Honnan lehet tudni, hogy egy gyöngysor vagy bizsu rózsafüzérnek számít-e? Azonosak-e?

[link]

Ezek rózsafüzérek.

Általában meghatározott számú gyöngyöknél nagyobb hely van, pl. 5 szemenként, hogy könnyebb legyen számolni. Azon kívül van egy kis medál része, ami egy rövid láncocska, amin feszület van. Szerintem nem lehet összekeverni a bizsukkal.

rózsafüzér (lat. rosarium), olvasó, szentolvasó, korona: 1. segédeszköz ismételt imádságok számolására és tagolására. A hagyomány szerint mai nevét onnan kapta, hogy az első rózsafüzéreket Szt Domonkos összepréselt rózsaszirmokból (a Szűzanya számára rózsakoszorúnak) készítette. - A mai rózsafüzér legismertebb formájában fából, gyöngyházból, fémből stb. készített „szemek” füzére, kezdetén kereszttel. Az ún. kis szemekre Üdvözlégy, a kis szemeket elválasztó nagy (öreg) szemekre Miatyánk, Dicsőség és az Ó Jézusom kezdetű fohász mondandó. - A kis rózsafüzér 5 tizedből (50 szem), a nagy (teljes rózsafüzér) 15 tizedből (150 szem) áll. Van egytizedes, méteres rózsafüzér (szerz-eké), és ujjon viselt gyűrű-rózsafüzér. -Tört. és formái. A mai rózsafüzér a Nyugat kk. jámborságában folyamatosan alakult ki a zsolozsma népszerű helyettesítéseként. Szerz-ek és remeték az első időktől kezdve használták ismétlődő imádságok, elsősorban a Miatyánk számolására (a rózsafüzér neve Dél-No-ban Paternoster). Palladiosz hellenopoliszi pp. (†431 e.) 419: Remete Szt Pálról jegyezte föl, hogy a Miatyánk számlálására magokat v. kavicsokat használt. A hagyomány egy másik ága szerint a rózsafüzért örmény ker-ek használtak először, vsz. a Jézus-imádság imádkozására. - Kezdetben a rózsafüzér különböző anyagú golyócskák (egyszerű növényi magvak, gazdagok számára gyöngyök, apró drágakövek stb.) tagolatlan füzére volt. A szemek számát a ker. számmisztika befolyásolta: 33 (Jézus földi életének évei), 144 (az ap-ok számának szorzata: 12x12, ill. a Jel 7,4 alapján), hét és többszörösei (14, 77), 72 (a Szűzanya földi éveinek száma). - Amikor a muszlimok meghódították az örményeket, átvették tőlük a rózsafüzér gyakorlatát Allah nevének és dicsőségének ismételgetésére. Eu-ba tehát nem a keresztes hadjáratokkal került be a rózsafüzér. - A 11. sz: az 50, 100, 150 Miatyánk térdhajtásokkal kísért imádkozása vált gyakorivá. A 12-13. sz: a Miatyánk helyére az Üdvözlégy első fele került, majd a két formát egyesítették. Henrich von Kalkar OCarth (†1408) alakította a rózsafüzért úgy, hogy minden 10 Üdvözlégy elé Miatyánkot tett. - A rózsafüzér elterjesztéséért különösen a ciszt-ek és a domonkosok tettek sokat. Szt Domonkos az albigensek ellen segítséget kért a Szűzanyától, aki mint új és hathatós fegyvert adta át neki a ma használatos rózsafüzért. Az Alanus de Rupe OP által leírt legenda szerint Szt Domonkos „fölélesztette és elterjesztette” a vsz. apostoli időkből származó imaformát (Rupe alapította az első Rózsafüzér Társulatokat); s rendjét prédikációi, imakv-ek és rózsafüzér társulatok révén a rózsafüzér sajátos rendjévé tette. 14. sz. följegyzések szerint először domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket: a 10 Üdvözlégy előtt rövid mondattal fölidézték Jézus és Mária életének egy-egy eseményét. A karth-ak 50 Üdvözlégyet mondtak 50 titokkal. Más szerz-ek 100-200 titokról is elmélkedtek. Alanus de Rupe Máriás zsoltároskönyve 15 Miatyánk, 150 Üdvözlégy és 150 titok volt, melyek az angyali üdvözlettől Mária halálán át az utolsó ítéletig terjedtek; Alanus de Rupe osztotta örvendetes, fájdalmas és dicsőséges részekre a rózsafüzért. - A rózsafüzért jellemző számok (10, 50, 150) a zsoltározással kapcsolatosak. Bizonyos alkalmakkor (halottvirrasztás, gyónás után) a szerz-ek a zsoltárokból válogatva, 10, 50 zsolt-t imádkoztak; ill. akik nem tudtak latinul, megfelelő számú Miatyánkot v. Üdvözlégyet imádkoztak a lat. zsolt. helyett. - Az Egyh. egészében a rózsafüzér 1550 u. terjedt el, főként a hozzá kapcsolt búcsúk tették nagyon népszerűvé. - Idővel a szerz-rendeknek sajátos rózsafüzérük is kialakult: pl. a brigittina apácák 63 (Mária földi életének évei), a ferencesek 33, a szerviták Mária hét örömének és Mária hét fájdalmának megfelelően 10 helyett 7 szemű rózsafüzérrel, a passzionisták Jézus Szt Sebei után 5 szemű rózsafüzérrel imádkoznak. A 19-20. sz: magánkinyilatkoztatások alapján terjedtek olyan rózsafüzér-formák, melyekben az „apró” szemekre az Üdvözlégy helyett valamilyen röpimát imádkoznak (Szent Sebek olvasója, Isteni Irgalmasság rózsafüzére, Könnyező Szűzanya rózsafüzére stb.). Volt rózsafüzére a Háromkirályoknak, Szt Annának, Szt Józsefnek és több szt-nek. Jáky Ferenc plnos az 1860-as években összegyűjtötte az imakv-ekben található rózsafüzér-formákat, s a Szent rózsafüzérek könyvében (1880) 50 rózsafüzért írt le, köztük van rózsafüzére az Isteni Szeretetnek, a Szentháromságnak, Krisztus Urunknak, a Kisded Jézusnak, az Oltáriszentségnek, Jézus Szt Sebeinek, Szt Vérének, Szt Józsefnek, Annának, Mindenszenteknek, az imaapostolságnak stb. Imádkozási módjuk, a titkok, az Üdvözlégyek és Miatyánkok száma nagyon változatos. Szt Anna rózsafüzére 10 Miatyánkból és 30 Üdvözlégyből áll, minden Miatyánk után 3 Üdvözlégy mondandó a IV. Sixtus p-nak (ur. 1471-84) tulajdonított formában: „Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, az Úr van teveled, a te kegyelmed legyen énvelem, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott legyen szent Anna asszony, a te édes anyád, kitől te az eredeti bűnnek makulája nélkül születtél, szép szűz Mária, és tetőled születék Jézus Krisztus, az élő Istennek szent Fia. Amen.” - De Rojas Szt Simon (1552-1624) trinitárius pap, rendalapító által kezdeményezett rózsafüzér: fehér zsinóron 72 kék szem. A fehér szín a szeplőtelen fogantatásra, a kék a mennyre, a Szűzanya égi lakására, a 72-es szám földi életének éveire emlékeztet (az akkori világ ált. meggyőződése szerint Mária ennyi évet töltött a Földön). -

