Miért végződnek sokszor -ah, -ilah, -kha az ószövetségi bibliai nevek? És miért különböznek annyira az újszövetségi nevektől? Mit jelentenek ezek? Mi a jelentőségük, ha van?
Figyelt kérdés
2014. máj. 21. 13:07
1/4 anonim 
válasza:
válasza:Mert az Ószövetséget arámiul írták, az Újat meg ógörögül, és vagy 1000 év választja el az írókat.
Azért.
2/4 anonim válasza:
válasza:Pontosabban, az Ószövetség nyelve a héber, de előfordulnak benne arám részletek a babiloni fogság idején, vagy utána íródott iratokban, például a Dániel és Ezsdrás könyvében, de ezekben sem az arám a főnyelv. Néhány apokrif irat, mint pl. a Judit könyve, a Makkabeusok könyve, a Tóbiás könyve arámul íródtak, de ezek nem részei a Bibliának, legfeljebb fakultatív mellékleteknek tekinthetőek.
3/4 anonim válasza:
válasza:Az "áh" végződés a héber nyelvben (és azt hiszem az arámiban is) a nőnem végződése. A női nevekben például ezért fordul elő nagyon gyakran. Ezen kívül a "jáh" végződés I.tent is jelent pl Netanjah = akit I.ten adott.
Amúgy igen, minden héber névnek van jelentése, sokszor nagyon érdekesek, főleg a bibliai történetek fényében.
4/4 A kérdező kommentje:
Mózes első könyvét olvasva, a legtöbb férfi név "ah"-al végződik.
2014. máj. 22. 09:16
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!