Hogyan találkozhatot Jézus a hegyen a halot Mózessel és Illéssel? Ha emberek haláluk után a testük elrohad, szellemük pedig elalszik. Akkor ezt mivel magyarázzátok?

Máté 17 (részlet)

4

Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.

5

Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.

Ez a folytatás amúgy. Azért másoltam be, mert mindjárt jön az egyik kedves válaszoló, aki azt fogja írni neked, hogy az volt a lényeg, hogy nem Mózest és Illést kell hallgatni, aki tévedtek az ószövetségben a néha primitív törvényeikkel és viselkedéseikkel. Hanem azt kell hallgatni aki a Krisztus, aki pontosítani jött a tévedéseket.

Egyébként meg ha találkoztak Mózessel és Illéssel, nem engedély nélkül történt.

Erre persze senki nem figyel:

11

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít;

12

De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, amit akarának. Ezenképpen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük.

13

Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik.

Ismét egy újabb Igei alátámasztás, hogy az alvós verzió tévedés, legalábbis Mózes esetében Illéséről tudjuk nem halt meg hanem az Úr elvitte.

kíváncsian várom Péter válaszát )

Üdv: Alex

Ismét egy bibliai tévedés! Jézus minek nevezte az eseményt, amikor jöttek lefelé a hegyről? Látomásnak.

Jézus nem volt egyedül az elváltozáskor. Mózes és Illés is látható volt mellette (Máté 17:2, 3). Vajon a szó szoros értelmében jelen voltak? Nem, mivel mind a két férfi akkor már régen halott volt, és alvó állapotban volt a porban, várakozva a feltámadásra (Prédikátor 9:7, 12; Zsidók 11:35). Vajon megjelennek majd Jézussal, amikor eljön égi dicsőségében? Nem, mivel Mózes és Illés azelőtt élt, hogy megnyílt volna az emberek előtt az égi reménység lehetősége. Ők az ’igazak földi feltámadásában’ vesznek majd részt (Cselekedetek 24:15).

Az „átváltozott”-nak fordított görög szó jelentése: „átalakulni más formává”. Ugyanez a szó fordul elő a Róma 12:2-ben, ahol a keresztények azt a tanácsot kapják: ’alakuljanak át a gondolkodásmódjuk megújulása által’.

Jézus átváltozása nem lehetett álom sem. A három apostolnak nem lehetett ugyanaz az álma, és Jézus „látomás”-nak nevezte azt. Ez nem foglal magában képzelgést, mivel a Máté 17:9-ben használt görög szót máshol „látvány”-nak vagy „jelenség”-nek fordították (Cselekedetek 7:31). A megfigyelők tehát teljesen ébren voltak, így szemeikkel valóban látták és füleikkel valóban hallották azt, ami történt (Lukács 9:32).

Jelenlétük az elváltozási látomásban tehát jelképes. Mit jelképez?

Mózes és Illés más szövegkörnyezetben prófétai jelentőségű személy. A Törvényszövetség közvetítőjeként Mózes Jézust árnyékolta elő, az új szövetség Közvetítőjét (5Mózes 18:18; Galátzia 3:19; Zsidók 8:6). Illés pedig Keresztelő Jánost, a Messiás előhírnökét árnyékolta elő (Máté 17:11–13). Ezenkívül a Jelenések 11. fejezetének a szövegösszefüggését figyelembe véve Mózes és Illés a vég idején élő felkent maradékot árnyékolta elő. Honnan tudjuk?

Nos, lapozzunk a Jelenések 11:1–6-hoz. A 3. versben ez áll: „adom az én két tanúbizonyságomnak [tanúmnak, Úf ], hogy prófétáljanak, gyászruhákba öltözve, ezer kétszáz hatvan napig.” Ez a prófécia a felkent keresztények maradékán teljesedett be az I. világháború idején. Miért két tanú? Azért, mert a felkent maradék szellemi értelemben olyan munkát végez, mint amilyet Mózes és Illés végzett. Az 5. és 6. vers így folytatja: „ha valaki akar nékik [a két tanúnak] ártani, tűz származik az ő szájokból, a mely megöli az ő ellenségeiket; és ha valaki akar nékik ártani, úgy kell annak megöletni. Ezeknek van hatalmuk arra, hogy bezárják az eget, hogy az ő prófétálásuknak idejében eső ne legyen; és hatalmuk van a vizeken, hogy azokat vérré változtassák, és megverjék a földet akármi csapással, valamennyiszer akarják.” Ez olyan csodákra emlékeztet minket, mint amilyeneket Illés és Mózes hajtott végre (4Mózes 16:31–34; 1Királyok 17:1; 2Királyok 1:9–12).

