Ha egy keresztény anyagi nehézségektől mentes életre vágyik, az helyes vagy helytelen kívánság-e a részéről?

Miért követelné meg, hogy mindenki szegénységben éljen?

Élj a legjobban, amit ki tudsz hozni a helyzetedből.

Máté 6,31 Ne vegyetek hát gondot magatokra ilyen beszéddel: Mit együnk? Mit igyunk? Mivel ruházkodjunk? 32 Mert mindezekre a pogányok törekszenek. Hiszen mennyei Atyátok tudja, hogy mindezekre szükségetek van. 33 A királyságot és az Isten igazságosságát keressétek előbb, és azokhoz ezeket is hozzáadják majd nektek! 34 Ne viseljetek hát gondot a holnapért, a holnapnak ugyanis meg lesz a maga gondja, elég minden napra annyi a bajból, amennyi reá jut.

Filippi 4,6 Semmi gondot ne hordozzatok. Ellenkezőleg. Kéréseiteket minden imádságotokban hálaadásotokkal együtt ismerje meg az Isten.

1Péter 5,7 Vessétek rá minden gondotokat, mert ő törődik veletek.

1Timóteus 6,8 Ám ha van eledelünk és hajlékunk, elégedjünk meg vele. 9 Akik ellenben meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, tőrbe és sok értelmetlen és káros kívánságba esnek. Az ilyenek az embereket a veszedelem és pusztulás mélységébe taszítják. 10 Mert az összes gonosz dolgok gyökere a pénz kedvelése. Némelyek, mikor ez után futottak, eltévelyedtek a hittől, és sokféle kínnal szúrták át magukat. 11 Ám te, Istennek embere, menekülj ezektől. Fuss az igazságosság, istenfélelem, hűség, szeretet, állhatatosság, nyájasság után. 12 Küzdd a hitnek nemes harcát, ragadd meg az örökéletet, melyre elhívtak, amelyről ama szép vallástételt letetted sok tanú előtt.

Csia Lajos féle fordításból idéztem.

Nincs ilyen ún. "józan keresztényi mérték". Ábrahám, Izsák, Jákob gazdag volt, Dávid, Salamon gazdag volt, ja, Jób is gazdag volt. Ezeket az embereket mind Isten tette gazdagokká. A Biblia szerint Ábrahám áldásának elválaszthatatlan része, hogy megáldván megáldalak és megsokasítván megsokasítalak téged. Az 5 Mózes 28 elején sorolja fel Mózes azokat az áldásokat, amelyeket akkor ígér Isten a követőinek, ha hallgatván hallgatják az Ő Beszédét, és ügyelnek arra, hogy megtartsák a szívükben és meg is cselekedjék. Mivel a program az Újszövetségben sem változott meg, azaz hogy hallgatván kell hallgatni Isten beszédét, meg kell őrizni a szívünkben és meg is kell teremni a hit cselekedeteit, világos, hogy az erre adott ígéret is érvényben van, azaz, hogy mindinkább feljebbvalóvá leszel és nem alábbvaló, meg hogy fejjé tesz téged az Úr, nem pedig farokká, áldott lesz a kosarad és a sütőteknőd, áldott leszel a házban, a mezőn, az utcán, vagy bárhol, ahova az Úr vezet téged, nem lesz közötted magtalan nő, vagy férfi, sem barmaid között meddő. "Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt." (5Móz 28,12)Annál is inkább érvényben vannak az 5mózes 28 ígéretei, mivel Istennek valamennyi ígérete Krisztusban lett igenné és ámenné. Ha pedig az 5Mózes 28 listája ígéreteket tartalmaz, akkor azok Jézus Krisztusban lettek igenné és ámenné.

A kekeceknek itt egy újszövetségi ígéret: "Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek" (2Kor 9,8) Szeretném kiemelni azt, hogy "minden jótéteményre való bőség". Hogy tudsz jót tenni azzal, aki szükséget lát, ha te is hasonló cipőben jársz? Hogyan tudsz minden jótéteményre bővelkedni azzal a családdal kapcsolatban, ahol a hónap közepén elfogy az élelem, ha te magad is csak a fizetési előlegből tudod kihúzni fizetésig?

Isten sehol nem korlátozta a Bibliában, hogy az embernek mekkora vagyona lehet. A felelősséget azonban megállapította több soron is, hogy az ember mit kezd a többletével. Az is tuti, hogy azzal nem lehet kibújni ez alól a felelősség alól, ha az ember direkt megmarad alacsony sorban, nehogy a vagyonából másoknak is adni kelljen. Pedig a szegénység teológiája így született. Nagy pénz, nagy probléma, kis pénz, kis probléma, nincs pénz, nincs probléma. Ez az a gondolkodás, ami nem található meg a Bibliában.

