Mit gondoltok az Isteni irgalmassagrol?

nincs isten

A hit és a tudomány nem áll ellentétben egymással. Galileo Galilei szerint: "A Biblia nem azt mondja, hogy hogyan működik a menny, hanem, hogy hogyan lehet odajutni."

Isten irgalmas. Mire vagy kiváncsi? Faustyna nővér naplója olvasható, nagyon jó lelki olvasmány.

Isten irgalmassága: Isten tulajdonságai közé tartozó, tevékeny sajátság. - 1. A Szentírás tanúsága szerint Istennek a szövetségben kifejezett szeretete mindig úgy nyilvánul meg, mint segítő és megbocsátó szeretet, azaz irgalmasság. Az Egyiptomból való kivonulás (MTörv 7,6-9), a babiloni fogságból való szabadítás az Ő megbocsátó szeretetének és hűségének, azaz Isten irgalmasságanak megnyilvánulása (Iz 54,6-10). Isten az irgalmasság gyakorlásában teljesen szabad, mert senkinek sincs lekötelezve. Magatartása hasonlít a gyermekét szerető szülőhöz, de túl is szárnyal minden emberi jóságot (Iz 49,15; Sir 18,13), más, mint az emberi viselkedés. A végső magyarázat az, hogy „én Isten vagyok, nem ember” (Oz 11,9). - Az ÓSz-ben Isten irgalmasságat tulajdonnevek is tanúsítják: pl. Hanan, Hananel, Hanani, Hananja, Hanna, Elchanan és Johanan (Johannes = János). Ezek mind a hannunból származnak (Kiv 22,26: ha hozzám kiált a szegény, meghallgatom, mert irgalmas vagyok; 34,6; 2Krón 30,9; Neh 9,17.31; Zsolt 86,15; 103,8; 111,4; 116,5; 145,8; Jo 2,13; Józs 4,2: tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy. A héb. hannun gyakran szerepel együtt a rahum, 'kegyes, könyörületes' szóval, így az idézett helyeken is (a Kiv 22,26; Zsolt 116,5 kivételével). A Sir 50,19: a héb. rahum Jahve tulajdonnevéül szolgál. Ezenkívül jóindulatra, hűségre, segítőkészségre, könyörületre, részvétre utaló névszói állítmányokkal (kegyelem, szeretet) is találkozunk (Zsolt 79,8: siess elénk irgalmaddal; 119,77: irgalmad lebegjen fölöttem; 145,9: az Úr telve irgalommal minden iránt; 40,12: ne tagadd meg tőlem irgalmadat; 77,10: bezárta irgalmát haragjába?; Sir 3,18: kegyelmet találsz az Istennél; 16,11: nála az irgalom, nála a halál; MTörv 13,18: hogy az Úr... irgalmában megsokasítson; Iz 63,15: hol van féltő szereteted... szívednek irgalmassága?; 47,6: nem voltál irántuk könyörülettel; Zak 1,16: Újra irgalommal fordulok Jeruzsálemhez). Isten irgalmassága többször együtt szerepel a szeretettel (Zsolt 25,6; 51,3; 69,17; 103,4; Iz 63,7; Jer 16,5; Siral 3,22; Oz 2,21; Zak 7,9). Jahve megkönyörül általában az emberen (Kiv 33,19; Iz 55,7; Siral 3,32 stb.), de különösen az árván és özvegyen (Iz 9,16; Oz 14,4), Izr-en (MTörv 30,3; 2Kir 13,23; Iz 14,1; 30,18; 49,10.13; 54,8.10; 60,10; Jer 12,15; 31,20; 33,26; Ez 39,25; Oz 1,6; 2,3.6.25; Mik 7,19; Zak 10,6 stb.; tagadólag Jer 13,14; Oz 1,6), Izr. hajlékain (Jer 30,18), Jeruzsálemen (Zsolt 102,14; Zak 1,12), a jámborokon (Zsolt 103,13). - Az ÓSz gör. kv-eiben Jahvét Isten irgalmassága vezeti tetteiben (Tób 8,16; 1Mak 13,46; Sir 50,22; 51,3); Isten irgalmassága Izr-nek szól (Jud 13,14); Izr. fiai várják (Sir 2,7), remélik Isten irgalmasságát (2,9), mely a választottak osztályrésze (Bölcs 3,9; 4,15). S ezzel a fogalom eszkat. értelmet kap. Így az üdvösség ideje az Isten irgalmassága ideje lesz (2Mak 2,7; 7,29), a Makkabeusok győzelme az Isten irgalmassága kezdete (vö. 8,27). - Az ÚSz-ben Jézus Isten