Kristus idejében mennyivel volt más a napon belüli időszámítás?

szia

Semmi különbség nem volt, csak Ők a hold szerint számitották az időt.

Ennél fogva ugyanúgy 24 órásak voltak a napok, csak egy nap kezdete este hat órakkor kezdőttek és másnap este hatig tartottak.

A Keresztény Görög Iratokban gyakran találunk az ’órával’ kapcsolatos utalást (Ján 12:23; Máté 20:2–6). Az órákat akkor napkeltétől, azaz reggel hat órától számították. A Biblia megemlíti a ’harmadik órát’, ami délelőtt kilenc órának felel meg. Hivatkozik a ’hatodik órára’ is, amikor Jézus megfeszítése pillanatában sötétség borult Jeruzsálemre. Ez a mai déli tizenkét órának felel meg. Jézusnak a kínoszlopon bekövetkezett halála a „kilencedik óra” körül történt, tehát délután három órakor (Márk 15:25; Luk 23:44; Máté 27:45, 46).

Krisztus idejéig a legtöbb nemzet holdéveket használt az idő számítására. A holdév és a napév között mutatkozó kisebb-nagyobb eltérések kiküszöbölésére különböző évkiegészítésekről gondoskodtak. A 12 holdhónapból álló holdév 354 napot tesz ki; minden hónap 29 vagy 30 napból áll attól függően, hogy mikor jelenik meg az újhold. A holdév tehát 11 nappal rövidebb a 365 és 1/4 napból álló teljes napévnél. A zsidók a holdévet követték. A holdév kiigazítását, hogy az egybeessék a napévvel és az évszakokkal, a Biblia nem említi, de bizonyára szükség volt egy pót- vagy kiegészítő hónap beiktatására. A kiegészítő hónapokat később, az i. e. V. században rendszerezték; ez a rendszer ma metonikus ciklus néven ismeretes. Minden 19 éves cikluson belül hétszer iktattak be kiegészítő hónapot; ezt a zsidó naptárban a 12. hónap (adar) után illesztették, és elnevezték adar séminek vagy „második adar”-nak. Mivel a holdnaptár igazodott a naphoz, a 12, illetőleg 13 hónapból álló éveket „luniszoláris évek”-nek nevezték el.

Bibliai évek. Az ókori bibliai időkben az év ősztől őszig tartott. Ez elsősorban a földművelők életmódjához alkalmazkodott, mert a mi októberünk eleje táján a szántással és vetéssel kezdődött, s az aratással és begyűjtéssel végződött. Noé is ősztől kezdte számítani az évet. A beszámoló szerint a Vízözön kezdete a „második hónapban” volt, ami a mai október második felének és november első felének felel meg (1Móz 7:11, lábjegyzet). Sok nép még napjainkban is az ősz kezdetétől számítja az új évet. Az Egyiptomból való kivonulás idején, i. e. 1513-ban Jehova elrendelte, hogy az abib (niszán) legyen az első hónap a zsidók számára. Ennek megfelelően a zsidók tavasztól tavaszig számítják a „szent évet” (2Móz 12:2). Napjainkban azonban egy világi vagy polgári évszámítást használnak, amely ősszel, a tisri hónappal kezdődik.

Óra. Egyiptomban osztották fel a napot 24 órára. Napjaink órájának 60 perces felosztása a babiloni matematikából származik, amelynek jellemzője a (60-as számon alapuló) hatvanas számrendszer volt. A Héber Iratokban nem találunk utalást az órák felosztására. Ehelyett a Héber Iratok olyan kifejezéseket használ időjelzőként, mint „reggel”, „dél”, „délidő” és „estidő” (2Móz 24:11; 43:16; 5Móz 28:29; 1Kir 18:26). Az éjszakát három részre osztották, s e részeket „éjszakai őrségváltások”-nak nevezték (Zsolt 63:6 [63:7, Károli]). Ezekből kettőt a Biblia külön is megnevez, úgymint az „éjjeli őrségváltás”-t (Bír 7:19) és a „reggeli őrségváltás”-t (2Móz 14:24; 1Sám

Így van, csak egy kis helyesbítés.

„csak egy nap kezdete este hat órakkor kezdőttek és másnap este hatig tartottak.”