Szia!

Ha már keresztény, meg mérték,...Jézus mennyit foglalkozott a földi javakkal?

Jézus annyit foglalkozott anyagi javakkal, hogy külön pénztárosa volt, aki annyi pénz fölött sáfárkodott, hogy feltűnés nélkül elvehetett belőle a saját céljaira. Ha akart, megvendégelt négy-, máskor ötezer férfiembert, az asszonyokat és gyerekeket nem számolva, és rendszeresen támogatta a rászorulókat. Szolgálatának három és fél éve alatt sem Ő, sem pedig a tanítványai nem dolgoztak a megélhetésükért, mégis gazdag ellátásban részesültek, pedig Jézusnak nem csak ama tizenkét tanítványa volt.

Jézus a hűséget, a munkát és a megbocsátást tanító példázataiban rendszeresen anyagi hasonlatokkal, kézzelfogható gabonával, gyümölcsökkel, vagy pénzzel illusztrálta mondandóját, amiből megérthető, hogy egyáltalán nem állt Tőle, vagy a tanítványaitól távol a kézzelfogható prosperitás gondolata. Jézus soha nem tett az anyagiakkal kapcsolatban negatív kijelentést, illetve ha mégis, akkor azért, mert egyesek az anyagi célokat Isten elé, vagy Isten mellé helyezik, ahelyett, hogy Isten Országát és annak igazságát tenné az első helyre.

Például a gazdag ifjúnak nem az volt a problémája, hogy gazdag volt, hanem az, hogy ragaszkodott a gazdagságához, és nem Istennek, hanem önmagának tulajdonította azt. Isten terve nem az volt az életével kapcsolatban, hogy adja mindenét a szegényeknek, és utána egész életében szűkölködjön. Annak a gazdag embernek, aki le akarta rombolni a csűreit, hogy nagyobbakat építsen, nem az volt a problémája, hogy bőséges termése volt, hanem az, hogy nem akarta észrevenni, hogy azért részesül nagyobb anyagi áldásból, hogy másokkal is megossza az áldását. Miután másokon segített, nem maradt volna üres a pénztárcája, neki is maradt volna bőségesen, de neki az egész kellett. A Lukács 16 gazdag emberének sem az volt a problémája, hogy gazdag volt, hanem az, hogy a gazdagságát tivornyázásokra használta, és közben észre sem vette a szegény emberben, Lázárban az embert, aki minden nap a kapuiban koldult, az is lehet, hogy megjegyzéseket tett rá, hogy már megint itt van ez a koszos és rongyos ember, lehet, hogy el is zavarta. Szodomának sem a homoszexualitás volt az alapbűne. Az csupán következmény volt. Ezt mondja a Biblia: "Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg." (Ez 16,49)

Vagyis az alap a kevélység, vagyis a büszkeség. A második az eledel bősége, azaz a gazdagság. A harmadik a gondtalanság. A negyedik a rászorulók felé való teljes közöny. Ez a homoszexualitás és más szexuális devianciák receptje. Nem véletlen, hogy a homoszexualitás először mindig a társadalom felsőbb rétegeiben, az értelmiségben üti fel a fejét - politikusok, színészek, írók, zenészek, tanítók, papok, stb. - és onnan halad a társadalom alsóbb rétegei felé, ahol normál körülmények között legfeljebb csak mutatóban van egy-egy homokos. Az sem véletlen, hogy ez a probléma mindig a jóléti társadalmakban tudott elharapózni, ahol az emberek legnagyobb problémája az volt, hogy mikor, kinél lehet bulizni, lerészegedni és kirúgni a hámból. Ez egy szóval leírva a hedonizmus. Ez az, amit Jézus és az egész Biblia elutasít.

Kedves Asperrimus!

A hozzászólásod első bekezdése finoman fogalmazva is ordító csúsztatás. Jézus valóban nem foglalkozott a kézzel fogható vagyonnal. Ami viszont a "pénztárosát" (Júdás, aki később elárulta 30 ezüstért) illeti, nem az ő segítségével, az általa kezelt pénzből finanszírozta az étkeket, az általad említett 1. és 2. kenyérszaporítás alkalmával. Tudom nehéz elfogadni, de csodát tett.

Szeretettel és Imával.