Jehova tanúi, miért érzem úgy, hogy ti a saját erőtökből akartok üdvözülni?
Egyik testvéretek ezt írta: "üdv, ez nem igaz. a hit ugyanis halott cselekedetek nélkül. nem elég hinni Jézusban, hanem hitet kell benne gyakorolni, ami óriási különbség. béke"
Én ebből azt vettem ki, hogy a cselekedeteket te saját magad viszed véghez.
Pedig a Biblia azt állítja, hogy ezek a cselekedetek már "csak" a gyümölcsei a hitnek.
Először van a hit, és azután Jézus "felhasznál" téged ezekre a cselekedetekre, de azokat nem te viszed véghez, hanem Jézus.
Hiszen Pál írja: hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem nincs.
Vagyis te képtelen van jót cselekedni.
Nem olvastam végig, mert szellemileg kivagyok és csak metál zenét bírok hallgatni, de ezzel az állításal, hogy
"Pedig a Biblia azt állítja, hogy ezek a cselekedetek már "csak" a gyümölcsei a hitnek."
fanatikusan egyet kell értenem.
A krisztust a tanításai és cselekedetei teszik krisztussá. A szellemisége, az íge a fontos.
Üres nevek kiabálásától senki nem lesz keresztény, képmutató viszont simán. Az imától még senki nem lesz jó.
Természetesen ahhoz, hogy valaki hívő legyen igen is kell az illető akarata. (nincs elrendelve)
Elég gáz, ha valaki csak az örök élet miatt akar jó lenni.
Nagyon sok ateista pedig képes jót cselekedni, így láthatjuk, hogy nem a hit függvénye.
Ha valaki a szeretetben hisz még az sem volna elég, csak ha szeretőn cselekszik.
Egyedül egy dologről érdemes beszélni, hogy szükséges-e szent szellem. Belén száll-e varázsigék és rituálékra. Szerintem fölösleges, hogy valaki igaz legyen.
Bocs ezzel értek egyeT (k. életbe):
"üdv, ez nem igaz. a hit ugyanis halott cselekedetek nélkül. nem elég hinni Jézusban, hanem hitet kell benne gyakorolni, ami óriási különbség. béke"
Azért mert valaki hisz, majd az Úr kimossa az agyát, úgy gondoljátok?
Abban kell hinni, abban az eszmében, amit tanított és az tisztít meg. Nem nevek, locsi-fecsi, okkult erő.
"Az Új Szövetségben több mint 200x van szó az üdvösségről, és az esetek nagyon nagy %-ában a hit az egyetlen feltétele az üdvösségnek."
Ez hazugság! Jézus szinte mindig a cselekedetekről beszélt! Nézzünk pár példát a hegyi beszédből:
"Boldogok az IRGALMASOK: mert ők irgalmasságot nyernek."
"Boldogok, akiknek SZÍVÜK TISZTA: mert ők az Istent meglátják."
"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki HARAGSZIK az ő atyjafiára OK NÉLKÜL, méltó az ítéletre: aki pedig AZT MONDJA az ő atyjafiának: RÁKA, méltó a főtörvényszékre: aki pedig EZT MONDJA: BOLOND, méltó a gyehenna tüzére."
"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint GONOSZ KÍVÁNSÁGNAK OKÁÉRT, immár paráználkodott azzal az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék."
"Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; ami pedig ezeken felül vagyon, a GONOSZTÓL VAGYON."
("Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, akik GONOSZSÁGOT CSELEKSZENEK")
"Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes."
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek."
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt."
"Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem aki CSELEKSZI az én mennyei Atyám akaratát."
"És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és NAGY LETT ANNAK ROMLÁSA."
Érdemes még például a Máté 25-öt végigolvasni...
Így van, a cselekedet nem az, hogy megteszek valamit, leszokok, házalok, stb.
A cselekedet az irgalom, kegyelem, segítség, és sok egyéb is lehet, de Pál szerint nem ez.
A hit a bizalom nagyfokú megnyilvánulása. Amikor Ábrahám hitt, akkor megtette amit az Úr mondott neki.
Mondok egy szélsőséges példát a hitre.
Rosszul lesz a gyereked, vagy baleset éri. Valószínű ugyan azt fogod tenni, amit én is, mentőt hívsz. Hiszünk-e abban, hogy Isten kézben tartja a dolgokat, és megmentheti a gyereket, vagy az emberekre támaszkodunk, és az emberektől várjuk a segítséget? Hiába a fene nagy tudat, hogy Isten létezik, ha nem aszerint cselekszünk, hogy feltétel nélkül megbízunk benne. Jézus nem véletlenül mondta, hogy ha azt mondjuk a hegynek, hogy ugorjon a tengerbe, akkor beleugrik. Hiszünk ebben? Szerintem sokunk nem hisz ebben. Nem hiszi, hogy baleset esetén Isten segít és kézben tartja a dolgokat, még akkor is, amikor úgy érezzük, hogy nem, mert szerintem legtöbbünk csak a mentők kiérkezéséig babonás félelemből imádkoznánk, és nem hit által. Ha elmondok 235 miatyánkot, talán Isten meghallgat...
A latornak nem az volt a frankó, mert rászólt a másikra, hanem az, hogy teljes hittel fordult Jézus felé, mikor azt kérte Tőle, hogy emlékezzen meg róla az Ő eljövetelekor. Ez volt a hit általi cselekedete. Nem csak volt egy elmélete, hanem az alapján cselekedett.
Sajnos ebből is látható, hogy általában sem, de a Tanúknak (nem jobban, de-)feltűnően téves elképzelésük van a hit általi cselekedetekről a véleményem szerint.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!