Bánt a dolog, de jól esett. Bunkó voltam?

A férjem testvére ( 25 éves )hozzánk költözött a szüleitől,de nagyon furcsán viselkedik.Nem szól senkihez hónapok óta ,nem köszön levegőnek néz minket.Nem bántottuk ruhát vettünk neki telefont ,etettük ,ittatuk én mosok főzökrá és mégis ezt csinálja.Én keresztény vagyok a férjem és a rokonai nem azok.Ma hazajött a testvére és összetalálkoztunk a házban mert álltalában csak a szobájában van és gubbad .Szembetalálkoztam vele és levegőnek nézet és megtelt a szívem ,haraggal és dühvel.És mérges hangnemben beszéltem vele kérdeztem tőle mi baja van ,és miért ilyen ,miért nem tudd köszöni és habogot ,hogy semmi ,mondtam neki ,hogy ez nem hotel és halkan lehülyéztem .Már bánom a hangnemet ,meg hogy hülyéztem ,de elöntött az ideg.