Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A vallás évszázadokon át...

A vallás évszázadokon át gátat szabott az emberi fejlődésnek?

Figyelt kérdés
Igaz az, hogy a vallás miatt tartott sok-sok évszázadig az emberek fejlődése tudomány, értelem stb terén, és vallás nélkül gyorsabban hoztuk volna létre a mai fejlett civilizációt?

2014. nov. 14. 13:35
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
63%
Igaz.
2014. nov. 14. 13:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 anonim ***** válasza:
33%

Az ember lelki fejlődésének, kiteljesedésének még most is a vallás szabja a legnagyobb gátat a politikán kívűl.

Az ember egy csodálatos lény, hihetetlen dolgokra képes, ha megtanul pozitívan gondolkodni és kifejleszti magában azokat a tulajdonságokat, amik ehhez szükségesek.Óriási lelki erők szabadulnak fel és meg tudja valósítani az álmait, a vágyait.

A vallásnak szüksége van arra hogy teljesen elnyomja az embert, boldogtalanságra, sikertelenségre ítéli azzal, hogy bemagyarázza neki, hogy ő egy senki, semmire nem képes egyedül, csak Isten segítségével.A bibliát is sokszor átírták meggyőződésem szerint és nem Isten igazi arcát mutatja, hanem azt hogy Isten haragszik az emberre és bűnösnek tartja, mindegy mit csinál, ő bűnös lélek és adja fel magát teljesen, mindent Istenre hagyjon és csak benne bízzon.Én ha elolvasom a bibliát, teljes apátiába kerülök, boldogtalan leszek, mindentől elmegy a kedvem.Egy sikertelen, megkeseredett embert, aki nincs tisztában azzal hogy mi mindenre képes, dróton lehet rángatni, mint egy bábut, és megmondani neki hogy mit csináljon.Ha az ember sikeres és boldog, utána már nem tudják irányítani.Ezért a politika és a vallás nagyon hasonlít abban, hogy mind a gonosz szándékai szerint totális irányítás alatt akarja tartani az embereket.Mondom ezt úgy, hogy keresztény katolikus vagyok.

Én megtapasztaltam Isten jelenlétét az életemben és köze sincs a bibliai Istenhez.Sokkal megbocsátóbbnak érzem mint azt bárki is gondolná és egy szemernyi ítéletet sem érzek a felém irányuló üzeneteiben.

Az igazi Isten azt szeretné, ha az emberek saját maguk irányítanák sorsukat, boldogok lennének teli szeretettel, és a többi embert felemelnék maguk mellé.Segítenének minden elesetten és szegényen és minden tettüket a saját maguk iránt és mások iránt érzett feltétlen szeretet jellemezné és szeretnék egymást az emberek.Illetve hinnének Istenben és bíznának benne mindenkor, nem csak a nehéz időkben.Én 100%-ig biztos vagyok benne hogy Isten ezt akarja, semmi mást.

2014. nov. 14. 13:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/24 anonim ***** válasza:
59%
Ez így van.
2014. nov. 14. 14:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 anonim ***** válasza:
64%
Ami sokak tudatában benne van, hogy a katolikus egyház üldözte pl. Galileit, meg másokat. Ez az akkori katolikus egyház hibája, nem a vallásé úgy általában. A katolikus egyház inkább a művészetet favorizálta mindig is, pl. a "sötét" középkorban is szinte csak egyházi emberek tudtak írni-olvasni. Vagy mondjuk nézz meg akármilyen katolikus templomot, hogy milyen díszes.
2014. nov. 14. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 anonim ***** válasza:
Azt nem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni, hogy igen, vagy nem. Mert az nagyon egyénfüggö. Valakit igen, valakit nem.
2014. nov. 14. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 anonim ***** válasza:
95%
Nem,, ez közkeletű tévhit. Ha ugyanis így lenne, akkor azokon a helyeken ahol nem volt kereszténység látványosan nagyobb fejlődést kellett volna elérniük. Csakhogy nem így volt.
2014. nov. 14. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 anonim ***** válasza:
60%
#6 A vallásokról volt szó általánosságban, nem a kereszténységről. Vallás pedig mindenhol volt/van.
2014. nov. 14. 15:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 Ling-ce ***** válasza:
30%
Azért beszélhatünk olyan vallásos emberekről is, akik előrevitték a tudományt, a fejlődést. A koraközépkorban a kolostorok szerezetesei mentették át az ókori kultúrát a barbár világban. A középkori földművelés alapjait a ciszter szerzetesek fektették le. Vallásos ember volt Issac Newton, Jedlik Ányos, Volta, Ampere, Albert Einstein akik a tudomány világát gazdagították. A művészet világából hozhatnánk példát Michalangelo, Caravaggio, Munkácsy Mihály személyében. Még Darwin is vallásos volt. Albert Schweitzer, Semmelweis Ignác ugyancsak azok táborát gyarapítja, aki hozzáadtak valamit az emberiség fejlődéséhez. Sajnos voltak olyan egyházi személyek, akik úgy szóltak bele természettudományos dolgokba, hogy nem értettek hozzá, és hatalmuk volt keresztbetenni a tudósoknak. Másfelöl a tudósok között is voltak olyanok, (Giordano Bruno, Galilei) akik viszont a teológiába szóltak bele, holott az nem az ő asztaluk volt. Az ideális, ha a természettudomány és a hittudomány párhuzamosan fut egymás mellett, és egyik sem akarja ellenőrizni a másikat. Kérdésedre, hogy a vallás gátat szabott-e az emberi fejlődésnek példák és ellenpéldák tömkelegét lehetne egymással szembe állítani. Mindenesetre olyat állítani, hogy a vallás mindig és mindenhol gátat szab az emberi fejlődésnek, az annyira elvakult, mint azt állítani, hogy vallás nélkül a tudomány csírájában elhalt volna.
2014. nov. 14. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/24 anonim ***** válasza:

#7: Viszont szinte egyedül a keresztenyseg üldozte a tudosokat.


Egyebkent nem akadalyozta akkor mertekben. Pl Aquinoi Szt Tamas alapította a skolasztikat ami pont hogy a hit es tudomany összehangolasara volt kiserlet.

A nagy egyetemeken altalaban vallasos oktatas folyt.

2014. nov. 14. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/24 anonim ***** válasza:
92%

Kínában nem volt kereszténység, mégsem fejlődött nagyobb ütemben a gazdaság vagy a tudomány, mint Európában. De fel lehetne sorolni rengeteg térséget még a világban, ahol nem volt nagyobb fejlődés, és köze nincs a térségnek semmiféle bigott, vagy fundamentalista vallásnak. A gazdaságunk és fejlődésünk alapja (és átka) a fosszilis tüzelőanyagok feltárása és hasznosítása, melynek semmi köze vallásnak.

Ha nincs szén, nincs kőolaj, akkor nincs gőzgép, nincs gépesítés, nincs műanyag és nincs az ipar java része sem.


Magyar "jószokás" ujjal mutogatni, és ebben a témában borzasztó könnyű vallásra mutogatni, teljesen alaptalanul. A középkori katolicizmus kordában tartott sok gondolkodásmódot, de hátráltatáson kívül közel sem volt olyan mérvű akadály, ahogyan sokan szeretnék ráerőltetni.


Ahogy az sem igaz, hogy a vallásosság ma is akadályozná a gondolkodást, mert akkor aki vallásos, nem lehetne briliáns orvos, mérnök, vagy egyéb tudományos szakember, de ez nem így van.

2014. nov. 14. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!