2. Imádság. a) A legismertebb forma: Bevezetés: keresztvetés a rózsafüzér keresztjének megcsókolásával, majd Hiszekegy, Miatyánk, 3 Üdvözlégy (Jézus nevéhez fűzött kérésekkel: aki hitünket növelje; aki reményünket erősítse; aki szeretetünket tökéletesítse), majd Dicsőség. 5 tized (5x10 Üdvözlégy) egy-egy titokkal, a tizedek előtt egy Miatyánk, utánuk egy Dicsőség, majd a Fatimai Szűzanya kérésére: „Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmasságodra. Amen.” - A rózsafüzérnek a titkok jellege szerint hagyományosan 3 fajtája van: örvendetes, fájdalmas és dicsőséges. E három együtt a teljes rózsafüzér, melyhez II. János Pál p. a rózsafüzér évében (2002. X-2003. X.) a világosság rózsafüzérét kapcsolta. - Az örvendetes rózsafüzér titkai: 1. akit te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál; 2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván méhedben hordoztál; 3. akit te, Szent Szűz, a világra szültél; 4. akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál; 5. akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál. - A fájdalmas rózsafüzér titkai: 1. aki értünk vérrel verítékezett; 2. akit értünk megostoroztak; 3. akit értünk tövissel megkoronáztak; 4. aki értünk a keresztet hordozta; 5. akit értünk keresztre feszítettek. - A dicsőséges rózsafüzér titkai: 1. aki halottaiból föltámadott; 2. aki a mennybe fölment; 3. aki nekünk a Szentlelket elküldötte; 4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett; 5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott. - A világosság rózsafüzérének titkai: 1. aki a Jordánban megkeresztelkedett; 2. aki Kánában megmutatta isteni erejét (vagy a vizet borrá változtatta); 3. aki meghirdette az Isten országát; 4. aki a Tábor hegyén kinyilatkoztatta isteni dicsőségét; 5. aki az Eucharisztiában nekünk adta magát (vagy: az Oltáriszentséget nekünk adta). - A titkokat ném. nyelvterületen (Mo-on is) minden egyes Üdvözlégyben, lat. nyelvterületen a Miatyánk után, a 10 Üdvözlégy előtt egyszer mondják. -

