Jehova tanúi, mi a véleményetek erről a pár mondatról?

"A teremtéstörténetben használt héber „jóm” szó 24 órás napot jelöl"

Nem feltétlenül. Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes — a teremtési beszámoló írója — a későbbiekben úgy utal vissza a hat teremtési napot követő napra, mint ami a heti sabbat mintája, ezért minden teremtési napnak egy betű szerinti 24 órás napnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet. Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

Mózes héberül írta a beszámolóját, és egy olyan személy nézőpontjából, aki a föld felszínén áll. Ez a két tény, valamint annak ismerete, hogy a világegyetem már a teremtési korszakok — azaz „napok” — kezdete előtt létezett, segít lezárni a teremtési beszámolót körüllengő viták nagy részét. Hogyan?

A teremtési beszámoló tüzetes megvizsgálása feltárja, hogy az események, melyek elkezdődtek az egyik „napon”, a rá következő első vagy akár több napon át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési „nap” elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva — feltehetőleg a vastag felhők miatt — nem ért el a föld felszínére (Jób 38:9). Az első „napon” ez az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe.

(Az első „nap” eseményeinek leírásánál a világosságra használt héber szó az ór, amely az általánosságban vett világosságra utal, a negyedik „nap” esetében viszont a máór szó szerepel, amely a világosság forrására utal.)

A második „napon” nyilvánvalóan tovább folytatódott a légkör kitisztulása, s ezzel létrejött a fent lévő vastag felhők és a lent lévő óceán közötti tér. A negyedik „napon” lassanként olyan mértékben kitisztult a légkör, hogy láthatóvá vált „az égbolton” a nap és a hold (1Mózes 1:14–16). Más szavakkal, az ember szempontjából, a földről nézve, kezdett észlelhetővé válni a nap és a hold. Ezek az események fokozatosan mentek végbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények kezdtek megjelenni — köztük rovarok és hártyásszárnyúak. A Biblia azonban arra mutat, hogy a hatodik „napon” Isten még mindig ’formált a földből minden mezei vadat és az egek minden repdeső teremtményét’ (1Mózes 2:19).

A Biblia nyelvezete tehát nyilvánvalóan helyt ad annak a lehetőségnek, hogy a „napok” — vagy teremtési időszakok — nagyobb eseményei nem azonnal, hanem fokozatosan játszódtak le. Némely esemény a következő teremtési „napokon” is folytatódhatott.

A teremtési napok hossza?

Nem tudjuk, igazán nem tudjuk, hogy milyen hosszú idöszakok voltak.

Tudod a Teremtö Isten nem a mi 24-órás napjaink szerint számolja az idöt. Ezt mi emberek számoljuk így. Ö magasan felette áll az idönek.

Már az az ismert idézet is a Bibliából, mely azt mondja, hogy "ezer év Isten elött olyan mint egy nap"

Van egy ettöl is érdekesebb kifejezés a 90. Zsoltár 4 verse: "Mert ezer esztendö annyi a te szemedben, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, és mint az éjjeli örszolgálat.

Éjjeli örszolgálat, tehát néhány óra....

A Biblia nem támasztja alá azt a nézetet, mely szerint Isten 24 órás földi napokban számolná az idöt. Ez minket, embereket érint csak.

Szervusz

Ahhoz, hogy Isten létrehozza a világmindenséget, nem csak hatalmát, a bölcsességét is felismerhetjük, bárcsak a"szegélyei ezek az útjainak", ahogyan azt Jóbnál olvashatjuk.

(elküldök neked egy írást Isten bölcsességéről, talán érdekesnek fogod találni:-) [link]

Nézd, sokféle nézet létezik a teremtési napokról. Nem tudom a tiéd mi?!

De a napok, a teremtésben nem ma értelmezés szerinti "napokat" jelent. Hiszen a hetedik nap is már több ezer éve tart, ahogyan az elküldött cikkben is olvashatod.

