Van ilyen a Bibliában, hogy az elsöszülöttet fel kell ajánlani az Úrnak? Ha igen akkor melyik részében? Ez mit jelent?

Nem tudom, hogy mire gondolsz, a gyermekre vagy az állatokra??

Mivel egyszer esik szó arról, hogy a gyermeket is fel kell áldozni(Ábrahámnak, de ez csak egy próba volt, igazából nem tette meg, de megtette volna(1Mózes 22))

Az állatokról pedig szó van, de ott is csak az elsőszülöttek és tökéletesek lehettek(3Mózes fejezetet nem tudok)

Mit jelentett?? Hát szvsz azt, hogy nem sajnálod a tökéleteset odaadni az Úrnak, mivel hiszel benne, hogy neked annál sokkal többet adhat

református

Erre gondolsz?

"Nékem szentelj minden elsőszülöttet, valami megnyitja az ő anyjának méhét az Izráel fiai között, akár ember, akár barom, enyim legyen az. (2 Mózes 13,2) "

A szentelni szó van ott, nem a legyilkolás, vagy kiherélés és a többi selejt, amit azok találnak ki, akik mocskolják a Bibliát, csak mert hallottak belőle két szót valamelyik debil portálon.

Szervusz

Igen a fölöttem válaszoló idézte neked a Bibliából a verset, amiről valószímüleg kérdeztél.

De mit jelenthetett ez? Vajon azt, hogy emberáldozatot kellett hozni Istennek. Egyáltalán nem, hiszen Isten szentnek tartja az életet, már azt is, amelyik az anyaméhben van.

A Mózes 4. könyvében megtaláljuk a választ a kérdésre. Ott ezt olvashatjuk:

4Mózes 3:11-16 " Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva: „Íme, én kiválasztom a lévitákat Izrael fiai közül minden elsőszülött helyett, amely megnyitja anyja méhét Izrael fiai között; a léviták legyenek az enyémek. Ugyanis minden elsőszülött az enyém. Aznap, mikor lesújtottam minden elsőszülöttre Egyiptom földjén, magamnak szenteltem Izrael minden elsőszülöttjét embertől állatig egyaránt. Az enyémek legyenek. Én vagyok Jehova.”

És Jehova még tovább beszélt Mózessel a Sínai-pusztában, ezt mondva: „Vedd számba Lévi fiait atyáik háznépe szerint családonként. Minden egy hónaposnál idősebb férfinemhez tartozót vegyél számba.” Mózes pedig kezdte számba venni őket Jehova utasítására, ahogyan ő parancsolta."

4Mózes 18:15

" Minden, ami megnyitja anyja méhét mindenféle testből, amit Jehovának mutatnak be, akár emberek közül, akár a jószágok közül való, legyen a tied. De az emberek elsőszülöttjét mindenképpen váltsd meg, és a tisztátalan jószágok elsőszülöttjét is váltsd meg."

amikor Isten gondoskodott a Törvényről, Lévi törzséből választott papokat, akik csak ezzel a szolgálattal foglalkoztak, valamint a segítőik is ebből a törzsből kerültek ki. Hogyan történt ez? Amikor Isten megölte Egyiptom elsőszülötteit, Izrael elsőszülötteit megszentelte, vagyis elkülönítette őket, hogy a tulajdonai legyenek. Majd Isten ezt a fontos változtatást tette: ’kiválasztom a lévitákat Izrael fiai közül minden elsőszülött helyébe’. Az egyik népszámláláskor kiderült, hogy Izrael elsőszülöttei többen vannak, mint a léviták, ezért váltságdíjat kellett fizetni, hogy ki legyen egyenlítve a különbség (4Móz 3:11–13, 41, 46, 47). Így a léviták megkezdhették Izrael Istenének szolgálatát.

Mit jelentett ez a feladat a léviták számára? Jehova azt mondta nekik, hogy ő lesz az osztályrészük, vagyis nem kapnak földet örökségül, hanem egy felbecsülhetetlen értékű szolgálati kiváltsággal bízza meg őket. Az volt az örökségük, hogy „Jehova papsága” legyenek (Józs 18:7)

A kedves második válaszoló szívemből szólt ;P

Egyébként meg benne is van a Bibliában valahol, hogy ha valaki gyereket áldoz a Moloknak, azt meg kell ölni.

Persze ebből nem következik, hogy Istennek nem volna szabad.

De aki ismeri a Bibliát és intelligens, nem állít baromságokat, csak ha átmosta a gyűlölet az agyát.

Sámuel könyvében például ez van, Sámuel születéséről és felajánlásáról:

És történt idő múlásával, hogy terhes lőn Channa és szült fiat, és nevezé őt Sámuelnek, mert úgymond az Úrtól kértem őt. És minekutána elválasztotta, felvivé magával; hérom tulokkal, egy éfa lisztel és egy tömlő borral és bevivé őt az Úrnak házába, Silóban. A gyermek pedig még igen kicsiny vala. És levágták a tulkot és a gyermeket Élihez vitték. Ő pedig monda: Óh iram! Él a te lelked Uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állottam, melletted és könyörögtem az úrnak. Ezért a fiúért könyörögtem és az Úr megadta kérésemet, amelyet tőle kértem. Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve! És imádkozának ott az Úrhoz.