b) A rózsafüzér az Egyházban. A rózsafüzér a Krisztus-központú Mária-tisztelet magánájtatossága. A Szűzanya a fatimai jelenések alkalmával kérte a mindennapi rózsafüzér imádkozását a bűnösök megtéréséért. Nem lit., de a pápák által jóváhagyott és búcsúkkal ellátott, gyakran ajánlott imádság, az elmélkedés és szemlélődés legjobb iskolája. Szt V. Pius p. (ur. 1566-72) a győztes lepantói csata (1571. X. 7.) után rendelte el a Rózsafüzér Királynője ünnepet. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) az októbert a rózsafüzér hónapjává tette. II. János Pál p. a Rosarium Virginis Mariae ap. levelével 2002. X. 16: megnyitotta a rózsafüzér Évét. Egyénileg mondva a személyes lelki élet, közösségben imádkozva a kisebb-nagyobb közösségek (család, plébánia, társulat stb.) fontos összetartója és építője. Végzésével valóra váltható az Úr kérése: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1; vö. 21,36). A rózsafüzér nem üres imaformulák lélektelen ismételgetése, hanem kezdetben a szóbeli, majd az elmélkedő, végül a szemlélődő imádságnak az isk-ja. Ebben az isk-ban maga a Bold. Szűz Mária tanítja nemcsak imádkozni, hanem élni is az üdvösség titkait. A rózsafüzért helyesen imádkozó lélek ugyanis (miközben keze morzsolja az öreg [nagy] és apró szemeket, ajka szóbeli imaként mondja a Miatyánkot és Üdvözlégyeket) Mária szemével szemléli Jézus életét és misztériumait. A rózsafüzér az elmélkedés egyszerű és hatékony, könnyen megtanulható és gyakorolható módja. -

c) A rózsafüzér neve a növényszimbolikára megy vissza. A rózsa a virágok királynője, a fény hordozója, a ker. szimbolikában ezért Mária virága (vö. Mária, titkos értelmű rózsa, lat. Rosa mystica; Ny-on a rózsafüzér a lorettói litániával egyidőben kezdett nagyobb mértékben terjedni); a koszorú az örök élet és a végtelen szimbóluma. - Egy 13. sz. legenda egy ciszt. szerz-ről elmondja, hogy gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet a Szűzanya tiszt-ére, s egy látomásában az Üdvözlégyek rózsákként hagyták el az ajkát, s megkoszorúzták Mária fejét. - Egy másik (13. sz.) legenda szerint egy Máriát tisztelő léleknek az volt a szokása, hogy a rózsából koszorút kötött, s ezzel díszítette a Szűzanya szobrát. Egy napon látomásban azt a figyelmeztetést kapta, hogy van más „rózsakoszorú” is, aminek jobban örül a Szűzanya: 50 Üdvözlégy elmondása: az imádság rózsává lesz az Istenanya kezében, ezekből a legszebb „rózsafüzért” fonja magának. -

