Merre induljak? Buddhizmus vagy nagyvárosi élet?
egy válaszút előtt állok. két megoldás lehetséges:
A,
pedálozok az életben, minél több pénzt próbálok összekaparni, eljegyzem a mostani barátnőmet, lesz egy szép családunk és utána együtt éljük nyugalomban és boldogságban az életünket, miután a munkámmal összekapartam az ehhez szükséges pénzt
B, nem pedálozok semennyit, mert az egész csak szenvedés, és elmegyek egy buddhista kolostorba, ahol elérhetem a megvilágosodott elmét?
a B választáshoz nagy eséllyel a későbbiekben tönkremegy a kapcsolatom a barátnőmmel, le kell mondanom szinte mindenemről (amik nekem nem fontosak de másoknak ezzel szenvedést okozok) de hosszútávon nyugodt, mozdulatlan elmével másokkal jót cselekedhetek.
az A választáshoz meg nyilvánvalóan semmi kedvem (mert bazi lusta vagyok), viszont a barátnőmet nagyon szeretem és nem lenne ellenemre ha a feleségemként egy életen át végig kísérne :)
ahhoz, hogy buddhista szerzetesként is kitartson mellettem (főleg hogy görög katolikus) azért elég kicsi az esély
na szóval röviden, szerintetek???? (nyilván nem feltétlenül e szerint fogok dönteni, csak érdekel a véleményetek?
"sajnos ez azonban felveti a "halál utána élet" kérdését, amire nem kaphatok választ...ergo erre a kérdésre a választ nekem kell kitalálnom, amiből következik majd hogy melyik utat választom (nyilván ha az élet csak egyszeri alkalom, akkor igyekszem azt nem elpazarolni)"
Egyszer megkérdeztek egy zen mestert:
-Mester, mi van a halál után?
-Nem tudom.
-Nem tudod?! De hát te zen mester vagy!
-Igen, de még nem haltam meg!
Zen tanítvány: Mester, tehát a lélek halhatatlan vagy nem? Vajon túléljük-e a testünk halálát, vagy mi is megsemmisülünk vele együtt? Valóban újjászületünk? A lelkünk alkotóelemeire hullik szét, s úgy kerül vissza újra a körforgásba, vagy egységes egészként átkerül egy másik élő szervezet testébe? És az emlékeink vajon megmaradnak-e? Vagy talán az újjászületés elmélete hamis? Talán a keresztény továbbélés fogalma a helyesebb? És ebben az esetben a testünkkel együtt támadunk fel, vagy lelkünk egy tiszta szellemi, plátói birodalomba kerül?
Mester: Kihűl a reggelid.
Ne törődj te azzal, hogy mi lesz a halál után. Az a legfontosabb az életben, hogy a mosttal foglalkozz, most cselekedj. Ha eljön az idő, úgyis megtapasztalod, hogy mi van a halál után, ha elmélkedsz előtte, az úgysem fog semmin változtatni.
Jézus azt mondta:
„Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”
Ehhez mit szólsz?
A kereszténység azt tanítja, szeresd Uradat, Istenedet, a másik pedig, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat. Ezek pozitívabb és emberibb célkitűzéseknek tűnnek mint az, hogy építsük le a személyiségünket (keleti gondolkodás).
21-es szerint nem is érdemes keresni, mert semmire se lehet jutni a kereséssel.
Ezzel szemben Jézus azt mondja:
Máté
„7,7 Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
7,8 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.”
Zsid. 11,6 „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.”
Stb.
A kereszténység tanítása szerint Isten Személy, aki független az általa teremtett világtól, a saját teremtésétől. A keleti tanítás szerint Istennek nincs a világtól különálló személyisége, Isten maga a világ, személytelen.
"A kereszténység azt tanítja, szeresd Uradat, Istenedet, a másik pedig, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat. Ezek pozitívabb és emberibb célkitűzéseknek tűnnek mint az, hogy építsük le a személyiségünket (keleti gondolkodás)."
