A beérkező honfoglaló népességnek és a már a területen régebb élő népességnek, vagyis a "fiatal" magyarságnak milyen lehetett az 1000-előtti hitélete, vallásos világa, vallásos hagyománya?

Picit pontosítva a kérdést:

Mi zárná ki azt, hogy az 1000-ik évben történt jelentős történelmi folyamatok(István királlyá koronázása stb.) előtt a magyarságnak és a magyarság előtt itt élő avarok és más népek hitéleti, hagyománybeli, sajátos vallásos világának ne lett volna már sajátos(Nem Római vagy Bizánci jellegű) keresztény színezete?

Az előző kérdés fényében:

Ilyen formán a Szent István-i fordulat lényege egyfajta "reformációs" vagy ellen "reformációs" fordulat, a Romai és a Bizánci központok vallásos-világnézeti kisugárzásának térnyerésével szemben, törekvés a sajátos kárpátmedencei keresztény színezet megőrzésére és a vallásügyi függetlenség(Római vagy Bizánci kisugárzástól független) megalakítására és kiépítésére.

Tehát ezt értelmesen végig gondolva, ennek fényében értelmét kell veszítse az a téves történelmi dogma, hogy a magyarság és a kárpátmedencei népesség hitéleti világa csak az 1000-ik Szent István-i "térítés" és a hibásan úgynevezett nyugati típusú kereszténység(mivel sokkal később csak 1054-ben történik meg az úgynevezett nagy szakadás) felvétele után jelent volna meg a kárpátmedencei népesség és a magyarság és akár a kárpátoktól keletre eső népesség kultúrájában a sajátos(Nem Római vagy Bizánci jellegű) keresztény színezet.