Isten miért gyűlöli a halált? Miért tekinti ellenségnek?
Egy vallási témájú szórólapon olvastam: "Isten vágyik rá, hogy feltámassza a halottakat. Gyűlöli a halált és a Szavában ellenségnek nevezi... Vágyik rá, hogy életre keltse azokat akiket megőrzött az emlékezetében és láthassa, hogy újra élnek a földön."
(1Korntusz 15:26) (Jób 14:14; 15)
T. Kerdezo!
Igen, az ember a torvenyszegesevel hozta magara a buntetest, ami a halal.
De Istennek nem ez volt a szandeka, hanem hogy az emberek orokke eljenek.
Ezert valoban, Istennek fajdalmas latnia, hogy az emberek meghalnak. Ez ellen tett is, amikor a Fiat adta ertunk, aki "megvaltott minket a buntol es a halaltol."
Akik itt azt irtak, hogy Isten eloszeretettel olt az okorban is, azok tevednek. Arra akkor szukseg volt. Hiszen miutan Isten megigerte, hogy eljon majd valaki aki valtsagul adja az eletet miertunk, Satan mindent elkovetett, hogy ezt megakadalyozza. Ezert mindig felhasznalta a kornyezo balvanyimado nepeket arra, hogy megsemmisitsek Isten valasztott nepet. Hiszen tudta, hogy a megvalto az Izraelitak leszarmazottaibol fog eljonni. Kulonosen azt a leszarmazasi vonalat akarta megszakitani, akik altal Jezus megszulethetett. Ha tanulmanyoznak a Bibliat, akkor tudnak, hogy ezek a tettek megszuntek akkor, mikor Jezus megszuletett. Mert ezek utan mar nem volt szukseg arra, hogy vedelmezze a nepet. Tehat nem ok nelkul valo volt az, hogy Isten annak idejen haboruba vitte az Izraelitakat. Ezert sokan nem tudjak azonositani az Oszovetsegi Istent, es az Ujszovetsegit. Mert az Ujszovetsegben mar mint a szeretet Istene jelenik meg.
Ha kerdesed van szivesen valaszolok. Udv:Judit!
Az isten miért tekintené ellenségnek a halált?
Csakis tőle függ, hogy van-e halál, kit érint és hogyan, milyen módon érint.
Teljes mértékben uralja a halált: a halál az ő eszköze.
Ezközt (tökéletesen jól használható eszközt) pedig nem tekintünk ellenségnek.
Mint említettem: Ádám és Éva - valamint az összes többi élőlény - halandó volt már az édenben is.
Olvass Bibliát, mielőtt hülyeségeket mondasz.
De, csak te nem tudsz olvasni.
Amikor bűnbe estek, akkor az istennek miért kellett ilyen gyorsan kikergetnie őket? És őrt állítani, hogy ne jöjjenek vissza?
Nehogy véletlenül hozzáférjenek az örök élet fájához, mert akkor olyanok lesznek, mint az istenek... halhatatlanok, ugye.
Addig nem voltak halhatatlanok, és így már utána se lettek azok.
Amúgy köszönöm a 0%-os lepontozást... olvasni nem tudtok, de lepontozni azt igen.
Elnézést kedves kérdező:
"Amikor bűnbe estek, akkor az istennek miért kellett ilyen gyorsan kikergetnie őket?" - te tényleg úgy gondolod(tökéletlen bűnös ember létedre), hogy jobban tudod a megoldást, mint a tökéletes Isten?
Normális emberek itt azt pontozzák, hogy mennyire hasznos a válasz - és nem azt, hogy mennyire tetszik.
Amúgy látszik, hogy válaszolni nem tudtok rá - viszont pontozzátok a másikat is.
Ez akkor szokott így lenni, ha nem tudtok válaszolni, ezért dühösek vagytok.
Pedig lehetne válaszolni... csak ugye a Biblia egyértelmű.
Halandó volt Ádám is, Éva is. Isten nem akarta halhatatlanra teremteni őket - gondolom azért, mert már volt rossz tapasztalata.
Az is érdekes, hogy jó sokáig kóboroltak az édenben - lehet, hogy évszázadokig - de még csak véletlenül sem ettek az örök élet fájából, pedig azt az isten nem is tiltotta.
