Merre induljak? Buddhizmus vagy nagyvárosi élet?
egy válaszút előtt állok. két megoldás lehetséges:
A,
pedálozok az életben, minél több pénzt próbálok összekaparni, eljegyzem a mostani barátnőmet, lesz egy szép családunk és utána együtt éljük nyugalomban és boldogságban az életünket, miután a munkámmal összekapartam az ehhez szükséges pénzt
B, nem pedálozok semennyit, mert az egész csak szenvedés, és elmegyek egy buddhista kolostorba, ahol elérhetem a megvilágosodott elmét?
a B választáshoz nagy eséllyel a későbbiekben tönkremegy a kapcsolatom a barátnőmmel, le kell mondanom szinte mindenemről (amik nekem nem fontosak de másoknak ezzel szenvedést okozok) de hosszútávon nyugodt, mozdulatlan elmével másokkal jót cselekedhetek.
az A választáshoz meg nyilvánvalóan semmi kedvem (mert bazi lusta vagyok), viszont a barátnőmet nagyon szeretem és nem lenne ellenemre ha a feleségemként egy életen át végig kísérne :)
ahhoz, hogy buddhista szerzetesként is kitartson mellettem (főleg hogy görög katolikus) azért elég kicsi az esély
na szóval röviden, szerintetek???? (nyilván nem feltétlenül e szerint fogok dönteni, csak érdekel a véleményetek?
válasza: válasza: válasza:Komolyan annyiból állna a buddhizmus, hogy a társadalomtól elszigetelve meditálgatok egy kolostorban néhány hasonló ember társaságában.?Mert távolról sem.Meggyőződésből legyél buddhista, ne azért, mert akkor elmehetsz a kolostorukba és ezzel megszűnik az elkötelezettséged nagyjából minden felé.Ez olyan, mintha valaki azért válna kereszténnyé, hogy ne kárhozzon el a pokolban.Ostobaság.
Döntsd el, hogy mire van szükséged.Normális élet(a sok melóval, hiszen az a velejárója), vagy elkötelezed magad a buddhizmusnak, mert meggyőződésed, hogy a buddhisták helyesen látják a világot, a tanaik igazak, és az életformájuk követendő.
A két dolog üti egymást, ezért nem érezhetsz húzó erőt mindkettő irányába.Szerintem az egész kolostor-dolog azért merült fel, mert már szükséged van pihenésre és nem szívesen nézel elébe az életnek.
Acélozd meg magad és érd el, amire vágysz, még sok munka árán is.
válasza: válasza:A keresztény vallás lemondás alapú vallás.
*
a buddhista létszemléletről nem tud a kérdező, ezért mondtam, menjen és ismerkedjen meg. Nálunk mint létszemlélet a zen a legalkalmasabb. Elég hamar találkozni fog a ' musotokú ' kifejezéssel - ami azt jelenti, cél nélkül, hátsó gondolat nélkül, minden prekoncepció nélkül, előítélet nélkül (mindezt egyszerre) Tehát nem lehet elmenni megvilágosodni:) Szeretik a paradoxonokat, ami a racionális, duális gondolkodást feloldja.
"Nem lehetsz Buddha, ha nem vagy máris az"
válasza: válasza:Szia!
Én eléggé sokat foglalkoztam ezzel, jómagam is buddhista szerzetes szeretnék lenni.
Ha lusta vagy, ne válaszd a szerzetesi életmódot. A szerzetesi élet nem csak abból áll, hogy "mozdulatlan elmével másokkal jót cselekszel".
Egy szerzetesnek az egész élete szolgálatból kell, hogy álljon. Nagy testi, lelki megterheltséggel jár.
Ha a szenvedésedet akarod csökkenteni, lehetsz buddhista akár. Világiként is élhetsz boldog, tiszta életet. Lényeg, hogy a boldogságod a te kezedben van, neked kell megküzdened érte, ingyen nem fogod megkapni.
válasza:Nyugodtan leélheted az életed úgy, hogy semmit nem teszel, és a végén úgy nézhetsz vissza, hogy nem volt semmi értelme az életednek, nem tettél semmit, senki sem fog rád emlékezni.
Vagy megemeled a hájas s*gged, és teszel azért, hogy ne csak egy csontváz legyél a föld alatt, hanem egy férj, apa, nagyapa, stb... aki mindent megvalósított az életben, amit akart, magáért, de legfőképp a családjáért.
köszönöm a válaszokat mindenkinek! csak egy vélemény: a 2 sor amit leirtam a buddhizmusban való céljaimról és annak lényegéről az nem jelenti, hogy csak ennyit tudok róla! szimplán nem volt érdemes oldalakat írnom róla, mivel reméltem, hogy a lényeget észre veszitek...ez többé-kevésbé sikerült is..szóval határozzam el magam az egyik "út" iránt, vagy kérdezzek meg valakit akihez közel áll a kérdésem, vagy fogjam fel az egészet úgy, hogy csak egyszer élek, és élvezzem az életet úgy, mintha nem térne vissza egy alkalom (ahogy azt az utolsó válaszadó írta: lehetek férj, apa, nagyapa, stb..)
sajnos ez azonban felveti a "halál utána élet" kérdését, amire nem kaphatok választ...ergo erre a kérdésre a választ nekem kell kitalálnom, amiből következik majd hogy melyik utat választom (nyilván ha az élet csak egyszeri alkalom, akkor igyekszem azt nem elpazarolni)
na mind1, köszönöm mindenkinek a válaszokat!
válasza:Szervusz
Bármelyik úton indulsz el, nem tudhatod hová vezet. Mert minden személyiségfüggő. Nem tudhatod, hogy az út, amelyen elindulsz milyen hatással lesz rád, 10,20,30 év múlva. Ha egy életútra évtizedeket "költesz" el az életidődből. nem lesz(nem biztos) már időd egy másikat is kipróbálni.
Viszont ha hiszed, hogy Isten teremtett TÉGEDET, akor azt is elkell hinnedm Ő az egyetlen, aki olyan életúton tud tégedet vezetni, amelyen boldog, elégedett, és céltudatos leszel. Erre maga Isten ad garaanciát, amikor ezt ígéri neked(is):
„Én, Jehova, vagyok a te Istened, aki arra tanítalak, ami javadra válik, aki azon az úton vezetem lépteidet, amelyen járnod kell. Ó, bárcsak odafigyelnél parancsolataimra! Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó, és igazságosságod, mint a tenger habjai."Ézsaiás 48:17,18
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!