Egy igazán kereszténynek valló ember mitől vallja magát keresztények? Mi teszi kereszténnyé?

Szia!

Ahogyan elhangzott a "keresztény" kifejezés eredeti jelentése: krisztusi, Krisztust követő, Krisztushoz tartozó.

Egy igazán kereszténynek valló ember: Pál apostol élete végén így vallott életcéljáról, amelynek beteljesítésén nyugodott üdvössége felőli bizonyossága:

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz Bíró, ama napon. Nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az Ő megjelenését.” (II.Timótheus 4:7–8)

A „nemes harcot” azért kell megvívnia a kereszténynek, hogy élete minden területén és cselekedetében a szeretettörvény érvényesüljön. Ez a küzdelem az ember saját, régi énje, megromlott természete és beidegződött önző szokásai ellen folyik. A „futás” – az apostol szóhasználata szerint (lásd. Apostolok cselekedetei 20:24) – az Isten által ajándékozott és kijelölt feladatok elvégzése a másokért való szolgálatban. A „hit megtartása” pedig több annál, mint hinni néhány alapvető keresztény hittételben. Az alázatos, hálás, hívő szív megőrzéséről van szó, amely egy pillanatig sem tulajdonít önmagának érdemet a „nemes harc” megharcolásáért és a „futás” elvégzéséért, mert jól tudja, hogy egyedül Isten kegyelme által valósíthatta meg ezeket. Úgy gondolkodik tehát, hogy egyedül Istené a dicsőség mindezekért.

E három dolgot magában foglalja az a megjelölés, amelyet szintén ebben az igében találunk: Elnyerni „az igazság koronáját az igaz Bíró” kezéből. A keresztény életcél legrövidebb, legszebb meghatározása ez. Tehát úgy végigélni és befejezni ezt a földi életet, hogy Krisztus mint isteni személy, mint igaz Bíró, odaítélhesse az embernek „az igazság koronáját”, és ennek alapján megadhassa a jogot az új Földön az igaz, örök, boldog és teljes élethez.

A keresztény életmódját ez a nagy, átfogó életcél határozza meg mindenben. Ezt helyezi minden elé és fölé, megszívlelve Jézus tanításait:

„Keressétek először Isten országát és annak igazságát, és ezek mind megadatnak néktek.” (Máté 6:33)

„Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, a lelkében pedig kárt vall? Mert micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?” (Máté 16:26)

Üdv. Péter

Kedves kérde

Meglepö, Jézus Krisztus beszéde, amikor arról szól, hogy mikor eljön királyi hatalmával és itélni fogja az embereket, az egyik oldalra állítja a "juhokat", akik az örök életet kapják, a másik oldalra a "kecskéket", akiket az örök pusztulásba fog küldeni.

A "kecskék" /vagyis az engedetlenek/ is meg vannak gyözödve, hogy helyesen hittek, helyesen cselekedtek. Máté 25:31-46

Jézus Krisztus megmondta, hogy nagyon fontos a pontos ismeret János 17:3

...és a helyes cselekedetek szintén életfontosságúak Galata 5:19-21

Jézus Krisztus a fa gyümölcséhez is hasonlította az embereket. Úgy mondta, a jó fa jó gyümölcsöt terem, a rosz fa rosszat, ezt kivágják és elégetik.

az nagyon sok mindentől függ! szerintem egy vallásra vagy keresztény hitre sem lehet azt mondani hogy csak ők igaz keresztények. az ember ott téved el hogy azt hiszi csak az ő vallása az igaz. ha igy van akkor ez m,ár nem egy normális keresztény hely.

a bibliát olvasva, illetve tanulmányozva magad is ki tudod szűrni mik azok amik igazán kereszténnyé tesznek valakit. nem kel megkérdezned ezt ahoz hogy tudd, ha ismered a bibliát.

"Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, tinéktek pedig bátorságos." (Fil 3,1)

A "krisztianosz" szó csak akkor utal közvetlenül Krisztusra, ha nem fordítjuk le magyarra. Mivel azonban a görög nyelvű Újszövetség szerzője, vagyis maga Isten, fontosnak tartotta, hogy a héber "Masiach" szót lefordítsa görögre, hogy a görögök, illetve az akkori földközi-tengeri világnyelvet, a "koinét" beszélő civilizált világ egésze értse, hogy nem csupán egy tulajdonnévről, hanem egy címről van szó, a "Khrisztoszról", ami szó szerint "Felkentet" jelent, ebből kiindulva, a magyarra, és a világ egyéb nyelveire lefordító emberek is akkor jártak volna el helyesen, a Szerző szándéka szerint, ha a "Krisztoszt" nem magyarították volna, illetve az egyéb nyelvekhez nem idomították volna hozzá, hanem lefordították volna az aktuális nyelvre. A "krisztianosz" szó, ha a szótövet is lefordítjuk, akkor valójában a "Krisztosz" "kriszmájára", azaz a Felkent kenetére utal. Bibliai értelemben azok a keresztények, akik részesednek a Krisztus kenetéből, ahogyan a 133.zsoltár mondja:

"Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!"