Kiket árnyékol akkor elő Mózes és Illés az elváltozás szövegkörnyezetében? Lukács azt mondja, hogy Jézussal együtt „dicsőségben” jelentek meg (Lukács 9:31). Nyilván azokat a keresztényeket árnyékolják elő, akik felkenettek szent szellemmel Jézus „örököstársaiként”, és akik ily módon azt a csodálatos reménységet kapták, hogy vele ’együtt megdicsőülnek’ (Róma 8:17). A feltámasztott felkentek Jézussal lesznek, amikor eljön Atyja dicsőségében, hogy ’megfizessen mindenkinek az ő cselekedete szerint’ (Máté 16:27).

@ Kérdező

Rendkívül érdekes és fontos kérdést tettél fel.

Annyiból tévedsz, hogy holmi "hagyományban", hanem magában a SzentÍrásban szerepel (Máté 17/1-3).

Illés elragadtatását a 2Királyok 2/11 írja le. Ő anélkül ment fel a Mennybe, hogy itt a földön meghalt volna.

És minthogy megdicsőült testet kapott, ebben a testben jelent meg később az apostolok és Jézus előtt.

Mózessel más a helyzet. Vele kapcsolatban nincs szó elragadtatásról, ő 120 éves korában meghalt (lásd 5Mózes 34/7). Azt olvassuk, hogy Isten követe (Mihály arkangyal) és a Sátán a teste felett vitatkozott, hogy melyiküké legyen (Júdás 9), de Mihály nem mert ítélkezni.

Nem olvassuk utána, mi történt vele, de az, hogy akkor megjelent Illés társaságában (valamint tekintetbe véve a hosszú szolgálati idejét itt a földön), igencsak valószínű, hogy a Mennyből szállt le (Illéssel együtt), dicsőséges testben.

Isten kizárólagos akarata volt, hogy az apostolok így lássák Krisztus megdicsőülését (erről szól a Máté 17.része).

De az élet bármely más területén és bármely más dologgal kapcsolatos megnyilatkozások alkalmával is valahogy az az érzése az embernek -nekem legalábbis mindenképp-, hogy valahogy az az ember, aki minduntalan túlságosan nyakatekerten, körmönfontan, kisebb-nagyobb kanyarok, mentén jut el végül az általa vélt "igazsághoz", illetve az általa közölni kívánt tartalom végeredményéhez, tehát kvázi folyton megmagyaráz, az valahogy kevésbé tűnik valószerűnek és igaznak. Talán úgy is lehetne ezt fogalmazni, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes. Amely egyenes/egyenesség szó, talán nem véletlenül az igaz/igazság szó(k) szinonímája, a leíró jellegű magyar nyelvben...

Beleértve hogy ezen gondolat, csak úgy, mint az előző is csak egyfajta intuitív dolog valahol, de mégis talán továbbgondolásra érdemes (lehet) az igazság keresése jegyében.

"Utolsó ez nem làtomàs volt .Péter is látta és az Úr is kijelentette ez az" én szerelmes fiam " Isten a hegyen lévő tanítványoknak mondta .Péter látta ,hogy Jézus el változott dicsőségbe,hogy lehetne látomás ?!"

Nem érted azt sem, amit írsz, sőt a következő mondatoddal azt is elárultad, hogy az Írásokat sem ismered, akkor miért vitatkozol? Ráadásul nem velem vitatkozol, hanem Jézussal, ugyanis Ő MONDTA, hogy látomás volt. Nézd meg több fordításban is, ha pl. a Károliban nem találod a szót. Leírtam, hogy mely kifejezést használta a Bibliaíró ihletés alatt. Ez az "elváltozás" mindenképpen csak ILLÚZIÓT mutatott, nem a valóságot, miszerint Illés és Mózes éltek akkor az égben. Jézus világosan kijelentette, hogy előtte SENKI sem ment fel az égbe. Erre rossz válasz olyan kibúvókat keresni, ami nincs a Bibliában sem. Jézus EGYÉRTELMŰEN beszélt: SENKI NEM MENT ELŐTTE AZ ÉGBE! Ez magában foglal minden előtte élőt, és mindenféle módot.

"Mózes és Illés szellembe a mennyben él .Ezt csak egy sík hülye àllítaná ,hogy látomás már bocs."

Nincs halhatatlan lélek és már válaszoltak erre.