Hol van most Isten? A keresztények személyes Istent hírdetnek? Az oké, hogy van neve, de név mellé járna tulajdonság is, forma is. Mit csinál Isten? Tanítanak e erről?

Most be szeretnék szúrni ide egy idézetet én is. Ugyan nem keresztény keretekből származik, de engem elgondolkodtat, s szeretném kikérni a véleményüket róla, kérem olvassák el.

Isten meghatározása

A modern ember Istenről alkotott fogalma nagyon sokféle és változatos. A gyerekek hajlanak arra, hogy fehérszakállú öregemberként képzeljék el, a felnőttek pedig láthatatlan erőként, egy szellemi fogalomként, az emberiségként, az univerzumként vagy épp saját magukként gondolnak rá. Előadásában Srlia Prabhupada részletes leírást ad a Krisna-tudat felfogásáról — egy meglepően közvetlen Istenszemléletről.

Hölgyeim és uraim, nagyon köszönöm önöknek, hogy kedvesen támogatják ezt a Krisnaa-tudatú mozgalmat. Amikor 1966-ban, New Yorkban bejegyezték ezt a társaságot, egy barátunk azt javasolta, nevezzék az Isten-tudat Társaságának. Azt gondolta, hogy Krisnaa neve szektariánus. A szótár is azt írja: Krisna egy hindu Isten neve. De valójában ha valamilyen név tulajdonítható Istennek, az „Krisna".

Istennek tulajdonképpen nincsen sajátságos neve. Ha azt mondjuk, nincs neve, azalatt azt értjük, hogy senki nem tudja, mennyi neve van Istennek. Mivel Isten határtalan, nevei szintén határtalanok kell, hogy legyenek. Ezért nem illethetjük Őt egyetlen névvel.

Isten számtalan féle kapcsolatban áll sok-sok hívével, és e kapcsolatok alapján nevezik Őt bizonyos neveken. Mivel számtalan híve van, s velük megszámlálhatatlan féle kapcsolatban áll, ezért számtalan névvel is rendelkezik. Nem illethetjük Őt találomra egyetlen névvel. Ám a Krisnaa név azt jelenti: „mindenkit vonzó”. Isten mindenki számára vonzó; ez az Isten meghatározása. Sok képet láttunk már Krisnáról, és láthatjuk, hogy vonzódnak hozzá a tehenek, a borjak, a madarak, a vadállatok, a fák, a növények, sőt még a vizek is. Ő vonzó az egész emberi társadalom számára. Ezért ha van valamilyen sajátos név, amely Istennek adható, az a név „Krisna”.

Parásara Muni, a nagy bölcsnek, Vyásadevának — az egész Védikus Irodalom szerkesztőjének — apja a következő meghatározást adja Istenről:

(Visnu Purána 6.5.47)

Parásara Muni úgy definiálta Bhagavánt, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, hogy Ő az, aki teljes a hat bőségben — minden erővel, hírnévvel, gazdagsággal, tudással, szépséggel és lemondással rendelkezik.

Bhagaván, az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden gazdagság tulajdonosa. Sok gazdag ember van a világon, de egyikük sem állíthatja, hogy rendelkezik minden gazdagsággal. Azt sem állíthatja senki, hogy nincsen más, aki nála gazdagabb lenne. Mégis, mi megérthetjük a Srimad-Bhágavatamból, hogy amikor Krisna jelen volt a Földön, Neki tizenhatezer-száznyolc felesége volt, s mindegyik felesége egy-egy márványból készült, ékszerekkel díszített palotában élt. A szobák elefántcsontból és aranyból készült bútorokkal voltak berendezve, s mindenhol hatalmas volt a pompa. E színes leírásokat a Srimad-Bhágavatamban találhatjuk meg. Az emberi társadalom történelmében nem találunk senkit, akinek tizenhatezer felesége vagy tizenhatezer palotája lett volna. És Krisna nem ment egyik napon az egyik, másik napon pedig egy másik feleségéhez. Nem, Ő személyesen volt jelen minden palotában, ugyanabban az időben. Ez azt jelenti, hogy tizenhatezer-száznyolc formában terjesztette ki magát. Ez lehetetlen egy közönséges ember számára, ám nem különösebben nehéz Istennek. Ha Isten határtalan, akkor határtalan formában képes magát kiterjeszteni, másképp nem lenne jelentése a határtalan szónak. Isten mindenható; nem tizenhatezer, de tizenhat millió feleséget is el tud tartani, s mégsem ütközik semmilyen nehézségbe, másképp nem lenne jelentése a mindenható szónak.

