Miből élnek a papok?

A papokat a hitközség tartja el. Az állam már vagy 10 éve nem ad több pénzt az egyházaknak sem mint más közhasznú szervezeteknek.

Azonban mivel az egyház régóta, több területen működtet intézményeket, ezeket valamelyest támogatja az állam. Valamelyest!

"Az állam és egyház kapcsolata, egyházak támogatása

2006. augusztus 10.

I. Alapelvek

Magyarországon az állam és az egyházak kapcsolatát alapvetően az Alkotmány, illetve az ezen alapuló minősített többséggel elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott az állam és az egyház kapcsolatának kérdéseivel, beleértve a támogatásokat is.

1. E törvényi előírások biztosítják a vallás és a lelkiismereti meggyőződés szabadságát, a vallásos gyülekezési és egyesülési szabadságot. A törvényesen bejegyzett egyházak, felekezetek, vallási közösségek (az 1990. évi IV. tv. alapján legalább 100 személy alapíthat egyházat, az alapítási kérelmet a helyileg illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani, csatolva az alapszabályt, amelynél a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy nem ütközik-e az Alkotmányba, vagy más törvénybe, egyéb mérlegelési lehetősége az egyház bejegyzésénél nincs) egyenlő jogokkal rendelkeznek. Természetesen a vallásgyakorlás joga az állampolgár számára egyénileg, tehát egyházon, felekezeten kívül is biztosított.

2. Magyarországon az állam és az egyház egymástól elválasztva működik. Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre. Az államnak világnézeti kérdésekben semlegesnek kell lenni. Ugyanakkor az elválasztás és a semlegesség nem zárja ki azt, hogy az állam tekintettel legyen az egyházak olyan sajátosságaira, amelyek ezeket megkülönböztetik más társadalmi szervezetektől, egyesületektől, érdekképviseleti szervektől, stb. (alapvetően a vallás teljes személyiséget meghatározó volta), együttműködjön az egyházakkal azok közhasznú tevékenysége kapcsán, anyagi eszközökkel (pénz, ingatlan) is támogassa az egyházak működését, ezzel lényegében az alkotmányos alapjogok megvalósítását elősegítve.

II. Egyházak támogatása

Az egyház-finanszírozásról alapvetően az 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezik. A támogatás összegeit az éves költségvetési törvények tartalmazzák.

1. Az egyházak közhasznú tevékenységét az állam közvetlenül támogatja:

az egyházi iskolák normatív - a tanuló létszámot figyelembe vevő - és kiegészítő támogatást is kapnak az államtól olyan mértékig, amilyen mértékig állami feladatot vállalnak át;

támogatja az állam az egyházi felsőoktatást is (működés, beruházás, felújítás);

ugyancsak támogatja az állami költségvetés az egyházak szociális, egészségügyi és kulturális (lényegében közfeladatot ellátó) intézményeit is;

az egyházi épületek rekonstrukcióját, valamint új egyházi épületek létesítését is támogatja az állami költségvetés (részben külön költségvetési jogcímként, másrészt pedig időről-időre címzetten az állami költségvetés külön is támogat egy-egy egyházi nagy rekonstrukciós beruházást, jelenleg pl. a Mátyás-templom felújítását.

2. Az egyházak hitéleti jellegű tevékenységét az állam a következő módokon támogatja:

az állampolgárok rendelkezhetnek a személyi jövedelemadójuk (Szja) 1 %-áról az általuk megjelölt egyház javára. A befolyt összeget a központi költségvetés az összes befolyt Szja 0,9 %-áig egészíti ki a különböző egyházak javára rendelkezők számát figyelembe véve;

az erre jogosult egyházak ingatlanjáradékot igényelhettek volt ingatlanaik egy része után hitéleti és közcélokra, amelyet évente folyamatosan, valorizálva kapnak a költségvetéstől;

az állam anyagilag támogatja az egyházi hitoktatást a mindenkori átlagos pedagógus óradíj figyelembe vételével;

költségvetési támogatást biztosít az egyházak nemzetközi tevékenységéhez is;

közvetett támogatásnak minősíthető, hogy a törvényesen bejegyzett egyházak közcélú adomány utáni adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást adhatnak az adományozónak, amelyet az adóhatóság köteles elfogadni;

az egyházak teljes személyes illetékmentességben részesülnek;

adómentes az egyház, ha az előző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem keletkezett a központi költségvetés felé bevételi kötelezettsége;

az egyházi személyek törvény hatályánál fogva biztosítottnak minősülnek, utánuk az egyház a minimálbér után fizet járulékot;

a kistelepüléseken szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelmét az állam az egyházakkal való megállapodás alapján kiegészíti;

külön támogatja az állam a zsidó temetők fenntartását (ez gyakorlatilag a kistelepülési lelkészek jövedelempótló támogatását váltja ki a zsidó felekezet esetében)."

Szia!

Én egyházi suliba járok,és sok mindent láttam odabennt,talán többet is mint kellett volna(a kiváncsiság),vannak kivételek persze,de én bátran merem azt állítani,hogy a papok nagy része hihetetlenül gazdag..,ha nem láttam volna akkor nem hittem volna el

De egyébként a mi papunk itt a faluban a mi pénzünkből él,tudjátok,amit a tető javítására meg a csatorna elvezetésére meg a ravatalozó javítására,meg a harang restaurálására adunk,na az a pénz az ő zsebébe vándorol..

Néha van az egyházi iskoláknak ilyen gyűjtés,szokta hirdetni a pap,de valahogy mi nem érezzük télen a fűtést,szóval ha gyűjtenek ha nem,mi nagykabátban ülünk..

Na de persze,ki hiszi ezt el,még fiatal vagyok(1 hónap múlva 18)az idősek úgyis többen vannak,és vakon követik őt

na de majd télen,ha ők is fázni fognak,talán elgondolkodnak rajta,de az még fél év,és akkor mi is fázni fogunk:)

de már nem érdekel:)

Én baptista lelkipásztorokat ismerek, illetve annak is készülök.

Pár ritka kivételtől eltekintve (pl. pályakezdő egzisztenciával egyáltalán nem rendelkező fiatal lelkész a skála alsó felén és a pásztorkodás mellett vállalkozást folytató gazdag ember a felső felén) körülbelül úgy élnek, mint a magyar átlag, sem jobban, sem rosszabbul. Nem mondom, hogy nálunk nem fordulhat elő anyagi visszaélés, de meglehetősen ritka szerintem.

Én személy szerint nem az anyagiak miatt választottam ezt a pályát, és amennyire tudom, az évfolyamtársaim sem.

Jo a kérdés

Mert miböl futja vw pasatra p milkäért meg minek neki és miböl 40 milkäs 6 szobäs kégli mert gyereket nem csinälhat meg nem nösülhet de van egy élettärsa ingyenélö munkanélküli

de barätai nincsenek ez az élet itt a földön nekik