A hatodik nap után, amikor Isten azt mondta, hogy megpihent, az nem jelenti azt, hogy azóta semmit nem tesz, hiszen a Biblia lapjain olvashatunk arról, mi mindent tesz azóta is. A teremtéstől, alkotástól pihent meg.

"Úgy tűnik, mintha Isten a később törvénybe iktatandó ideális emberi életrendet (6 nap munka + 1 nap pihenés) kívánta volna már kezdetben is személyes példaadásával megerősíteni." - ha ez így lenne, miért nem szabta meg ezt az életrendet már az Édenben?

Viszont amikor a zsidóknak ezt a törvény részévé adta, annak fontos jelentősége volt az egész nemzet számára.

Egyrészt azért, mert Egyiptomban robotoltak reggeltől estig, minden nap, és Istentől az egy nap pihenő igazi felüdűlást jelentett.

Másrészt, ezt a napot a Törvény felolvasásával, ismertetésével kellet főleg eltölteni, hogy emlékezzenek állandóan arra, felelősek Isten előtt, és szövetséges kapcsolatban vannak Istenükkel, amelyhez ragaszkodniuk kell(önként vállalták), ha élvezni akarják az életükön Isten áldását.

Ma már nem kell a szombatot ebben a formában megtartani. De ahogyan Pál apostol írt róla, ma is nagy jelentőssége van a keresztények számára Isten nyugalmának. De ez már másik téma:-)

T. kérdező, az én véleményem az, amit megtanultam, mert alaposan utánanéztem, tehát ha idézek, az azért van, mert pontosan akarok fogalmazni a témában!

Az első kifogásodra: Mózes első könyvének első fejezetében a teremtési periódusokkal kapcsolatban megtaláljuk az „este” és a „reggel” kifejezéseket. Vajon ezek nem 24 órás napra utalnak? Nem feltétlenül. A magyar nyelvhasználat a valaki „életének dele” kifejezést az átlagos emberi élet közepére vonatkoztatja; úgyszintén „az élet alkonya” hosszabb időszakot foglal magában. Így az „este” és a „reggel” használata sem korlátozza a napot 24 órára.

Ha a Mózes első könyve 1. fejezetében használt „nap” szó alatt 24 órás időtartamot értesz, nem veszed számításba az 1Mózes 1:5-öt, ahol Isten maga osztja fel a napot rövidebb időszakokra, s csupán a világos nappalt nevezi „napnak”.

A 2Móz 31:17 sem szó szerint értendő, hanem jelképes minta volt. Ezért mondhatjuk, hogy a vers alapján Isten nem abban az értelemben pihent meg a hatodik teremtési nap végén, mintha szüksége lett volna erejének megújítására vagy újabb erőgyűjtésre. Szó szerint véve természetesen teljesen más magyarázat jön ki.

"Az igaz, hogy Mózes írta a könyvet, DE ő nem volt ott a teremtésnél, nem is a kisujjából szopta ki."

Ezt senki sem állította! Az "olyan személy nézőpontjából" kifejezés szerinted azt jelenti, hogy Mózes ott volt személyesen? Elég érdekes a szövegértésed.

"Meg ha Mózes szemszögéből lett volna leírva, akkor nem Istennek tulajdonította volna a teremtést, hanem azt mondta volna, hogy ezek az élőlények kifejlődtek. Hiszen állításod, bocsáss meg, az Őrtorony állítása szerint, nagyon hosszú időszakot voltak azok a "napok"."

Ettől még teremtés történt, nem pedig fokozatos önfelépítés. A hosszabb időszaknak semmi köze a fejlődés teóriához. Miért? Ha valaki hosszabb ideig végez el egy munkát, akkor már nem lehet intelligens ALKOTÓ.

"Ezek szerint, a napot, a holdat, és a csillagokat is Isten a 4., ismétlem negyedik nap teremtette."

„’Legyen világosság!’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).

A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.

"Igazából az 1Móz 1-egy és a második fejezetet nem illik keverni.

Mivel az tényleg egy más szemszögből írja le a teremtést.