Ezek mindenkit vonzó sajátságok. Ebben az anyagi világban azt tapasztaljuk, hogy ha egy ember nagyon gazdag, akkor vonzó. Amerikában például Rockefeller és Ford nagyon vonzóak a vagyonuk miatt. Vonzóak annak ellenére, hogy nem rendelkeznek a világ összes kincsével. Mennyivel vonzóbb akkor Isten, aki minden gazdagság tulajdonosa?

Krisna határtalan erővel is rendelkezik, s ereje már születése pillanatától jelen volt. Amikor még csupán három hónapos volt, Putána démon meg akarta Őt ölni, de ehelyett Krisna ölte meg a démont. Ez Isten. Isten kezdettől fogva Isten. Nem valamiféle meditáció vagy misztikus erő által válik Istenné. Krisna nem az a fajta Isten. Krisna Isten volt megjelenésének kezdetétől fogva.

Krisnának a hírneve is határtalan. Természetesen mi, akik Krisna bhaktái vagyunk, ismerjük és dicsőítjük Őt, de rajtunk kívül a világon még sok millióan vannak tudatában a Bhagavad-gita hírességének. Szerte a világon minden országban filozófusok, pszichológusok, vallásos emberek olvassák a Bhagavad-gitát. És nagyon szép számban árusítják is a mi Bhagavad-gitánkat. Ez azért van, mert az áru színtiszta arany. A Bhagavad-gitának számtalan kiadása van, de azok nem tiszták. A miénket azért tudják jól eladni, mert a Bhagavad-gitát úgy adjuk elő, ahogyan az van. A Bhagavad-gitá hírneve Isten hírneve.

Isten egy másik bőséggel, a szépséggel is határtalan mértékben rendelkezik. Krisna Maga nagyon gyönyörű, ahogyan minden társa is az. Az egész világon mindenki vonzódik az amerikaiakhoz, mert fejlettek a tudományban, gazdagok, szépek és így tovább. Ez a bolygó egy jelentéktelen bolygó az univerzumban, mégis e bolygón belül egy ország — Amerika — mennyi vonzó tulajdonsággal rendelkezik. Képzeljük csak el, mennyi vonzó tulajdonsága van Istennek, aki az egész kozmikus megnyilvánulás teremtője. Milyen csodálatos lehet Ő — Ő, aki minden szépséget megteremtett!

Valaki nem csupán szépsége miatt lehet vonzó, hanem tudása miatt is. Egy tudós vagy egy filozófus vonzó lehet a tudása miatt, de milyen tudás lehet fenségesebb annál, amit Krisna nyújt a Bhagavad-gitában. A világon nincs ehhez hasonlító tudás. Isten ugyanakkor teljes lemondással is rendelkezik. Rengeteg dolog működik az Ő irányítása alatt ebben az anyagi világban, de Isten tulajdonképpen nincs itt jelen. Egy nagy gyár folytathatja a munkát akkor is, ha a tulajdonos nincs jelen. Éppen így Krisna energiái az Ő segítőinek, a félisteneknek az irányítása alatt működnek. Így Isten maga távolmarad az anyagi világtól. Ezt a kinyilvánított írások mind leírják.

Istennek tehát számtalan neve van, cselekedetei szerint, de mivel annyi bőséggel rendelkezik, s mivel ezekkel mindenkit vonz, Krisnának nevezik. A Védikus Irodalom kijelenti, hogy Istennek számtalan neve van, de „Krisna” az alapvető név.

E Krisna-tudatú mozgalom célja hirdetni Isten nevét, Isten dicsőségét, Isten cselekedeteit, Isten szépségét és Isten szeretetét. Sok dolog van az anyagi világban, s mind Istenben vannak. Az anyagi világ legszembetűnőbb jellemzője a szex, s ez szintén jelen van Krisnában. Mi Rádhát és Krisnát imádjuk, s közöttük létezik vonzalom, de az anyagi vonzódás és a lelki vonzódás nem ugyanaz. Krisnában a szex valóságos, de itt az anyagi világban nem az. Minden, amivel itt foglalkozunk, jelen van a lelki világban, de itt nincsen valós értéke. Ez csak egy visszatükröződés. Az áruházak kirakataiban látjuk a sok próbababát, de senki sem törődik velük, mindenki tudja, hogy nem igaziak. A próbababa gyönyörű lehet, mégsem igazi. Amikor az emberek egy gyönyörű nőt látnak, vonzódnak hozzá, mivel azt hiszik, igazi. Tulajdonképpen az úgynevezett élő már szintén halott, mert ez a test csupán egy anyaghalmaz, s amint a lélek elhagyja a testet, senki nem törődik azzal, hogy egy nő úgynevezett gyönyörű testét nézze. Az igazi tényező, az igazi vonzóerő a lélek.

