Hol volt Jézus miután kilehelte utolsó leheletét, tehát meghalt?

Szia.

Jézus nem került sem a mennyországba, sem a "tüzes" pokolba

A mennyországba azért nem mert majd 50. nap múlva mehetett fel az Atyjához ezért is nevezik Pünkösdnek azt a napot ami 50.-et jelent.

A pokolba, amire sokan gondolnak meg azért, mert először is ilyen kín hely nincs, és elég furcsa lenne, ha Jézus ott kelne életre, a hűségéért,

ahogy Lázár sem számolt be, hogy 4. napig "hol járt" Jézus is a nem létezés állapotában, halálalvásban várt.

Jézus azért nevezte halál alvásnak, mert ez az állapot olyan mint az alvás, nem emlékszünk arra hogy közben mi van vagy mi zajlik körülöttünk.

Katy Weaver

Szia!

Az apostoli hitvallás egyértelműen fogalmaz: "szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból feltámadott."

A "pokol" kifejezés a Biblia szóhasználatában a héber seol (sír) és a görög hádész - vagyis a halottak tartózkodási helye.

A Biblia szerint nincs a testtől különválasztható és a halál után tovább élő, halhatatlan lélek. Sokan fő keresztény hittételnek tekintik a lélek halhatatlanságát, vagyis a lélek azonnali továbbélését, illetve túlvilági életét a halál után. A középkori keresztény egyházban lett uralkodóvá ez a nézet, és a XVI. századi reformáció nyomán született protestáns egyházakban is nagyrészt megmaradt ez a felfogás, főleg az egyháztagok tömegei szintjén. Teológiai szinten azonban mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban egyértelmű a megállapítás, hogy a lélek halhatatlanságának gondolata idegen, pogány forrásból jött be a kereszténységbe, főként egy ókori filozófiai irányzat, az ún. újplatonizmus közvetítésével.

„Aki azt vallja, hogy az elmúlás után a puszta lélek tovább él Istennél, nem veszi elég komolyan sem a halált, sem a halálon aratott isteni győzelmet... A feltámadás bibliai fogalma össze nem hasonlítható a halhatatlanság görög eszméjével, amely szerint az ember lelke természeténél fogva romolhatatlan, és amikor a halál megszabadítja testi bilincseitől, belép az isteni halhatatlanságba. A Biblia szerint az emberi személy – jelenlegi, bukott állapotában – teljességgel a halál hatalmába kerül.” (Nyíri Tamás katolikus teológus: Remény vagy halál? - megjelent a Vigiliában)

„A lélek halhatatlanságába vetett hit sok más idegen hatással együtt átkerült a kereszténységbe, és elfoglalta a biblikus reménység helyét, megüresítve a feltámadás értelmét. A halál – mint a »bűn zsoldja« – a teljes embert éri.” (Dr. Nagy Gyula protestáns teológiaprofesszor: Dogmatika, teológiai akadémiai jegyzet)

A Biblia szerint a halálban nincs öntudatos élet, tovább élő lélek, illetve lelki tevékenység. Vagyis Jézus teljes egészében a halál fogságában volt, és várta, hogy az Atya feltámassza.

Üdv. Péter

Mi okuk volt?

Nekik semmi, viszont a Rómaiak híresek voltak a kegyetlenségükről. Ponciusnak is volt félni valója, hiszen azt tudni kell a történelemből, hogy Heródes, mindenkit aki csak egy kicsit nem tetszett neki kivégeztette, és Pilátusról is terjengtek "rossz" hírek a királynál.

amikor a Zsidók azt mondták Jézusról, hogy Tiltja az adófizetést a császárnak, meglepődött,

Meg amikor a Zsidók, azt kiabálták, hogy nekik nem királyuk van hanem császáruk, és evvel Heródesre utaltak(pedig utálták Őt amiért Római fennhatóság alatt vannak, ) szintén meglepődött. S a Zsidók azzal fenyegették Pilátust, ha nem feszíti meg Jézust , akkor nem a császár barátja.

S bár mosta kezeit, de nem is akadályozta meg a gyilkosságot.

Egyébként sok ártatlan halt meg gladitárok kezétől, vagy oroszlán támadásoktól a Colosszeumban,

A Rómaiak Cirkuszt, és kenyeret akartak. :)

Katy Weaver

Krisztus nem szűnt meg létezni, különben nem építhette volna meg testének templomát:

Jn 2,18 ’’Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed? 19. Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. 20. Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? 21. Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.”

Aki nem létezik, annak hatalma sem létezik:

Jn 10,17 „Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. 18. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.”

----

Antióchiai Ignác (~110)

’’..ahogyan valóságban fel is támasztotta önmagát..” (vö-Jn2,19) (Szmirnaiakhoz II.1. 3/188)