d) A rózsafüzér a magyarság egyik legkedveltebb imádsága. A szántóvető fohásszal fogott munkájához, olvasóját az eke szarvára akasztotta. A csíki székelyeknél a nagyanyák már 5 é. unokájukat a rózsafüzér és a lorettói litánia végzésére tanították. Eszközül a cérnára fűzött boróka v. a tíz ujj is megtette. A szülők széna- és kévehordáskor a szekér után ballagva, kezükről mondták a rózsafüzért. A gyimesi csángók egykori plnosuktól, György Lajos esp-től tanultak sajátos rózsafüzér-imákat: Az évközi rózsafüzér 5 Miatyánkból és 5 Üdvözlégyből áll, végén a nagyböjti időben az „Imádunk Téged és áldunk Téged, ó Jézus, mert szentkereszted által megváltottad a világot!” fohászt mondják. A nagyböjti időn kívül az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet közé beleszövik a „Dicsőség”-et. - A Bold. Szűz Mária tiszt-ére 7 Miatyánkból és 7 Üdvözlégyből álló olvasót mondanak, amelyet Hiszekeggyel „koszorúznak be”. - A Szt József tiszt-ére mondott rózsafüzér 3 Miatyánkból és 3 Üdvözlégyből áll, s a Hiszekeggyel zárul. Imádkoznak még Szt Mihály, Szt Gábriel, Szt Rafael („szemünk világát hordozza”), Szt Őrzőangyal tiszt-ére is rózsafüzért. - Csíkban a Könnyező Mária rózsafüzérét imádkozzák. Bev. imája: „Keresztre feszített Jézus Krisztus, lábaidhoz borulva felajánlom annak könnyeit, ki Téged a fájdalmas keresztúton a legbensőségesebb részvéttel kísért. Ó add, isteni Mester, hogy azokat a tanításokat, amelyeket Szűz Anyád kénnyai nyújtanak, megszívlelve földi életünkben szent akaratát teljesítsük s a mennyországban örökké dicsérhessünk. Ámen.” Utána 2 kis szemre: „Jézusom, tekintsd annak könnyeit, ki Téged a Földön legjobban szeretett, s a mennyországban a legbensőségesebben szeret.” A nagyszemre: „Jézusom, hallgasd meg imádságomat.” Aztán 7 tábla (Üdvözlégyek sora) következik ezzel az imával: „Jézusom, Szűz Anyám könyörgésére kérlek, hallgasd meg kérésemet. Jézusom fogadd bé imádságomat.” Majd 3x: „Jézusom, tekintsd annak könnyeit, ki a Földön Téged a legjobban szeretett s a mennyországban a legbensőségesebben szeret.” Befejező ima: „Szeplőtelen Szűz Anyánk, Te vagy a szeretet, fájdalom és irgalmasság Anyja, alázatosan kérlek, hogy egyesítsd imádságod az én imádságommal, hogy isteni Fiad, akihez fohászkodtam, hallgasson meg s adja meg azt a kegyelmet, amit most kérek, s egykor az örökélet dicsőségében részesítsen. Ámen.” -

3. Külön áldással megáldott kegytárgy, mellyel a hatályos jog szerint búcsú nyerhető. 2002: a közösségben v. a pápával együtt (tv, rádió), folyamatosan imádkozott 5 tizedes rózsafüzér elmondása (a szokott föltételek mellett) teljes búcsúval, egyéb formái részleges búcsúval járnak.

Nos, amit te idéztél - kedves utolsó hozzászóló - az az Új Világ Fordítás bibliahamisítása. A Biblia ugyanis nem tiltja az ismétlődéses imádságot. Jézus maga is imádkozott ismétlődésesen:

[Jézus] "erre otthagyta őket, újra elment, és harmadszor is ugyanazokkal a szavakkal imádkozott." (Mt 26,44)

Ott Jézus csak azt mondta ki, hogy önmagában az ima hossza nem számít ha nem igaz hittel teszik.

Olvasd ezt el:

[link]

Ne hülyéskedj már!

Óriási a különbség!

A rózsafűzérnek maghatározott számú "gyöngyei" vannak, a két véget középen Szűz Mária köti össze, kinek a képéből megy a további szál le, ami az Úr Jézust ábrázolja a keresztfán.