felkészültebb, tanultabb.