Ha teljesen objektívan szeretnék megvizsgálni ezt a két fejezetet, bizony ellentmondásokba akadnál."

Nincs ott semmiféle ellentmondás. Az egyik IDŐRENDBEN írja le az eseményeket, a másik pedig fontossági sorrendet állít.

Kedves kérdező!

Az 1Mózes 2:2. verse arról szól, hogy Isten „megnyugodott minden munkájától”.A Mózes első könyve első fejezete Isten anyagi teremtésének munkáiról szól,vagyis miután Isten elkészítette a földet az élet számára,és megteremtette az élőlényeket, megpihent munkájától, az anyagi, földi dolgok teremtésétől.Ezt jelenti ki az 1Mózes 2:1–3.Isten tehát megpihent a teremtői munkájából,de ahogy a János 5:17-ben Jézus mondja az Atyjáról,Isten „mindmostanáig folyton munkálkodik".Vagyis a párhuzam az "ideális emberi életrend(6 nap munka + 1 nap pihenés)"-re aligha alkalmazható,szerintem.Ezenkívül ha Isten ezt "kívánta volna már kezdetben is személyes példaadásával megerősíteni",miért nem közölte ezt az első emberpárral?Nyilván azért,mert nem ez volt a szándéka.(Aminthogy a Biblia nem is írja sehol,hogy az első emberpár parancsot kapott volna Istentől minden hetedik nap megünneplésére)A "később törvénybe iktatandó" szombatnapi törvény pedig Izrael nemzetének adatott -és nem az egész emberiségnek- ami a 2Mózes 20.fejezet kezdő szavaiból is egyértelmű,hiszen azok kapták,akiket Isten kihozott "Egyiptom földjéről,a rabszolgák házából"(2.vers) A 5Mózes 5:15 pedig megerősíti:" Emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened kihozott téged onnan erős kézzel, kinyújtott karral. Ezért parancsolta meg Jehova, a te Istened, hogy tartsd meg a sabbatnapot."(ÚVF)Vagyis a szombatnapi törvény Izrael Egyiptomból való szabadulásáról való megemlékezéssel van kapcsolatban,és nem a teremtési napokkal,vagy a "hetedik nappal"

A héber 'jom'(nap) szó jelentése valóban érdekes,mivel az 1Mózes 1:5-ben például csak a nap világos időszakát nevezi 'jom'-nak(a magyar fordításokban ezért fordítják nappalnak"),míg a 2:4-ben az összes teremtési "nap"-ról írja,hogy "amely napon"(héberben itt is 'jom'van) Isten teremtett.(lásd:Új Világ ford.,Katolikus ford,Káldi-Neovulgáta,Kecskeméthy ford.)Vagyis a teremtési beszámolóban a "nap" nem feltétlenül jelent 24 órát(amint a Bibliában más helyeken sem (Zakariás 14:8,Példabeszédek 25:13,1Mózes 30:14),Isten pedig az idő felett áll,aligha korlátozza munkáját a föld tengely körüli forgása.Ha a Teremtőnél ezer emberi év is oly rövidnek tűnik,mint egyetlen nap,vagy csak pár óra(90.Zsoltár 4,2Péter 3:8),akkor a teremtés az ő nézőpontjából nézve valójában nagyon gyorsan történt.

Isten valóban "képes szóval és a semmiből alkotni",minthogy a héber 'bara'ige (1Mózes 1:1,21,27) valóban ezt is jelenti,ahogy a Zsidók 11:3 is írja:"Hit által értjük meg,hogy a világ Isten beszéde által teremtetett,hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő"(Károli),"a kimondott szava által...a láthatatlan dolgokból hozta elő"(Egyszerű ford.) Az, hogy földi,emberi mértékkel mérve a teremtési "nap"-ok hosszabb időszakot is jelenthettek, nem kisebbíti Isten mindenhatóságát,aki "öröktől fogva,mindörökké"létezik.(90.Zsoltár 2)