Az ünnepek kezdődtek estétől, és ezzel kapcsolatban is csupán egy, az engesztelés napja, de ha igényled kifejtem. A nap napkezdettől a napnyugtáig tartott. Nem egészen olyan, mint a miénk, hogy az egyik pillanatban tegnap van, a másik pillanatban holnap. Amikor mész az úton, elhagyod az egyik települést, és mész egy kietlen tájon át, mire eljutsz a másikig. Nem ér össze az egyik a másikkal. (Most nem Bp vonzáskörzetére gondolok)

Ezért olvashatunk, hogy a harmadik őrváltás ideje, és nem azt, hogy a nap pl. 18. órája.

„Bibliai évek. Az ókori bibliai időkben az év ősztől őszig tartott.”

Nem!

IIMóz.12

2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.

3. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

Tehát tavasszal van az első hónap.

„A beszámoló szerint a Vízözön kezdete a „második hónapban” volt, ami a mai október második felének és november első felének felel meg (1Móz 7:11, lábjegyzet).”

Na, a Noé történetéből pont semmi ilyen nem következtethető ki.

„pl Máté 27:45 szerint 6 órától 9 óráig sötétség borult a földre. A következő vers szerint 9 órakor halt meg, de az 57. versben azt írja, hogy "amikor este lett"”

Ahogy az első válaszoló is helyesen kifejtette durván napfelkelte az első óra, ami pászka idején tavasszal cirka reggel 6 óra.

Tehát ami itt 6-9, az kb 12-15 óra, amikor sötétség lett, és kb 15 óra körül halt meg a kereszten. Innen már csak pár óra, és esteledik. Mivel a következő nap ünnep volt, a kovásztalan kenyerek első napja, így le kellett venni a keresztről, ezt sötétedéskor, illetve az után meg is történt. (Innen is látható, hogy ha az estétől számítana a napkezdet, nem tehette volna meg, hogy egy halottat cipeljen este a sírba sötétedés után.)

Ami kutyulást okozhat, az az, hogy Jánosnál a 19. fejezetben ezt olvashatjuk:

14. Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!

Ez a megfeszítés előtt történt, ha elolvasod, holott eddig úgy olvastuk, hogy hatkor (délben) sötétség lett. Ellentétben Márk, Máté, és Lukács szerinti evangéliumtól, János később írta az írását, és nem a zsidóknak íródott, nem a zsidó hagyományok szerint. János már a hozzánk közelebb álló időszámítást alkalmazhatta, ami jelen esetben a hat óra valóban a kb. reggel hat óra körüli idő lehetett.

A napon belüli idõszámítás kissé bonyolult: "A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24 órára (soó), amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre (chélek) s minden ilyen rész ismét 76 kisebb részre (regá) oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási (liturgiai) jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából." - ( Magyar zsidó lexikon - Időszámítás - [link] illetve az oldalkép: [link] )

Ami a kérdésedbeli zavart illeti, javaslom, nézz meg több fordítást ( a neten is van néhány, a két legújabb ( kat és prot - [link] - itt van elérhetõség a kat és prot-hoz is, mégpedig az ezidõszerinti legújabb, tehát valószínîleg legpontosabb ).

A vallási idõszámításban a nap ma is napnyugta elõtt 18 perccel kezdõdik, nem csak az ünnepek ( ideértve a Szombatot is ), a különbség az, hogy Szombat / ünnep "bejövetelekor" gyertyát v mécsest gyújtunk. Néha némi zavar van aból, hogy a következõ nap már "bejött", de ez még nem ment ki. Ez abból adódik, hogy a "bejövetel" a fenti, a "kimenetel" viszont a csillagok feljövetele, vagyis a sötétség beállta.

A napi életben az a jelenõsége, hogy a délutáni imát ( mincha ) napnyugtáig be kell fejezni, az esti imát ( ami már a következõ naphoz artozik ) csak a sötétség beálltával szabad kezdeni. Illetve ez szigorúan csak a S'má Izrael -re vonatkozik, ami elõtte van, azt szabad korábban.

Annak, hogy a nap este kezdõdik a teremtéestörténet az alapja, mind a hat nap leírásának vége: "és lett este és lett reggel ... nap".

Bár nem kérdezted, azért tegyük rendbe az évet:

Az elsõ hónap valóban tavasszal, a Pesach hónapja, ahogy az elõzõ írta és idézte.

