Ha ilyen vagyok, mert isten ilyennek teremtett, akkor miért kell nekem isten ellen, leküzdenem, legyőznöm önmagam?

Egyébként pedig mit értesz azon, hogy olyanná teremtette mint Ő.

Mert nem mindegy.

Csak bizonyos tulajdonságokban vagyunk hasonlóak Istenhez, De nem vagyunk ugyan olyanok.

A vers pedig így szólt a hiba után:

(1Mózes 3:22) . . .„Íme, az ember olyan lett, mint közülünk egy: tudja, mi a jó és mi a rossz. . . .

Tehát az ember nem volt mindig ilyen.

Katy Weaver

Nem olyan vagy, amilyennek Isten teremtett. Isten Ádámot teremtette, az orrába fújta az élet szellemét, ami a saját Szelleméből származott, de már Évát is Ádámból vette ki, és úgy formálta nővé. Azt nem mondja a Biblia, hogy már felnőtt nő lett egyből, ezt csak feltételezik. Azt sem mondja a Biblia, hogy nem telt el hosszú idő Ádám teremtése után, Éva teremtéséig, akár tíz, húsz, harminc év. Azt sem mondja a Biblia, hogy Évának is az orrába lehelte Isten az élet szellemét, ezt is csupán feltételezik. Pedig Isten azt is könnyűszerrel megtehette, hogy az Ádámnak átadott szellemet osztotta ketté, és az egyik részt áthelyezte Évába. Ez egyébként a logika szerint is így lehetett, mivel a férfi és a nő együtt alkotnak teljes egészet, külön-külön nem. Ami a nőben van, az a férfiből lett kivéve, azaz a férfiből hiányzik. Ami nem lett kivéve a férfiből, az pedig a nőben nincs meg.

Nekem úgy tűnik a Biblia utalásai alapján, hogy Isten nem csupán az ember testét és lelkét ruházta fel a szaporodás képességével, hanem az ember szellemét is. Úgy értem, hogy az ember szellemét Ádám óta nem Isten fújja a születendő gyermek orrába, amikor megszületik, hanem a szülő szelleme szaporodik a fogantatás pillanatában. Ha Isten fújná az élet szellemét az emberbe közvetlenül, akkor nem lenne szükség újjászületésre, mivel a bűn természetét éppen az ember szelleme hordozza, amit nem tehetne, ha közvetlenül Istentől származna. Mivel pedig az asszonyi magból kellett megszületnie a Messiásnak, az ugyan hordozza a bűn természetét, de nem adja át a gyermeknek, azaz nem úgy szaporodik az emberi szellem, hogy a férfi és a nő szelleme közösen produkálja az utódszellemet, hanem csak a férfi szelleme, amiben a nőé nem vesz részt. Ezért mondja Péter, hogy apáinktól örököltük a hiábavaló természetet (1Pt 1,18). De a Zsidó levélben is azt írja a Biblia, hogy amikor Ábrahám tizedet adott Melkizedeknek, akkor már az ágyékában volt Lévi, a tizedszedő (Zsd 7,9-10), aki Ábrahámnak a dédunokája volt. Mivel a 139. Zsoltár kijelenti, hogy az ember teste alaktalanul van születése előtt a Föld porában, nem pedig az apja, nagyapja, dédapja, stb. ágyékában, nyilvánvaló, hogyha Lévi Ábrahám ágyékában volt már, akkor az Lévi szelleme volt, ami nem lehetett ezzel egy időben Istennél is, azaz nem Isten adja közvetlenül a fogantatáskor az ember szellemét, ahogyan azt a hívő emberek feltételezik, hanem az apja szelleméből származik a gyermek szelleme.

Ha pedig ezek így vannak, akkor az ember hatezer év óta degenerálódik, és egyáltalán nem abban az állapotban van, ahogyan Isten megteremtette. Ezért van az, hogy az Újszövetség időszakában a legelső dolog, amit Isten csinál a bűnös emberrel, hogy új szellemet ad neki. Ezt nevezi Jézus újjászületésnek. Az nem világos előttem, hogy ez azt jelenti-e, hogy Isten kicseréli az ember szellemét egy másikra, vagy az eredetit teszi-e egy teljesen új valósággá, amit becsatlakoztat a saját Szelleméhez. Én az utóbbira tippelnék, de nem vagyok egészen biztos ebben, mivel Jézus a feltámadása után rálehelt az apostolokra, és azt mondta: Vegyetek Szent Szellemet. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy itt mindig nagy betű állt, vagyis hogy ez valóban a Szent Szellem vétele volt, Aki Pünkösd napján töltötte be a tanítványokat Jézus feltámadása után ötven nappal, hanem azon is elgondolkodtam, hogy nagyon is lehetséges, hogy itt az új szellem vételéről van szó, ami természetesen szent, de nem azonos a Szentháromság harmadik személyével. Isten Ádám orrába lehelte az élet szellemét. Jézus ugyanezt tette a tanítványokkal. Az én olvasatomban ekkor történt meg az apostolok újjászületése.