Látszik, hogy fogalmad sincs a keleti gondolkodásról. Nem maga Jézus mondta, hogy ne ítélkezz? :)
De teszek fel én is egy kérdést: Ha valóban így van, akkor miért van az, hogy a buddhisták többsége nyugodt, míg a keresztények minden kis hülyeség miatt aggódnak? Állandóan rinyálnak az istenüknek, hogy adják meg ezt, meg azt, aztán ha nem kapják meg, jönnek ide panaszkodni, hogy miért ilyen rossz az Isten..Vagy ha valami baj történik, akkor is az Istent hibáztatják.
Miért van az, hogy a buddhista szerzetesek megbírnak a seggükön maradni, és náluk jelentősen kisebb a pedofília, mint a katolikus papok esetében?
Nem vagyok a kereszténység ellen, de szerintem a kereszténység maximum üres reményeket, ígérgetéseket ad, semmi többet. Ha ez nem így lenne, akkor az Egyház ma máshol tartana..
"akkor az Egyház ma máshol tartana.."
Belső szellemi út - a buddhista is , a keresztény is- mindegy hol tart a megnyilvánult Egyház, mindegy hogy hasraütésre, [szerinted] hány % a méltatlan ez egyikben -a másikban (keleten, ott is van ám baj)
- a belső tudati folyamat a lényeg
És az meglepően hasonló tanítás- ha mindkettőt megismered jobban magad is látod(nem a gyk-n, ez zéro itt).
Saját tapasztalással.
Amikor Buddha tanított, még nem volt ez:
A Logosz testté lett és közöttünk lakozott.
Ettől kezdve egész más minden. Ma már, aki valóban Krisztus-követő, tudja: a Logosz benne inkarnálódik
Ez pedig közös:
Buddha:
mindenki elérheti a buddhai rangot -a mészáros is-,( a legalsó kaszt volt),
ha szívében keresi Buddhát
Lukács evangélista:
Isten országa TIBENNETEK VAN.
Jézus mondja:Ti vagytok a világ világossága.
És nagyon közel van a kettő egymáshoz. Lemondás alapú: a birtokló vágyakról kell lemondani. (az áldozati alapú: feláldoz egy állatot az oltáron- és minden megoldódik. A lemondásalapú az SAJÁT önző-birtokló mivoltát áldozza fel a szellemi emelkedésért)
Pax et bonum!
"Ezek pozitívabb és emberibb célkitűzéseknek tűnnek mint az, hogy építsük le a személyiségünket (keleti gondolkodás)."
Ergo azt mondtad, hogy a kereszténység jobb a keleti filozófiánál.de minek keverjük ide a kereszténységet, amikor sehol nem esett szó róla a kérdésben?
28, csak felvázoltam egy harmadik lehetőséget, mely tapasztalatom alapján sokkal több jóval jár. Ismerem a keleti gondolkodást is, egy időben Tao Te King „fan” voltam. Aztán rájöttem, szép-szép gondolatok vannak benne, de attól még nem segít, ha igazán komoly kihívásokkal és nehézségekkel találja az ember szembe magát, ergo nyugodtan felakaszthatod magad az első fára attól még hogy azokat a magasröptű gondolatokat olvastad. A Tao Te King nem több egyszerű sztoicizmusnál. (Nagyjából egyidős a kettő, csak az egyik nyugaton a másik keleten jött létre.)
A kereszténység egyedülálló lehetősége, hogy magával a Teremtő Istennel veheted fel a kapcsolatot, ha hiszel Jézus Krisztusban mint Megváltóban. Egy dimenzióval gazdagodik az életed= az élő Istennel.
Hello,
Igazából ha érdekel a buddhizmus akkor itt van a blogom, itt sokat olvashatsz róla és vannak meditációs gyakorlatok is
Ha a buddhizmust választod akkor mindenképpen jól jársz. véget tudsz vetni az újraszületések folyamának, ki tudsz lépni a létforgatagból, ahol egyébként minden öröm elmúlik és szenvedések követik, és hatalmas kínok is, ezek mind az élet velejárói. a létforgatag nem kielégítő. szóval ebből ki lehet lépni, ha a buddhizmust elkezded gyakorolni. ja, és van a lustaságra is ellenszer, ha valaki komolyan gondolja, de lustább fajta... :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!