irgalmasságának kinyilatkoztatója. Szt Lukács a gyermekségtörténet eseményeinek leírásában a jövendölések teljesedését abban foglalja össze, hogy Isten kimutatta irgalmát (Lk 1,50.54.72.78). Mk 5,19 Jézus gyógyításait Isten irgalmasságára vezeti vissza, s az üdvösség egész terve mögött az áll. A tékozló fiúról szóló példabeszéd egészen Isten irgalmasságának a kifejezése (Lk 15,11-32). Az ap. igehirdetés nemcsak ált. kijelentés Isten irgalmasságáról (1Kor 7,25; 1Kor 1,3; 4,1), hanem a Jézusban végbement megváltást is erre az irgalomra vezeti vissza (Róm 9,22; 11,32). A könyörtelen hitelezőről szóló példabeszéd (Mt 18,23-35) megvilágítja, hogy Isten hajlandó minden bűnt megbocsátani, de az embertől is megköveteli a kölcsönös megbocsátást. Jézus Krisztus az irgalmas és hűséges főpap (Zsid 2,17). - Az ÚSz-ben Isten irgalmassága több helyen jelenti Isten kegyelmét, így pl. üdvözlő formulákban a kegyelem és a békesség mellett (1Tim 1,2; 2Tim 1,2; 2Jn 3; továbbá Gal 6,16; vö. Tit 1,4). Isten irgalmassága jelenti Isten jóságát, aki segít, akár testileg, akár lelkileg szorul rá az ember (Mk 5,19; 1Kor 7,25; 2Kor 4,1; 1Tim 1,13.16). Isten irgalmassága jelenti Isten szeretetét, pl. János ap. írásaiban. Végül, miként már a korai zsidóságban is, az eleosz eszkat. értelmet is hordoz. Isten irgalmassága üdvösségtört. cselekedet, mely Krisztusra (így különösen Szt Pálnál: Róm 9,15-18.22; 11,30-32; 15,8; Tit 3,5 és 1Pt 1,3; 2,10) v. az eljövendő ítéletre utal (Mt 5,7; Júd 21). - Isten irgalmasságáról szól II. János Pál p. Dives in misericordia c. enciklikája. - 2. Teológiailag Isten irgalmasságát úgy írhatjuk le, mint az isteni akarat készségét, hogy rászoruló teremtményének önkéntes elhatározásából segít. Őbenne ez is lényegi sajátság, ezért mint minden tökéletesség, végtelen. Ő a létező lét és a létező jó, azért távol áll tőle minden érdektelenség v. kegyetlenség. Amellett a bűnös emberrel szemben úgy nyilvánul meg, mint megbocsátás, pedig az ember bűne miatt ítéletet érdemelne. Ezt az irgalmasságot azonban csak üdvtört. megnyilatkozásai alapján ismerjük meg. Isten irgalmassága kifejezésre jut az ált. üdvözítő akaratban, a megtestesülésben, a megváltásban, a bűnbocsánat meghirdetésében, Krisztus megdicsőülésében, az egyes ember megigazulásában és a világ eszkat. kiteljesedésében. Isten szeretete és Isten irgalmassága kölcsönösen meghatározzák egymást, s mindkettő jelen van a világban a megtestesült Ige magatartásában (Zsid 2,17; 4,15). A kinyilatkoztatás nélkül nem ismerhetnénk föl, mert az irgalom nem olyan sajátsága Istennek, mint pl. a mindentudás v. mindenhatóság, amelyet a lényegből levezethetünk. Isten irgalmasságának mértéke az ő titka, ezért az ember vakmerően nem bizakodhat benne. Az értelem a világban levő szenvedés, az ítélet és a kárhozat ténye előtt csak a szent Isten abszolút szabadságára hivatkozhat (Róm 9-11), és arra, hogy a tört. végén minden kérdésre feleletet kapunk (2Kor 4,14). Ahol Isten irgalmassága megmutatkozik, ott nem függeszti föl az igazságot, hanem inkább teljességét mutatja meg azzal, hogy a bűnöst igazzá teszi. Az embernek joga van imájában ehhez az irgalomhoz folyamodni, s ez a ker. hit legnagyobb vigasztalása. - Az Isten irgalmassága vasárnapját II. János Pál pápa 2000: rendelte el a húsvét utáni 2. vas-ra.