Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Vannak különbségek az egyes...

Vannak különbségek az egyes felekezetek Bibliái között?

Figyelt kérdés

Úgy értem, vannak tartalmi eltérések az egyes felekezetek Bibliakiadásai között, vagy maga a Biblia egységes, csak az értelmezésében vannak eltérések?

római katolikus,görög katolikus, ortodox, református, evangélikus, ókeleti egyházak...ezekre gondoltam, nem jehova tanúira és egyéb szektákra.


2009. dec. 29. 19:30
1 2 3 4
 1/33 anonim ***** válasza:
Esetleg eltérő fordítások lehetnek (egyes felekezeteken belül is), ergo kicsikét másképp van fogalmazva a szöveg, de a lényeg mindegyikben ugyanaz.
2009. dec. 29. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/33 anonim ***** válasza:

tartalmi eltérések vannak

igaz nem úgy, hogy az azonos könyvek más szöveget tartalmaznának, hanem több ószövetségi könyv van, ami a katolikus, ortodox kánonban szerepel, de a protestánsok kihagytát (ill. vannak olyan ószöv. könyvek, ameyeknek a katolikus kánonban hosszabb a szövegük, mint a protestánsban, 1-2 fejezettel- de lehet, h ez csak 1 könyvnél van így, nem emlékszem pontosan)

vannak ószövetségi könyvek, amik csak az ortodox kánonban szerepelnek, sem a katolikusban, sem a protestánsban nem

és úgy tudom, vannak ószöv. könyvek, amik csak az ókeletiekében szerepelnek- de ebben nem vagyok biztos

2009. dec. 29. 20:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/33 anonim ***** válasza:
még egy nagy különbség van, ami jelentős: Isten nevének a visszaadása. van olyan biblia, ami csak 1-2 helyen, van ami 6 helyen, van olyan, ami tíznél több helyen, és van olyan, ami több, mint 7000 szer tartalmazza isten nevét. és van a református biblia, ami egyszer sem.
2009. dec. 30. 07:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/33 anonim ***** válasza:
94%

Kedves Kérsdésfelvető!

A katolikus és a protestáns Biblia közt van a különbség.

A különbség az Ószövetség apokrif könyveiben van. Egyes ókori egyházatyák ezt a kifejezést még a pszeudoepigráf iratokra alkalmazták, a reformáció óta azonban a protestánsok között az egyesek által ugyan elfogadott, de nem kanonikus iratokat jelöli.

Az apokrifok kanonikusságának támogatására felhozott első érv, hogy a Septuaginta ma ismert legkorábbi, kb. az i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak. A palesztinai héber kánonhoz képest 14-15 könyvvel több található ezekben a kéziratokban, ezenkívül nem külön csoportban vannak, hanem be vannak építve a kanonikus könyvek közé. Egyesek azt feltételezték, hogy két kánon létezett: egy palesztinai, valamint egy szélesebb körű, az alexandriai (ami a IV. századi Septuaginta-kéziratokban is tükröződik).

Az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.

Az ószövetségi apokrif iratok a következők (*-gal jelölve azok, melyeket a tridenti zsinat sem kanonizált):

Tanító jelleg:

- Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége)

- Jézus, Sirák fia könyve (Ecclesiasticus)

Vallásos romantikus:

- Tóbiás

- Judit

Történelmi:

- III. Ezsdrás*

- I. Makkabeus könyve

- II. Makkabeus könyve

Prófétikus:

- Báruk 1-5. fejezet

- Báruk 6. fejezet (Jeremiás levele)

- IV. Ezsdrás* (II. Ezsdrás)

Legendás jellegű:

- Eszter 10:4 - 16:24

- Dániel 3:24-90 (Azáriás imája, a három ifjú éneke)

- Dániel 13. fejezet (Zsuzsanna és a vének)

- Dániel 14. fejezet (Bél és a sárkány)

- Manassé imája*

Forrás: [link]

Üdvözlettel: Péter

2009. dec. 30. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/33 anonim ***** válasza:
6%
07:19 a reformatus karoli forditas is tartalmazta az isteni nevet kb 8 helyen, pl a zsoltarok 83:19ben, de azt mar nem tudom hogy a legujabb kiadasok is tartalmazzak e
2009. dec. 30. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/33 anonim ***** válasza:
amire ti gondoltok, az nem Isten neve
2009. dec. 30. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/33 anonim ***** válasza:

Elnézést,Istennek Isten a neve,vagy egyesek becézgetik is???Istike???

Egy nagy Isten van,a neve pedig:ISTEN(aki mindenható)

2009. dec. 30. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/33 anonim ***** válasza:
vanank kulonbsegek. a reformatusok pl kihagytak azokat a konyveket, amelyek nem tetszedtek nekik az apokrif iratokat.
2009. dec. 30. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/33 A kérdező kommentje:

16:04

Amiről itt szó van az az, h egyesek szerint Isten neve JEHOVA :)


Köszönöm a sok választ, konkrétan még ara lennék kíváncsi, h a Katolicizmusban van-e különbség a bizánci, ill. a latin rítusban használt Biblia között, tehát a két felekezet külön Bibliát ad-e ki és használ ?

2009. dec. 30. 19:17
 10/33 A kérdező kommentje:
arra....elnézést :)
2009. dec. 30. 19:17
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!