Csakhogy az Újév, Ros Hasono ( szószerint az "év feje" ) az õsszel van, a hetedik hónap elsején. ( 3Móz 23:24 )

( A Tóraadást megelõzõ idõkben, szerte keleten aztán is az év a mezõgazdasági évet jelentette, õsztõl - betakarítástól - õszig - betakarításig. )

A napon belüli idõszámítás kissé bonyolult: "A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24 órára (soó), amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre (chélek) s minden ilyen rész ismét 76 kisebb részre (regá) oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási (liturgiai) jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából." - ( Magyar zsidó lexikon - Időszámítás - [link] illetve az oldalkép: [link] )

Kérdező!

Az ünnep nem hat szombatból áll, hanem "csak" az első és az utolsó napja a szombat.

"Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek."

Jézust nagy valószínűséggel (nem mintha számítana) egy szerdai napon feszítették keresztre. Erről bővebben itt olvashatsz:

[link]

A teremtésből pont az jön le, hogy nagyon nem estétől kezdődik a nap. A mi időszámításunk szerinti éjfeles kezdetből kiindulva, miért mondanék el egy történetet úgy, hogy elmondom, hogy mi volt aznap, majd hozzáteszem, hogy lett hajnal, lett délelőtt első (második ...) nap. Hanem azt mondom, hogy lett ez meg lett az, és lett este, lett éjfél, első (második ...) nap.

Ha még valaki erre tévedne:

A nap napnyugtától napnyugtáig tartott, de az órákat napkeltétől számolták (az éjjel az más tészta). Így a 'hatodik óra' az kb. 12 lehetett, a 'kilencedik óra' pedig kb. 15 óra, azaz du. 3. (azért kb. a nappalt osztották fel 12 órára, amiknek a hossza ugye így változhatott. Én csak az egyszerűség kedvéért írtam ilyen kerek órákat). Mármost ha feltesszük, hogy este 6-kor volt a naplemente - a szombat kezdete -, akkor érthető, hogy a 'kilencedik órában' azaz du. 3-kor már közelgett az Ünnep, azaz a Szombat. Ezért siettették az elítéltek halálát! Hiszen még el is kellett temetni, ...

4/5-re: A másik nagy félreértésre okot adó tény: a kovásztalan kenyér egyhetes (hét napos)'ünnepe' éppen a nagybetűs 'Ünnepre', azaz Szombatra esett. Így ugye bár 7 'ünnepnap' volt és így volt 1-2-... -6. 'ünnepnap' is, de ezek nem Szombatok voltak, hanem csak az egyhetes kovásztalan kenyér ünnepének napjai! Na, világos? :-) Ha a zsidó csak ünnepet mond, azt általában a Szombatra érti, tehát régebben helytelenül is fordíthattak.

Ja, még mindig 4/5-re:

'Azonban a Pászka ünnepe hat szombat-napból állt (???) '

Tehát érthető, hogy nem: csak 7 ünnepnapból, de ezek nem az Ünnepnapot, azaz nem a Szombatot jelentették.

Végül a feltámadáshoz: a mi napjaink szerint csütörtök este vacsoráztak, aznap éjjel fogták el, ami a zsidóknál már pénteki nap volt. Ugyaneznap, péntek reggel vitték Pilátushoz, majd feszítették keresztre, és még pénteki nap levették, eltemették. Ebben a három szinoptikus egyértelműen fogalmaz: 'a készület napja volt, közeledett a szombat...'!!!

Szombaton semmi ...

Vasárnap reggel mentek, hogy megkenjék a testet a szokás szerint. ...

Ez is egyértelmű: 'a szombatot nyugalomban töltötték, majd a hét első napján a sírhoz mentek ...' A hét első napja pedig vasárnap!

Minden stimmel:

- csütörtök: utolsó vacsora, elfogatás, elítélés (Szanhedrin)

- péntek: Pilátus helybenhagyja az ítéletet, kivégzés, temetés

- szombat: Ünnep, tehát semmi

- vasárnap: feltámadás

Végezetül: péntekre vasárnap az éppen harmadnap! Nem három nap múlva, hanem harmadnap!

Bocsánat, muszáj javítanom:

kovásztalan kenyér egyhetes (hét napos)'ünnepe' éppen a nagybetűs 'Ünnepre', azaz Szombatra esett.

helyett:

kovásztalan kenyér egyhetes (hét napos)'ünnepének' KEZDETE éppen a nagybetűs 'Ünnepre', azaz Szombatra esett.