Ez a te interpretációd. A válasz hasznossága nem csupán a mondottak értelmétől függ, hanem a tálalás módjától is. Nehéz volna elképzelni, hogy szívesen ennél arról az egyébként tiszta, mindenféle földi jóval megterített asztalról, ami egy trágyadomb vagy egy dögkút mellett áll. Hasonlóképpen, még a leghelyénvalóbb szavak is mérgeznek, ha nem jó indulatból származnak. A te szavaid pedig még csak nem is a leghelyénvalóbbak, mert olyan dologról állítasz valamit, amit nem értesz. Olvastál egy fél mondatot, és azzal aztán el is szaladtál, mert azt hitted, hogy megértetted, ezért többre már nincs is szükséged, de ez távol áll a valóságtól. Ráadásul azt gondolod, hogy olyan szellemi magasságokba emelkedtél, ahol más földi halandó nem is képes veled szárnyalni, legfeljebb az, akinek ugyanaz a véleménye, mint neked.
De egyrészt fárasztó állandó szembe széllel evezni, másrészt idő sincs annyi, amennyit igényelne az, hogy mindenre reagáljon az ember, amivel nem ért egyet. Különösen igaz ez akkor, ha a túloldalon lévő nyitott fülek száma a nullához konvergál, vagy legalábbis ezt az érzetet kelti egy-két beírás.
Ebben a kérdésben az az alapvető tévedésed, hogy azt gondolod, hogy érted a halandóság és a halhatatlanság fogalmát. Ez azonban csak részben van így. A halandóság és a halhatatlanság egymással nem határos. Vagyis nem ott kezdődik a halhatatlanság, ahol a halandóság végződik. A halandóság azt jelenti, hogy valaki mindenképpen meg fog halni, csak idő kérdése, hogy mikor. A halhatatlanság pedig azt jelenti, hogy valaki soha nem tud meghalni. Ilyen személy volt a Logosz is, a Krisztus, mielőtt letette volna az Istenségét a halhatatlanságával együtt, semmivé alacsonyította magát, és öntudatlan, de a bűn természetétől szabad csecsemőként megszületett a júdeai Betlehemben (Fil 2,6-8; 1Pt 2,22; Zsid 4,15). Jézus azt mondta a Sátánról, hogy őbenne semmije nincs (Jn 14,30). Azaz a Sátán semmilyen fogást nem talált a Názáreti Jézuson. Azt is mondta, hogy az Ő életét senki sem veheti el tőle, hanem önként adja oda miértünk váltságként (Jn 10,17-18). Ez pedig azt jelenti, hogy Jézus nem volt halandó, mert akkor mindenképpen meghalt volna egyszer. Mivel azonban a Zsidó levél szerint a Diabolosznak, azaz a Sátánnak van hatalma a halálon (Zsid 2,14), de éppen ez a hatalmas szellemi lény nem talált fogást Jézuson, ezért a halál is tehetetlen volt Jézussal szemben, egészen addig, amíg el nem jött az Atya által kijelölt idő, ekkor Jézus önként odaadta magát, és nem vette igénybe az angyalok készen álló légióit, akik csak arra vártak, hogy Jézus egyetlen szót szóljon, de Ő ezt nem tette ( Mt 26,53; Ézsa 53,7). Vagyis Jézus nem volt halandó, nem volt azonban halhatatlan sem, mert akkor nem tudott volna meghalni értünk, éppen ezért lett emberré, hogy engesztelő halála által megválthasson. Jézus pedig emberként ugyanabban az állapotban született meg, mint ahogyan Ádám és Éva lett megteremtve, vagyis ők sem voltak halandóak, mert nem volt bennük a halál természete a bűn által, a halál fullánkja, méregfoga, méregtüskéje ugyanis a bűn (1Kor 15,56). Bűn nélkül a halál nem tudja az emberbe fecskendezni a természetét. Nem voltak azonban halhatatlanok sem, ez pedig azt jelenti, hogy képesek voltak meghalni, ahogyan Jézus is képes volt. Miután Jézus feltámadott, megdicsőült testében felment a Mennybe, visszavette magára ugyanazt a dicsőséget, erőt és hatalmat, amit a Földre való lejövetele előtt letett, de az emberi természetét is megőrizte, és attól már soha többé nem fog megválni. Mostani állapotában Jézus halhatatlan, ahogyan halhatatlan volt az emberré létele előtt. A feltámadás után mi is halhatatlanok leszünk, de ezt csak azok fogják örökké élvezni, akik Krisztuséi, a többiek számára az öröklét örök gyötrelmet jelent, ahogy a Biblia számos helyen kijelenti. Ha Ádám és Éva a bűnbeesés után halhatatlanná váltak volna, az számukra az azonnali örök kárhozatot jelentette volna, ezért nem engedte Isten hogy arról a fáról is egyenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!