Keresztény szülők miért viszitek a gyerekeket locsolódni? Vagy miért tartjátok a Jézus áldozatát, feltámadását a nyuszikával egybe? Nem érzitek, hogy be mocskoljátok a Jézus áldozatát?

Kimoderálták az előző kérdésedet, vagy mi történt? Kérdésedre válaszolva: locsolkodni valószínűleg nem fognak menni, de a nyuszi fog nekik ajándékot hozni. És nem érzem úgy, hogy ezzel bemocskolom Jézus áldozatát, a nyusziban meg a locsolkodásban semmi mocskos nincs. Játék.

Jó sok keresztényt ismerek amúgy, akik legjobb tudomásom szerint nem nyusziznak, de kimondottan kellemetlen, rideg, sőt rosszindulatú emberek. Miattuk nem tudom a gyerekeimet gyülekezetbe vinni (most nem szeretném részletezni), és azt gondolom, az ilyen sokkal jobban bemocskolja Jézus áldozatát, mint a csokinyúl.

Te egyébként házas vagy? Ha igen hordasz jegygyűrűt? Ha nem, akkor fogsz hordani? Nem tudtad, hogy az egy ősi pogány jelkép, és bemocskolja a házasság szentségét?

Nem tudom miért teszik nevetségessé Jézus feltámadásának ünnepét, talán mert csak szóban hisznek, a széles utat járják. az ilyenek liberálisan gondolkodnak és kiválogatják, hogy mit fogadnak el a Bibliából és mit nem.

A gyűrűről: ismét egy bizonyíték arra, hogy tudni nem tudnak az ilyenek semmit, de mikor hallanak valAmit, akkor utánajárás nélkül adják tovább, lehetőleg védelemre használni saját bűnük fedezésére.

" A jegygyűrű története az ókori Egyiptomig nyúlik

vissza. Az első gyűrűk, karkötők feltehetően a Nílus

partján növekedő, kunkorodó sás-, nád-, kákalevélből

készültek.

A kör több ősi kultúrához hasonlóan Egyiptomban is az

örökkévalóság, valamint a Nap és a Hold jelképe volt-

olvasható a National Geographic oldalán. A körkörös

forma kifejezi a soha el nem múlást, jelképezi, ahogy a

szerelem és az egymás iránti vonzalom érzése az egyik

féltől a másikig folyik, körben-körben, örökkön-örökké.

Jelentése van a gyűrű közepén lévő lyuknak is, amely

kapuként, ajtóként nyílik a jövő eseményeire. Így nem

csoda, hogy a karikagyűrű hamar összeforrt a

házassággal.

Kezdetben a karikagyűrűk nem voltak túl tartósak, a

többség kenderből készült. Később népszerű alapanyag

volt a bőr, a csont és az elefántcsont. A fémek

megművelésével hamarosan már a jegygyűrű

alapanyagául szolgáltak. Rómában először vasból

készült a jegygyűrű, formája gyakran egy kis kulcsra

hasonlított, utalva a fiatal feleség háztartási jogkörére.

Mükénében és Trójában már az arany jegygyűrű is

feltűnt.

A középkorban az aranygyűrűk mellett a gazdagok

körében egyre népszerűbbé váltak a drágaköves gyűrűk.

A reneszánsz Itáliában, illetve a XVII. századi Angliában

és Franciaországban viszont gyakori volt az ezüst

jegygyűrű is.

Az ikergyűrűk a 15. században tűntek fel

A gyűrűnek, mint szimbólumnak már időszámításunk

után 1200 körül olyan nagy jelentősége volt, hogy egy

püspök megtiltotta a fiatal férfiaknak, hogy viccből

húzzák a lányok ujjára. A 15. és 16. században tűntek

fel az első ikergyűrűk. Ezeket egymásba lehetett tolni

és egyet hordott közülük a vőlegény, egyet a

menyasszony az eljegyzés időtartama alatt.

Érdekesség, hogy a korai reformáció, mint pogány jelkép

elutasította a jegygyűrűt, ma viszont szinte minden

keresztény felekezet elfogadja.

A jegygyűrű gravírozása szintén gazdag hagyományra

tekint vissza. Már az ókori rómaiak gyűrűire is bölcs

mondásokat, ígéreteket, fogadalmakat véstek. A régi

feliratok között ilyeneket találunk: ”Tiéd a szívem”,

„Bennem lakozik a hűség”, vagy a fenyegető „Csalfa ne

légy!” és a parancsoló „Szerelem és engedelmesség!”.

A jegygyűrűt az ókorban a bal kéz negyedik ujján

viselték, úgy vélték ugyanis, hogy innen egy véna

egyenesen a szívbe, a szerelmi érzés otthonába vezet.

Manapság a kezet illetően megosztott az egyes népek

véleménye. Nálunk először a bal kézen hordják, majd az

esküvőn átkerül a jobb kéz gyűrűsujjára. Nem így

Franciaországban, ahol a karikagyűrűt a bal kézen

viselik. Az izraeliták viszont a jobb kézen viselik,

csakúgy mint a görögök."

Gyereket távol tartani Istentől a saját fogónk miatt pedig bűn.

Az eredeti kérdést én írtam ki. Egymástól függetlenek vagyunk, de ha már itt vagyok, megjegyezném, van egy olyan szájhagyomány, miszerint a locsolkodás onnan ered, hogy a római katonák vízzel lelocsolták az asszonyokat, akik azt kiabálták, hogy Jézus feltámadt. Ha úgy nézzük, ez is paradoxon a mai locsolkodással.

Egyébként a gyerekek nem tudják, miről szól az egész. Mi tudjuk. A mai világban a pénzről. Mint minden. Ezt hamar megfogják ők is tudni, sajnos.