Az anyagi világban minden halott anyagból van, ezért pusztán csak utánzat. A dolgok realitása a lelki világban létezik. Azok, akik olvasták a Bhagavad-gitát, megérthetik, milyen a lelki világ, hiszen a Bhagavad-gitá leírja:

„Ám létezik egy másik természet is, amely ehhez a megnyilvánult és megnyilvánulatlan anyaghoz képest örök, transzcendentális, páratlan, és sohasem semmisül meg. Az a világ még akkor is megőrzi eredeti létét, amikor ebben a világban már minden megsemmisült.” (Bhagavad-gitá 8.20)

A tudósok próbálják kiszámítani ennek az anyagi világnak a kiterjedését, de elkezdeni sem tudják. Ezer és ezer évre lenne szükségük ahhoz, hogy csupán a legközelebbi csillagig eljussanak. Mit mondhatunk akkor a lelki világról? Ha nem ismerhetjük meg az anyagi világot, hogyan ismerhetnénk meg azt, ami mögötte van? A lényeg az, hogy hiteles forrásokból kell tudást szereznünk.

A leghitelesebb forrás Isten, hiszen Ő minden tudás tárháza. Nincs senki, aki Krisnánál bölcsebb vagy intelligensebb lenne. Krisna tudósít bennünket arról, hogy e mögött az anyagi világ mögött van egy lelki világ, amelyet számtalan bolygó tölt ki. Ez a világ messze van, meszszebb, mint az anyagi űr, amely az egész teremtésnek csupán egynegyedét alkotja. Hasonlóan az élőlények összessége ebben az anyagi világban nem több, mint parányi hányada a teremtés élőlényeinek. Ezt az anyagi világot a börtönhöz hasonlítják, és ahogyan a fogoly is csupán kis százalékát képviseli a teljes népességnek, úgy az élőlények az anyagi világban az összes élőlénynek csupán töredék részét képezik.

Azok, akik fellázadtak Isten ellen — akik bűnösök —, ebbe az anyagi világba kerülnek. A bűnözők néha azt mondják, hogy ők nem törődnek a kormánnyal, mégis letartóztatják és megbüntetik őket. Hasonlóan kerülnek ebbe az anyagi világba azok az élőlények, akik kijelentik, hogy Istennel szembeszállnak.

Eredetileg az élőlények mind parányi szerves részei Istennek, s úgy viszonyulnak hozzá, mint ahogyan a fiak viszonyulnak az apjukhoz. A keresztények is a legfelsőbb atyának tartják Istent. A keresztények elmennek a templomba, és így imádkoznak: „Miatyánk, ki vagy a mennyekben.” Az Istenről mint legfelsőbb atyáról szóló felfogás a Bhagavad-gitában is megtalálható (14.4):

„Óh, Kunt¦ fia, tudnod kell, hogy minden faj születés által jöhet létre, s Én vagyok a magot adó Atya.”

Nyolcmillió-négyszázezer féle létforma van — beleértve a vízi élőlényeket, növényeket, madarakat, vadállatokat, rovarokat és az emberi lényeket. Az emberi lények közül a legtöbb civilizálatlan, s a néhány civilizált faj között csak kevés számú élőlény él vallásos életet. A sok úgynevezett vallásos ember közül a legtöbben megjelölésekkel azonosítják magukat, azt állítva: „én hindu vagyok”, „én muzulmán”, „én keresztény” és így tovább. Vannak, akik emberbaráti munkákat végeznek, néhányan adományoznak a szegényeknek, iskolákat, kórházakat nyitnak. Ezt az altruista folyamatot nevezik karma-kándának Millió és millió ilyen karma-kándi között talán egy akad, aki jńán¦ („aki tud”). Millió és millió bölcs között talán egy van, aki felszabadult, s millió és millió felszabadult lélek közül talán egy képes megérteni Krisnát. Ez tehát Isten helyzete. Ahogyan Krisna maga mondja a Bhagavad-gitában (7.3):

„Sok ezer ember közül talán egy törekszik tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.”

Krisnát megérteni tehát nagyon nehéz. De annak ellenére, hogy Isten megértése nehéz dolog, Isten magyarázatot ad magáról a Bhagavad-gitában. Azt mondja: „Ilyen és ilyen vagyok. Az anyagi természet ilyen, a lelki természet pedig amolyan. Az élőlények ilyenek, a Legfelsőbb Lélek pedig olyan.” Így a Bhagavad-gitá mindenről tökéletes leírást ad. Bár Isten megértése nagyon nehéz, nem nehéz akkor, amikor Isten Maga adja nekünk a róla szóló tudást. Tulajdonképpen ez az egyetlen folyamat, amely által megérthetjük Istent. Istent megérteni saját spekulációnkon keresztül lehetetlen, hiszen Isten határtalan, mi pedig behatároltak vagyunk. A mi tudásunk és érzékelésünk egyaránt nagyon behatárolt, hogyan érthetnénk meg a határtalant? Ha egyszerűen csak elfogadjuk a határtalan verzióját, megérthetjük Őt. Ez a megértés a mi tökéletességünk.

