"Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige. " Akkor nem csak az Ige volt, hanem Isten is, mert nála volt az Ige. De Isten vala az Ige is. Akkor kezdetben vala Isten a négyzeten. Hogy van ez és mit jelent itt akkor az Ige?

"tt még nem tartunk. Egyelőre a Biblia legelső mondatát szeretném érteni, próbálom értelmezni."

Ebben az esetben javaslom az első mondatot elővenni, és NEM valamelyik milliárdodikat.

Az első mondat:

"Kezdetben teremtetette Isten az eget és a Földet."

Namost ez MÁR szaglik, mert úgy kezdeni egy történetet, hogy "kezdetben", az egyenértékű azzal hogy úgy kezded "Egyszer volt, hol nem volt..."

Második elemezhető: "teremtette". Azaz létrehozta. Mivel ismerjük a kulturális hátteret, a semmiből hozta létre.

"Isten" - ő hozta létre. Ha a karakter személye, személyisége, tulajdonságai érdekelnek, akkor balról jobbra el kell olvasni először az egész művet. SEMMIRE nem fogsz menni ha innen-onnan olvasgatsz össze-vissza egy olyan máben, amit több évszázad alatt tíszerannyi író rakott össze.

És mit teremtett? "Az eget és a földet".

Tehát a monda szerint "az ég" és "a föld" egy-egy dolog. Azon kívül amik létrejöttek, nincs másik "föld", sem "ég.

Namost itt jelentős probléma, hogy de igen, a Föld mellett van még egy rakás másik "föld", valamint hogy nincs olyasmi hogy "ég" (amia Bibliában egy szilárd kupola a lapos föld fölött).

Szólj ha mehetünk a második mondatra.

λόγος (logosz)

1) szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs)

2) írás, írásmű; beszámoló, elbeszélés

3) Írás, Ige

4) dolog, téma, tárgy, mondanivaló

5) számítás; számadás, felelősség; bankszámla

6) ok, cél; figyelembevétel

Etimológia: a λέγω (legó)-ból

λέγω (legó)

1) mond, beszél, szól

2) gondol, ért vmin vmit

3) kijelent, kinyilatkoztat, kihirdet

4) elbeszél, elmond

5) parancsol, elrendel

6) nevez, hív vhogyan; passzív participium: akit/amit …nak neveznek / hívnak; az úgynevezett…

5) aktív participium (“mondván”), illetve egy ragozott forma más, mondást kifejező ige mellett: az idézetet vezeti be, tulajdonképpen a mi kettőspontunknak felel meg

Aztán csámcsogd össze a sokadik könyv első fejezetének az első mondatát úgy, ahogy akarod.

A Bibliában az ige Isten beszéde, szava.

Zsolt 33:6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük.

Az IMózes (ami valóban az első fejezet a Bibliában, és nem a János evangéliuma az első) tele van és monda Isten kezdetű mondatokkal. Monda Isten és meglett. Isten igéje - Isten beszéde. Isten beszédét Jézus mondta, Isten beszédét megtestesítő ember Jézus.

Mi az Ige: amit #14 mond.

Amúgy probléme az idézettel, hogy több író beleszólt a munkába, így később megalkotódott a Szentháromság tana (ami a Biblia alapján Szetnégyesség, amiben nincs benne Jézus), így egyenlőségjel húzható Isten és Az Ige közé, miközben Isten UGYANAKKOR birtokolja Az Igét, ami valami vallási paradoxon.

Ha nyelvtanilag/fogalmazásilag elemezzük, akkor kt dolog van: Herr Gott, és az Ige, ami mai szóval "A Szó".

Isten a Szó kimondásával teremti meg amit épp megteremt (itt: a Világot). A Világegyetem, vagy inkább aTememtés (értsd: a történet) úgy keződik, hogy Isten kimondja A Szót.

az első dolog egy történés, A Szó kimondása, ez az hogy "kezdetben vala az Ige".

Ezt hozzárendeli a cselekvőhöz, aki Isten ("az Ige vala az Istennél). Megjegyzendő hogy EDDIGRE az Ószövetség eleji TÖBBISTENHIT helyett már monoteizmus dominált, ezért lett "az" isten.

Az "Isten vala az Ige" egy mitológiai nyelvszerkezet. Isten mint a teremtő erő fejeződik ki vele. De itt aztán lehet teologizálni akinek kedve van hozzá. Bele lehet keverni hogy Isten most hogy is néz ki (testetlen, pusztán a szóval, hanggal teremtő erő, vagy az Ószövettség antropomorf - ember alakú - istene), és nyilván egyéb szempontokat.

Mondok egy párhuzamot a görög mitológiából:

Hádész isten, aki Hádésznak istene, aki Hádészban lakik.

Hádész két dolog, és mégis egy: Hádész egy antropomorf istenalak, akio a Tartaroszban lakik egy helyen, amit Hádésznak hívnak. Ő egyszerre egy személy és egy hely, és ráadásul a személy lakhelye a hely.

Az ilyen egylényegű, de több minőségű dolgok többször is előfordulnak vallásokban, mitológiákban, de nem igazán van rá földi párhuzam vagy analógia a megértéshez. Ezért hívják ezeket misztériumnak. A Szentháromság is egy misztérium.

János 1:10 A világban volt, és a

világ általa lett, de a világ nem

ismerte meg őt:

Valami ilyesmi vagy te is. írunk, írunk a semmiért. Gondolom te azok közül vagy, akik elvetik a Szentháromságot, mert így tanítja nekik a főtanács. Mivel okosnak tartod magad, ezért úgy véled, hogy majd jól lealázod a sok tévelygőt. Hajrá, részvétem. Ezt majd bizonygasd az Úrnak is légy szíves, hátha meg tudod majd öt is győzni.

Kedves kérdezö, érdeklödéssel figyelem mi lesz a vége e kérdés-feleletnek.

Egyenlöre nem akarok beleavatkozni, de nagyon jó úton vagy, megérteni, hogy tanítja-e a Biblia a háromságtant.

Csak ennyit szeretnék még figyelmedbe ajánlani, hogy az említett vers csupán két személyröl szól....

Katy

Zolly jól rávilágított, csak lehet, hogy szándékosan nem akartad belátni, vagy pedig erőd feletti dolog ez. :-)

"A-nak van B-je, és A = B"

'B'az 'A' karaktere.

Vagyis a láthatatlan 'A'-nak a látható megjelenése.

Pl. Van egy információ, amit mi emberek csak valamilyen látható módon tudunk venni: 'karakterben'.

De az információ nem a betű, vagy nem a DNS, hanem ezek csak hordozói, megjelenítői egy szellemi tartalomnak.

Az Ige az Atya látható megjelenése. :-)

Ján 14:9 Monda neki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?