Miért van az, hogy támadások érnek azért, mert hiszek Istenben?

Bocsáss meg, de feltettél egy nagyon primitív kérdést, és nem válaszoltál a rendes válaszokra, és utána úgy értelmezed, hogy téged "támadás ért"???

Azt kérdezni, hogy mikor fogja a tudomány beismerni, hogy van isten, butaság. Erre sajnos nincs jobb válasz, mert tényleg balga a kérdés. Rengeteg dolgot lehet vitatni többé-kevésbé civilizáltan és többé kevésbé célravezetően a hit-nem hit kérdéskörben, de ezek feltételezik, hogy a dolgokat elhatároljuk egymástól. Nem keverjük össze a tudományt a személyes és szubjektív hittel.

Kérdésedből kiderül, hogy vajmi keveset értesz bármilyen tudományhoz, és a hitedet szeretnéd tényszerűnek kiterjeszteni egy szubjektív meggyőződés alapján.

A helyzet az, hogy hitvitát olyanokkal érdemes folytatni, akiknek valamilyen teológiai fogalmaik is vannak, amik túlmutatnak azon, hogy "én érzem" és "én tapasztaltam", mert ilyen alapon nem lehet semmit kezdeni.

Téged nem ért támadás, te provokáltad a támadást azáltal, hogy nem fogalmaztál meg egy olyan kérdést, amire értelmesen lehetett reagálni, és még ezek után is, miután néhányan ennek ellenére értelmesen próbáltak reagálni nem volt értelmes folytatás.

Az a helyzet, kérdező, hogy aki ma nem fogadja el pl. az evolúció létezését, annak valami gond van a fejében.

Emlékszem erre a kérdésedre - sajnos elég buta kérdést is tettél fel, de ez a kisebbik baj - a reakcióid is komoly hiányosságokról és butaságokról tanúskodtak.

Tényeket nem fogadtál el, nem voltál hajlandó értelmes válaszokra normálisan reagálni - ráadásul mindenkinek helyeseltél, aki téged védett, akármilyen hülyeségeket is mondott közben.

Igazából te nem kérdezni akartál itt, hanem csak megerősítést vártál a saját - téves - gondolataidra.

Aztán pedig jól megsértődtél, amikor az értelmesebb emberek nem adtak neked igazat.

Mindegy - ez volt a múlt.

28 évesen most számot vethetsz magaddal: fel óhajtasz végre nőni, és értelmesen gondolkodni - vagy továbbra is megmaradsz a magad saját kis rózsaszínű hamis világában.

EZT DÖNTSD MOST EL MAGADBAN.

Az emberek különbözőek.

Te, mint a lányok általában, jobban vonzódsz az istenhez, az isten fogalmához - jobban tetszik neked ez a gondolat, mint a rideg tudományos tételek.

Megfigyelted ugye, hogy általában fiúk írtak neked?

AZ ő világuk pedig inkább a tudomány, ahol komoly, sarkos kijelentések vannak, és súlyos bizonyítékok.

A kettőből együtt kellene valamilyen használható képet kialakítanod magadban.

Én azt tanácsolom, hogy ahol a tudomány biztos magában: pl. az evolúció, a nagy bumm, és hasonlók - azt fogadd el, hogy valószínűleg így is volt.

Ezekkel ne vitatkozz, mert joggal fognak hülyének nézni.

Gondolom, te is hülyének néznéd ma azt, aki erősködik, hogy a villámokat márpedig Zeusz dobálja le az Olympos tetejéről.

A tudomány viszont soha nem fog neked mindenre válaszolni, és soha nem mondhatja azt, hogy egy isten nem létezhet valahol - ott, ahova még a tudomány nem lát el.

Ezeket a helyeket érdemes neked megnézni, és elképzelni - ez adhat neked erőt a világban, és ez az a hely, ahova a tudósok nem tudnak követni, vagy csak nagyon lassan.

Ez a te világod.

Például nyugodtan mondhatod azt, hogy az ősrobbanást biztos isten indította el, és előre tudta, hogy ebből kialakul majd a világunk.

Egy tudós ezzel azért nem vitatkozhat, mert egyelőre még semmiféle bizonyíték nincs erre, sem az ellenkezőjére.

Előzőnek: azt állítani, hogy a férfiak reálisak és a nők jobban vonzódnak a mesékhez majdnem annyira elrugaszkodott, mint az istenhit. Csak megjegyzem, mint off.

Egyebekben pedig: vannak tudományos tények, amikkel vitázni annyit tesz, mint többször nekimenni a falnak és állítani, hogy nincs fal. A tudományos tényeken túl lehet feltételezni bármit, ahogy az előző is mondta, feltételezheted nyugodtan, hogy az ősrobbanást isten indította el, ezt senki nem fogja tudni megcáfolni, igaz, bebizonyítani sem, de nem mondhatod, hogy nem volt ősrobbanás, nem beszélve arról, hogy ennek ugyancsak vannak csapdái: miért hibás azt feltételezni, hogy az anyag létezhet végtelenül, de nem hibás azt feltételezni, hogy isten létezhet végtelenül? Miért van az, hogy istent mindig a tudományos lyukakban fedezik újabban fel, eltekintve attól, hogy mert másképp nem lehet? Miért kellene több súlya legyen egy szubjektív érzetnek egy objektív ténnyel szemben? Miért kellene elfogadnom valamit, ami semmiképp nem bizonyítható, semmiképpen nem valószínűsíthető és hamis dolgokat tényként állít be.

Ja, és még valami: mindeközben te nem válaszoltál arra, hogy mire alapozod a te hitedet? Valaki valamikor nyilván megtanította neked ezeket a dolgokat, de mi az, amiért hittél is nekik azon kívül, hogy belenevelődtél? Valaha megkérdőjeleztél dolgokat, és megpróbáltál utánajárni? Valaha megpróbáltál úgy gondolkodni, hogy "tegyük fel, hogy nem igaz" és nem csak úgy, hogy "mindenképpen igaz kell legyen"?

szerintem azért mert esz a világ fizika és kémia alapú, ebből a kettőből jön létre a biológia vagyis az élet. Te meg egy nem bizonyított dolgot hirdetsz. Alapvetően a biofizikai létezést szellemi síkra akarod emelni. Ezáltal valamiféle (nemlétező) mércét felállítani, ami szálka mások szemében. Senki se szereti ha azt éreztetik vele, hogy egy senki mert sehol nincs ahhoz a szellemi színvonalhoz, amit a vallások és Isten híredet és nem él ilyen meg olyan életet. Az élet a folytonos önfenntartásról szól, küzdeni minden áron az életben maradásért, és nem meghalni. Fel kéne ébredni a mesékből már végre.

Egyébkénd deista nézeteket vallok.