Kedves Tanúk, mit csináltok, amikor házról házra jártok, és valaki befogad titeket?
Tudom, ez sok esetben változhat, mivel lehet, hogy pont olyan fogad be aki még nem hallott az evangéliumról, de lehet olyan is, aki már megtért, ismeri a Bibliát, stb...
Tehát egy hitetlennek mit mondtok? És egy hívőnek? Reformátusnak? Katolikusnak? Baptistának? Evangélikusnak?
És egy bibliatanulmányozás, hogy néz ki nálatok?? Vagy úgy általában? Elolvastok egy adott részt, és azt próbáljátok elemezni? Vagy megbeszélitek, hogy kit mi fogott meg??
"Mesélnétek" nekem erről??
A válaszokat előre is köszönöm.
U.i: azt kérlek ne írjátok, hogy kérhetek külön órát.
Deggial, téged meg ki kérdezett??
Tanúknak tettem fel a kérdést. Amúgy meg Jézus is használta ezt a kifejezést: aki engem fogad be, az azt fogadja be aki engem elküldött...
Második válaszoló, nem egészen értem: becsöngettek, megkérdezitek, hogy zavarhattok e, azt mondja igen, bementek és?? Ő máris elkezd tőletek kérdezősködni?? És ha valaki nem kérdezne semmit sem, hanem várna, míg ti bele nem kezdtek?? Akkor mivel kezditek??
És ti fejből tudtok mindenre válaszolni??
Vagy használtok közben más eszközöket(internet, újság, sbt.)??
"Kedves Tanúk, mit csináltok, amikor házról házra jártok, és valaki befogad titeket?"
Szervus!
Amilyen hangosan lehet csak ugatunk!
Szervusz
Mivel MINDENBEN szeretnénk Urunkat Krisztust követni, ezért sokat tanulmányozzuk az életét, és követjük a példáját, tanácsait, amit a követőinek adott.
Ezt tesszük akkor is, amikor házról házra járunk. Példul ezt is: " Amikor beléptek a házba, üdvözöljétek a háznépet; és ha méltó a ház, szálljon rá a béke, amelyet kívántok neki, de ha nem méltó, térjen vissza rátok a tőletek való béke." Máté 10:12,13
Jézus buzgó Királyság-hirdető volt, és szelíden, de bátran viselkedett az emberekkel. Égi Atyja magatartását tükrözte vissza, aki arra ösztönzi a gonoszokat, hogy hagyják el gonosz útjukat (Ézsaiás 55:6, 7. Jézus, amikor bűnösökkel került kapcsolatba, meglátta, ha azok bizonyítékát adták a változásnak, és bátorította őket (Lukács 7:37–50). Nem a külső után ítélte meg az embereket, hanem utánozta Atyja kedvességét, türelmét és hosszútűrését, hátha megbánásra vezetheti őket (Róma 2:4). Jehovának az az akarata, hogy mindenfajta ember megbánást tanúsítson, és megmentésben részesüljön (1Timóteusz 2:3, 4). Mi is erre törekedünk.
Máté evangéliumíró a következő prófétai szavakat idézve mutatta meg, hogy miként vélekedik Jehova Jézus Krisztusról: „Íme, az én szolgám, akit választottam, szeretettem, akit lelkem helyeselt! Szellememet adom majd neki, és világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság. Nem fog civakodni, nem is kiáltozik hangosan, hangját sem hallja senki a széles utakon. Töredezett nádszálat nem tör el, és pislákoló lenkanócot nem olt ki, mígnem sikerre viszi az igazságosságot. Igen, az ő nevében fognak reménykedni a nemzetek” (Máté 12:17–21; Ézsaiás 42:1–4). Jézus ezekkel a prófétai szavakkal összhangban nem bocsátkozott hangos vitákba. Még nyomás alatt is úgy szólta az igazságot, hogy a tiszta szívűek vonzónak találták azt (János 7:32,40,45,46). Ebben is szeretnénk követni Jézust.
Jézus a szolgálata során sok farizeussal beszélt. Némelyikük kelepcébe akarta csalni őt beszédében, ő mégsem gondolta azt, hogy mindnyájuknak rosszak az indítékai. Az egyikük, Simon, aki nem volt mentes a bíráló szellemtől, valószínűleg jobban meg akarta figyelni Jézust, ezért meghívta egy étkezésre. Jézus elfogadta a meghívást, és tanúskodott a jelenlévőknek (Lukács 7:36–50). Egy másik alkalommal egy magas rangú farizeus, Nikodémusz az éj leple alatt meglátogatta Jézust. Jézus nem tett neki szemrehányást, amiért megvárta a sötétséget. Tanúskodott neki Isten szeretetéről, amely abban nyilvánult meg, hogy elküldte a Fiát, hogy lehetővé tegye azok megmentését, akik hitet gyakorolnak. Jézus kedvesen arra is rámutatott, hogy milyen fontos alárendelnünk magunkat Isten elrendezésének (János 3:1–21). Nikodémusz később szót emelt Jézus mellett, amikor más farizeusok leszólták azokat, akik jót mondtak Jézusról (János 7:46–51). Mi sem kérdőjelezzük meg mások indítékait.
Jézus nagyon is jól látta azoknak a képmutatását, akik tőrbe akarták ejteni. Nem engedte, hogy ellenfelei meddő vitákba vigyék bele. Amikor azonban a helyzet úgy kívánta, röviden és határozottan válaszolt egy alapelvvel, egy szemléltetéssel vagy egy Szentírásból vett idézettel (Máté 12:38–42; 15:1–9; 16:1–4). Máskor egyszerűen nem felelt, mert nyilvánvaló volt, hogy semmire sem menne vele (Márk 15:2–5; Lukács 22:67–70).
Ez ám a tanítás művészete. Minden vágyunk, hogy amikor házról házra megyünk, mi ia a hasonló helyzetekben ezt tegyük.
Tudtam segíteni?, vagy nem erre gondoltál?
T. Kerdezo!
Ha felkeresunk valakit altalaban a kapuban szoktunk beszelgetni. Elmondjuk hogy miert jottunk. Isten eljovendo Kiralysagarol beszelunk. Termeszetesen meghallgatjuk az illeto nezopontjat is, es ehhez igazodva valaszolunk. Ha erdeklodik es meghiv minket a lakasaba, akkor a "Mit tanit valojaban a Biblia" c. konyvbol tanitunk.Itt tobb fejezet van kulonbozo temakban, mint pl: Ha van Isten, miert engedi meg ezeket az allapotokat; vagy mi tortenik a halal utan; a veg idejen elunk...stb.
Az illeto megmondja mi erdekli, es e szerint vizsgaljuk meg a kerdest, termeszetesen a Biblia altal.
Mindenkit mas erdekel, barmilyen vallasu is az illeto. Nekunk alkalmazkodnunk kell az O altala feltett kerdesekre a valasszal.
Ha kerdesed lenne meg, szivesen valaszolok. Udv: Judit!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!