Miért mozgó ünnep a Húsvét?

"Ha keresztyén szeretnél lenni ,beszélgess el Jézussal ,a János evangéliuma ,harmadig rész alapján!!"

Szoktam vele beszélgetni és mindig segít.

Bevallom azt is, hogy tisztességesen csak a János evangéliumot olvastam el elejétől a végéig megszakítások nélkül. De köszönöm, elolvasom megint.

Nem hiszem, hogy Jézus annyira haragudna egy kis humorért :-)

1. voltam.

Akkor meg mire fel írtad, hogy jobb kerülni a hülyeséget stb? o_O

Kamugyanús kérdés...

Kedves kérdező,

tudom hogy a kérdése csak provokáció, mert erre minden kereszténynek álmában is tudni kell/ene a választ.

Húsvét napja a niceai zsinat határozata szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnap (március 22 > április 25).

Húsvét a Zsidók Egyiptomból való kivonulásának az ünnepe, a kovásztalan kenyér ünnepe - "Pésah" (Pészah), mert Isten az utolsó csapás idején (elsőszülöttek halála) elkerülte a bárány vérrel megjelölt zsidók házát.

Húsvét nem azért lett ünnep, mert Jézust akkor feszítették keresztre - éppen fordítva, Jézust azért feszítették meg Húsvétkor mert az ünnepnap volt.

Kedves kérdező!

Amit mi "húsvét"nak mondunk, az eredetileg - ahogy már írták - az Örökkévaló által megadott Páska és Kovásztalan kenyerek napjainak az ünnepe. Az időpontját így adja meg Orcájának Angyalán keresztül Mózesnek az Isten:

""Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között. Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt. /.../ A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek. És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen. /.../ A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.

/.../ Az első napon pedig szent gyűléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek. /.../ Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig""

Az említett "ez a hónap" az Írás tanúsága szerint a "zsendülés" vagy "zöldülés" hónapja (2Mózes13:4), amikor a len és az árpa már kalászt hoz, de a búza még nem zöldült ki (2Mózes9:31-32). Vagyis a természet által jelzett kezdete az évnek, amikor a növényzet újjáéledése megkezdődik. A hónapok első napja mindig az újhold, ez a bibliai időszámítás alapja (amit a törvény ellen lázadó, és a zsidóságtól mindenáron elkülönülni akaró, hitehagyó államegyház a 3. században átváltoztatott teliholdra), ettől a tavasz kezdeti újholdtól számolódik a fenti rendelés alapján 14 nap, és ekkor van a páska vacsora napja (este, ami csak nekünk tartozik 14-éhez, a Biblia alapján ez 15-e estéje).

Mivel a Hold járása nem egyezik teljesen a mi 365 napos, a Naphoz igazított naptárunkhoz, ezért tűnik úgy, hogy mindig máskor van a "húsvét". Valójában, az Isten rendjében mindig az 1. hónap 15-én kezdődik.

titak és munyamunya válaszához alig ban mit hozzátenni, talán csak - ha sikerül - röviden összefoglalni:

titak válaszát annyiban pontosítanám, hogy tudtommal a tavaszi NAPÉJEGYENT KÖVETÕ holdtölte utáni első vasárnap.

A válasz lényege munyamunya válaszának vége: Mivel a Hold járása nem egyezik teljesen a mi 365 napos, a Naphoz igazított naptárunkhoz, ezért tűnik úgy, hogy mindig máskor van a "húsvét". Valójában, az Isten rendjében ( a zsidó naptárban ) mindig az 1. hónap 15-én kezdődik.

Ehhez még annyit ( KZitus miatt ), hogy a zsidó naptár kb 3500 éve máig UGYANAZ. Az év 12 holdhónap, úgy mard minden a helyén, hogy 19 év alatt 7 szökõév van, ami azt jelenti, hogy ilyenkor az utolsó hónapból ( Ádár ) kettõ van. Így az üunepek ahelyükön maradnak, a Peszah tavasszal, stb. ( Idén épp szökõév van. )

Jézus a Pészah elõestéjét megelõzõ délután halt meg, ami akkor épp péntekre esett. Az un "Újszövetség" szerint a legközelebbi vasárnap támadt fel, ennek emlékünnepe a Húsvét. A (magyar) elnevezés eredete: a nagybõjt után olyankor vettek ( magukhoz ) húst.

Izraelben és környékén Pészah után kezdik aratni az árpát és Savuotkor ( amibõl a keresztenyek Pünkösdje lett ) fejezik be a búza aratását.