Az Istenről szóló spekulatív tudás sehová nem vezet el bennünket. Ha egy fiú tudni akarja, ki az apja, a legegyszerűbb folyamat, ha megkérdezi az anyját. Az anya akkor azt fogja mondani: „Ez itt az apád.” Ez az útja a tökéletes tudásnak. Természetesen az ember spekulálhat az apját illetően, kérdezősködhet, ez az ember-e az vagy az az ember, és bejárhatja az egész várost, kérdezősködve: „Te vagy az apám? Te vagy az apám?” Az ilyen folyamatból származó tudás mindig tökéletlen marad. Az ember sohasem találja így meg az apját. Az egyszerű folyamat csupán az, hogy hiteles forrástól fogadjuk el a tudást —  ez esetben az anyától. Az anya csupán annyit mond: „Kedves fiam, ez itt az apád.” Így tökéletes a tudásunk. A transzcendentális tudás hasonló ehhez. Épp az előbb beszéltem a lelki világról. A lelki világ nem tárgya a spekulációnknak. Isten azt mondja: „Van egy lelki világ, s az az Én lakóhelyem.” Ilyen módon juthatunk tudáshoz Krisnától, a leghitelesebb forrástól. Mi talán nem vagyunk tökéletesek, ám a tudományunk tökéletes, mert a tökéletes forrásból származik.

A Krisna-tudat mozgalma arra hivatott, hogy tökéletes tudásban részesítse az emberi társadalmat. E tudás által az ember megértheti, ki ő, ki Isten, mi az anyagi világ, miért jöttünk ide, miért kell keresztülmennünk annyi gyötrelmen és nyomorúságon, s miért kell meghalnunk. Senki nem akar öreg ember lenni, ám az öregkor mégis eljön. Senki nem akar betegségektől szenvedni, de biztos, hogy elegendő betegség jön majd. Ezek az emberi élet valódi problémái, s még nem találtak rájuk megoldást. A civilizáció megpróbálja tökéletesíteni az evést, az alvást, a párzást és a védekezést, de ezek nem a valódi problémák. Az ember alszik, a kutya szintén alszik. Az ember nem fejlettebb pusztán azzal, hogy szép lakása van. Mindkét esetben a dolog ugyanaz: alvás. Az ember felfedezte az atomfegyvert, hogy megvédje magát, ám a kutyának is vannak fogai és karmai, és szintén megvédi magát. Mindkét esetben védekezésről van szó. Az ember nem mondhatja, hogy mivel atombombája van, legyőzheti az egész világot vagy az egész univerzumot. Ez nem lehetséges. Az embernek lehet kidolgozott módszere a védekezésre és fényűző módszere az evéshez, az alváshoz vagy a párzáshoz, de ez nem teszi őt fejletté. Ezt a fejlettséget nevezhetjük pallérozott állatiasságnak, ennyi az egész.

Valódi fejlődés azt jelenti: ismerni Istent. Ha hiányzik belőlünk az Istenről szóló tudás, akkor tulajdonképpen nem vagyunk fejlettek. Rengeteg csaló tagadja Isten létezését, mivel ha Isten nem létezik, folytathatják bűnös tetteiket. Nekik nagyon jó azt gondolni, hogy Isten nem létezik, de Isten nem fog meghalni csupán azért, mert ők tagadják Őt. Isten létezik, s az irányítása szintén. Az Ő elrendeléséből kel fel a Nap, kel fel a Hold, folynak a folyók s tartja fenn az ár-apályt az óceán. Így hát minden az Ő irányítása alatt működik. Ha minden ilyen szépen megy, hogyan gondolhatná valaki valóságosan, hogy Isten halott? Ha rossz irányítást tapasztalunk, mondhatjuk, hogy nincsen kormány, de ha jó szervezés van, hogyan mondhatjuk, hogy nincsen kormány? Csak mert az emberek nem ismerik Istent, azt mondják, hogy Isten halott, hogy nincs Isten, vagy hogy Istennek nincsen formája. Mi azonban szilárdan meg vagyunk győződve, hogy van Isten, s hogy Krisna az Isten. Ezért imádjuk Őt. Ez a Krisna-tudat folyamata. Próbálják megérteni ezt. Köszönöm szépen.