Az azonban biztos, hogy Isten senkit nem azért von felelősségre, hogy miért olyan, amilyennek teremtette. Az ember nem olyan, amilyennek Isten teremtette az embert, hanem degenerálódott, akkor is, ha a fenti eszmefuttatásomban hibák vannak, ami lehetséges, mivel nem egy kiforrott tanításról van szó. Az alapfelvetés, hogy az ember hatezer éve degenerálódik a bűn természete miatt abszolút biztos. Azaz nem az Isten által teremtett természetedet kell legyőznöd, hanem a degenerációt. Ezt sem a magad erejéből kell tenned, hanem Isten ereje által, Aki minden segítséget megad neked ehhez, amire szükséged van, csak kérned kell, és vigyázni az útra, amin keresztül Isten felé közeledsz. Az út Jézus Krisztus, de az ajtó, amin keresztül ráléphetsz az Isten felé vezető útra, szintén Jézus Krisztus.

Szia.

Egy picit vissza kell menni az időben, kedves kérdező.

Isten mielőtt a Fizikai világot elkezdte volna létre hozni a szellemi birodalmát népesítette be a teremtményeivel, akiket mi Angyaloknak hívunk, az első Teremtménye a Fia volt, akit itt a Földön a Jézus néven ismerünk.

Az angyalainak ugyan úgy vannak feladatai a szellemi birodalomban, mint nekünk is itt lent, nem a felhőkön lógatják a lábukat. :)

Az egyik ilyen angyal volt az aki "hatalomra" szeretett volna szert tenni, és mivel Ők is szabad akarattal lettek teremtve, hozhattak Ők is döntéseket, persze úgy, hogy az nem borítja fel a harmónikus egységes, békés életet.

Ez az Angyal irigyelni kezdte Isten hatalmát, és megakarta szerezni azt, és ezt a szándékát addig édesgette az elméjében, hogy kitervelte hogyan valósítja meg.

Egy tolvaj se tolvajnak születik, és amíg nem lop, vagy Rabol, csak az elméjében kezd fészket rakni, nem elítélhető, mert nem tett rosszat.

A Biblia vers is azt írja, hogy amikor a gondolat megfogan, és bűnt szül, vagy is megtörténik akkor lesz elítélhető.

Talán így értheted, hogy miért nem akadályozta meg, és egyébként ha megakadályozta volna, akkor szerintem nem derült volna fény arra a kérdésre, hogy az ember Önzetlenül szereti a Teremtőjét, vagy csak érdekből?

Mert nem mindegy.

Gondold el, neked melyik tetszik jobban?

ha érdekből szeretnek, amíg megvásárolod valaki szeretetét, vagy ha saját magadért szeret, Úgy szeret ahogy vagy?

Katy Weaver

Nézd kedves kérdezö, neked is ugyanúgy mint Isten minden teremtményének /az állatokat kivéve/ lehetöséged a választásra a jó és a rosz között.

Isten nem elöre beprogramozott robotokat teremtett.

Még csak nem is állati ösztönnel. Nézd nem szebb, érdekesebb az élet, amikor magunk döntünk, hogy például milyen házat fogunk építeni, nem egy beprogramozott dolog szerint, mint a fecskék, a gólyák stb?

Nem érdekesebb, hogy magunk dönthetjük el, hogy télre elrepülünk-e vagy nem Afrikába?

A madarak nem kérdezik, ök repülnek. De mi még repülögépet is tudunk csinálni. Mit gondolsz miért? Ha olyan agyat kaptunk volna a Teremtötöl mint a fecske.... ?

Nézd a vitakérdés, hogy kinek van igaza a Teremtönek vagy a Sátánnak, el van döntve.

Be van bizonyítva az évezredek során, hogy bizony az ember nagyon is függ attól hogy szót fogadjon a Teremtöjének, szóval a szabad akarat egy bizonyos mértékben korlátozott, ha boldog és sikeres akar lenni.

Úgy mondják a becsületes emberek, hogy az én szabadságom ott végzödik, ahol kezdödik a tiéd.

Egy példa: Ha Isten kivenne az ember kezéböl a cigarettát, vagy ha sokat iszik a poharat, mit mondana sok ember? Ez az én dologom, az én életem, mi közöd hozzá? Miért korlátozol engem? Ugye?

Ahogy említettem, Isten csupán egy bizonyos idöre engedte meg ezt az idöszakot, amikor a világban nem az Ö akarata van . Talán boldogok az emberek?

Dühösek, idegesek, eröszakosak, boldogtalan családi életeket élnek. Háborúznak, tönkreteszik a Földet.... ennek a Teremtö nem sokára véget fog vetni...és az nagyon jó lesz