Kötelező fizetni egyházadót? Ha igen, mennyit? És családonként van vagy családon belül ahány nagykorú van?

egyházi adó: az egyház tagjaira az illetékes egyházi hatóságtól kirótt kötelező anyagi hozzájárulás. - I. A hívők egyházi adója a plébánia, ill. az egyházmegye javára. 1. A hatályos jog szerint az Egyh. született joga, hogy a krisztushívőktől megkívánja azt, ami sajátos céljaihoz szükséges (1260.k). A krisztushívőknek jogában áll, hogy anyagi javakat az Egyh. javára átadjanak (1261 k. 1§). A mpp. köteles a hívőket az egyh. fönntartásának kötelezettségére figyelmeztetni, s ennek teljesítését alkalmas módon sürgetni is (1261 k. 2§). A hívők járuljanak hozzá az egyh. szükségleteinek fedezéséhez a kért támogatással és a ppi konf. által kiadott szabályok szerint. alamizsnagyűjtés (1262 k.) - A mpp-nek joga van az egyházmegyei gazdasági tanács és az egyházmegyei papi szenátus meghallgatásával az egyhm. szükségeleteinek fedezésére az irányítása alá tartozó hivatalos jogi személyekre mérsékelt, bevételeikkel arányos adót kivetni; a többi természetes és jogi személyre csak szükség esetén és az említett föltételekkel róhat ki rendkívüli és mérsékelt hozzájárulást azoknak a részleges törv-eknek és jogszokásoknak fönntartásával, melyek többre jogosítják föl (1263 k.). - 2. Attól függően, hogy egy orsz-ban milyen az egyházpolitika, az egyh. pénzügyi támogatásának 3 változata alakult ki: a) Ahol az egyh. és az áll. alkotmányosan szigorúan szét van választva és a vallási közösségek közvetlen áll. támogatása tilos, ott az egyh. támogatása adományokból és gyűjtésekből ered. Az USA-ban ez biztos, Fro-ban azonban nagyon szegényes gazd. alapot jelent. b) Ahol az áll. elismeri polgárai vallási igényeinek jogosságát, s bár szervezés tekintetében az egyh. és az áll. szét van választva, sokoldalú együttműködés van köztük (pl. Au., No., Svájc legtöbb kantonja), ott az ún. kötelező egyh. hozzájárulás van érvényben, ami nem adó. Au-ban pl. ezt a rendszert 1939: a nemzszoc-k vezették be egyházellenes céllal, de 1960: a konkordátum némi módosítással szentesítette. Az egyh. e hozzájárulást magánjogi tagsági hozzájárulásként vetheti ki áll. jóváhagyással, behajtása egyh. feladat. Ha valaki vonakodik fizetni, polg. peres eljárás indítható ellene. Az egyh. adóhivatalok bevallás és becslés alapján vetik ki a hozzájárulás összegét, az adóköteles jövedelem 1,2-1,5%-át. Az állam elsősorban adókedvezménnyel segíti az egyh-at. A no-i egyházi adórendszer gyökerei az 1803. évi szekularizációra nyúlnak vissza. A ném. jog szerint az egyh-ak közjogi testületek, ezért az egyházi adó az áll. adórendszer szerves része. Az adó alapja a jövedelemadó, a bruttó kereset 1,1-1,2%-a. Az egyházi adó ügyeiben az áll. adóhivatalok járnak el, amiért az egyh. fizet nekik. Az egyh-ból "államjogilag" közjegyző előtt tett nyilatkozattal ki lehet lépni, s ekkor megszűnik az egyházi adó kötelezettsége. c) Ahol korábban államegyházi rendszer volt (pl. Olo., Spo.), s most kezdenek attól eltérni, ott egyházi adó v. más adójellegű rendszer van érvényben. Olo-ban pl. 1990. I. 1. óta minden adóköteles állampolgár maga döntheti el, hogy kinek juttatja adója 0,8%-át: az egyh-nak-e v. az áll-nak szoc. és humanitárius célokra. Az adófizetők 76%-a az egyh. mellett döntött. - 3. Mo-on a hívek egyházi adójának legősibb formája Szt István kir-tól kezdve az egyházi tized. A 13. sz: tűnt föl a párbér helyi mérték szerint. A 15. sz. végén II. Ulászló törv-ei említik az aratópénzt (az aratók részének tizede a tizedköteles gabonából) és a kereszténypénzt (6 dénár, azok fizették, akiknek nem volt tizedelni való terményük). Erdélyben az egyházi adó a vagyoni helyzettől független kepe, a 19. sz: 3 kalangya. -

1934. I. 1: lépett életbe A Mo-i Katolikus Egyhközs-ek igazgatási és adóztatási szabályzata, melyet 1933. X. 11: a pp-i kar , XII. 19: a min-tanács, XII. 20: a VKM jóváhagyott. A bpi egyhközs-eken kívül minden moi, mindkét szert-ú kat. egyhközs-re vonatkozott. A szabályzat az egyhközs-nek az odatartozók terhére adókivetési jogot biztosított. Az egyházi adó behajtásáról az állami (közs-i) hatóságok gondoskodtak. Adófizető volt az egyhközs. minden nagykorú tagja, v. a másutt lakó, de a ter-en birtokkal rendelkező személy. Az egyházi adó kulcsára nem volt egységes jogszabály. Az áll. szervek hajtották be az egyh. kérésére közadók módján. - Az egyházi birtokok államosítása után az egyh-at a hívők önkéntes hozzájárulással támogatják, mely igazában nem egyházi adó. Az MKPK 1994: úgy rendelkezett, hogy Mo-on a hívők önkéntes hozzájárulás útján vesznek részt az Egyház anyagi szükségleteinek fedezésében. Az ált. irányelv az, hogy az összeg a kereső hívők évi átlagkeresetének 1%-a legyen.

Kedves kérdező!

Igen már többtől hallottam ilyet hogy a bugris pap nem hajlandó megkeresztelni valakit,pedig Jézus is felnőtteket is keresztelt ha jól tudom.

Az én keresztapámnak a halálos ágyán nem adta fel az utolsó kenetet, mert nem volt befizetve az egyházadó.

Ember az ilyen??

jaja, oké ez most mnás tudom, szal ne táémadjatok le, de hasonlóról is szó volt, na a hitgyülekezetesek meg jehovák úgy tudom leszedik a fizetés X %-át ... ne vioccelj, miből tartanák fenn a palotáikat és a sok faxsásgukat ?

Egy a lényeg: ha adsz, kérj ÁFÁ-s számlát, én is ezt tettem, erre meg kiakadtak, azóta nem kérnek tőlem. Mi az, hogy nem ad nyugtát se meg semmit? Azért na ...

tudod mit?

ilyen helyre ne is járjatok inkább ... durva na

Az adóm 1%-át adtam már többször is egyháznak, de ezen kívül semmit.

A mi családunkban is volt olyan, hogy az egyházi adó elmaradása miatt a katolikus pap nem temetett el valakit. Ennyit ezekről... nehéz megbocsátani...

Az a baj, hogy az itten háborgók nem fogják fel azt, hogy a papnak is élnie kell valamiből, a plébániát fenn kell tartani stb.

Továbbá egyes szektáktól eltérően az egyházban a pénz nem arra megy, hogy a szektavezér nyaralni menjen belőle, hanem nagyon komolyan támogatják a szegényeket, árvaházak, korházak, iskolák stb.

és ha valaki nem keresztény???

amúgy el se temetnek,ha tartozásod van.-