János a keresztényeknek mondja, hogy "nektek kenetetek van a Szenttől" (1Jn 2,20). Vagyis, akinek kenete van a Szenttől, az keresztény, akinek pedig nincs Tőle kenete, az utánzó, vagy névleges keresztény, ahogy jobban tetszik. Jézus azzal kezdte a szolgálatát, hogy betöltekezett Szent Szellemmel. Ha már itt tartunk és meg lett említve fentebb a neve, Pál apostol is a Szent Szellemmel való betöltekezéssel kezdte a hívő életét. Vagyis, ha már valaki utánozni akarja Jézust, mert azt gondolja, hogy kereszténynek lenni azt jelenti, hogy Őt utánozzuk, akkor a legelső dolog, amiben az újjászületést és vízkeresztséget követően utánozni kell Jézust, hogy betöltekezünk Szent Szellemmel, ugyanis a kenet nélkül semmi Isten számára értékes dologra nem vagyunk képesek, ennek bizonyítékai a kenet nélküli egyházak, ahol az emberek nem térnek meg és nem szabadulnak meg a bűneikből.

ezt a próféciát a neten találtam

„Nem kell sok Magyarországon az ébredéshez, de az a kevés fájdalmakkal teli lesz” Láttam olyan erősségű földrengéseket országunkban melyekben templomok és gyülekezeti helyek, imaházak sérültek meg. Az Úr nagyon egyértelműen fogja tudomásunkra adni nemtetszését, melynek a Magyar Egyházának felfuvalkodottsága, gőgje, bálványimádása, és a Hozzá való hűtlensége a fő kiváltó okok. Egyre több lesz a keresztény értékrendek, és az Egyház ellen való verbális támadás, gúnyolódás és törvények meghozatala. Láttam, hogy az Úr türelme a végéhez közeledett, akárcsak Izraellel annak idején.

A sötétség helyéről egy parancsot adott ki a Sátán a démonjainak: Szabad rablás!

Nem értem – mondtam az Úrnak. Ő így válaszolt: „ezt a parancsot akkor adja ki a hódító ellenség vezére, mikor már a falakon belül van. „ Ekkor a 74. Zsoltár 3-4. versei jöttek szemeim elé:”... mindent tönkre tett az ellenség a szentélyben! Ellenségeid a Te Gyülekezeted közepében ordítanak felállították jelvényeiket jelekül.”

Hogyan lehetséges ez Uram? Kérdeztem.

A válasz a következő volt: „ Népem szabadította fel magára a Pokol erőit azzal, hogy nem figyeltek Szavamra és sokan a maguk feje és elgondolásuk szerint cselekedtek. Nem engem kerestek hanem a hírnevet és az emberek elfogadását, a nekik való megfelelést. Persze ha mondom nekik nem ismerik el, mert büszkeségük nem engedi az őszinteséget a szívükbe. Nem ismerik el, hogy a bűn ordít a Gyülekezetben és a varázslás jelvényei ott vannak jelekül. Szolgáimat, akiket Én küldtem hozzátok meghallgattátok ugyan, de szívetekbe nem fogadtátok be Szavaimat. Nem történt változás népem szívében és nem találom azokat a gyümölcsöket melyek Nekem oly kedvesek lennének. Ezért rabol az ellenség! Elrabolja a hitet és hitetlenséget, bizalmatlanságot hoz a szívekbe felém és egymás felé. Elrabolja az áttörési kenetet azzal, hogy kioltja a szívekben, a szenvedélyt irányomban. Elrabolja az identitásotokat Krisztusban, és csak erőtlenséget, gyengeséget és panaszkodást látok. Nincs aki leleplezné az árulást, nincs aki belőlem szólna az én tekintélyemmel. Vannak őrállók és közbenjárók. Látom Őket! De csak nagyon kevesek látnak és hallanak engem, mert nem fogadták be, a prófétaság szellemét és nem időznek jelenlétemben. Ismerik Igémet, de engem alig. Sokan tudják az igazságot, de kevesen merik felvállalni és hirdetni azt a félelem miatt. Igaz szolgáim szíve is tele van az elutasítástól való félelemmel.

Nem tudtok egységben leni, mert a felekezeti hitvallásotok és látásotok, beszabályoz benneteket. Gyertek ki a felekezeti kötelékeitekből és térjetek meg én népem, mert ítéletem hamarosan felszabadul a felekezeti látásmódon és aki nem jön ki, arra ráborul és betemeti. Nem megmondtam Izraelnek, hogy: pártos ház vagy! Ti sem értitek? Az egység ami miatt oly régóta imádkoztok, nem valósul meg addig, amíg velem nem lesztek egyek! Nálam nélkül semmit nem tehettek! Előbb velem legyetek egyek! Ahogy a só felolvad az ételben és egy anyaggá válik a kettő, úgy kell velem is egy lénnyé válnotok. Aki velem egyesül, egy szellem velem. Már nem két személyről beszélünk, hanem egyről. Ahogy általam elhaltok, úgy lesztek egyé velem. Nem kettő hanem egy. Ezért imádkoztam a Getsamáné kertben.