Protestánsok (reformátusok és evangélikusok! ), a ti egyházatok hogyan kezeli az önkielégítés kérdését? Paráznaság? Bűn?

Én pl. református vagyok(vagy legalábbis annak lettem megkeresztelve), de szerintem nem ez a fontos. Hanem az Isten szava.

A Bibliában konkrétan az önkielégítés nincs benne. Egy példa van erre, Onán példája - esetleg keress rá - de ott SZERINTEM nem az önkielégítés volt a bűn, hanem hogy meghágta a nőt, de a magot nem engedte bele(bocsi a naturalizmuért) - vagyis magának kereste csak az örömöt, vagyis kihasználta a nőt.

Sokak szerint onnan tudhatjuk meg, hogy valami bűn e, hogy ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy Isten vajon megáldaná ezt a tevékenységünket.

Jézus azt mondta, hogy ha valaki ASSZONYRA(tehát házasságban levő egyénre) tekint gonosz kívánságnak okáért, már paráználkodott vele az ő szívében.

Pál azt mondja, hogy jobb házasságban élni, mint égni(az én értelmezésem szerint a gyehennában égni, mivel nem kötöttek szövetséget a felek, mások szerint meg a vágytól égni).

Hát kedves kérdező, szerintem dönts el te magad.

Nem vagyok vallásos, de biztos vagyok benne, hogy Isten szemébe nem attól leszünk rosszak, mert élvezzük a szexet, vagy mert na bumm masztizunk.

A paráznaság, régen amúgy se azt jelentette, mint amit manapság.

A ne paráználkodj, régen azt jelentette, nem dugj fuvel fával, ha kell ha nem, és nem azt jelentette, hogy masztizni bűn lenne.

Amúgyis, még ha bűn is lenne amit kizártnak tartok, ez legyen egy ember legnagyobb bűne, amit kell, hogy bocsásson.

Légy jó ember, és masztizz nyugodtan, mert Isten nem azért tette a szexet élvezetessé, hogy félreértelmezve az ő szavát szégyenkezz, vagy lelkiismeretfurdalásod legyen!