Mit tegyek az alábbi helyzetben? Most NE teológiai vitát nyissunk, mert a kérdésem lényege nem a konkrét vallási irányzathoz (római katolikus) kapcsolódik! 29/N
Néhány hónapja kezdtem el a felnőtt keresztségre készülni, önszántamból, semmi külső hatás nincs mögötte.
Én döntöttem úgy saját akaratomból, hogy felnőttként a római katolikus vallást felveszem - megkeresztelkedek, bérmálkozok, stb.
Viszont az elmúlt két hétben nagyon elbizonytalanodtam.
Nem tudom, miért, vagy hogy mi is történik most bennem, velem, ami ezt hozza.
De ez akkora belső feszültséget hoz létre bennem, hogy sok energiámat felemészti.
Az elbizonytalanodás hátterében az alábbiak állhatnak:
- egyik szülőm sem nézi jó szemmel, hogy katolizálni akarok (Egy nem vallásos családból származom eredetileg, és testvéreimnek húgomnak és bátyámnak a templomi esküvő miatt volt református keresztelője, stb., tehát csak formalitásból.)
- az általam felkért keresztszüleimmel (leendő keresztanyával - aki egyben a bérmaszülőm is lesz -és keresztapával semmi probléma nincs. Én úgy érzem, hogy ők szívesen vállalják ezt a feladatot és a kapcsolatunk is kiegyensúlyozott. Viszont az ő rokonságuk - nagykorú lányuk és fiuk, valamint keresztanya testvére is - azt éreztetik velem, hogy valójában nem vagyok és nem is leszek ezután sem a családjuk tagja... ridegek velem, ezt érzem. Nem csak így képzelem, hanem egészen másképpen állnak ők hozzám, mint a leendő keresztszüleim. Az ilyet megérzi az, aki odafigyel. Viszont sok időt töltünk együtt, amikor keresztanyáéknál vagyok.
(Így nem tudom, mit tegyek ezzel kapcsolatban, mert ezt nem tudom hogy felhozni pl. keresztanyának mondva. Nem akarom, hogy miattam legyen esetleg feszültség közöttük.)
Vagy egyszerűen nem kell foglalkoznom velük, hanem elég az, ha a keresztszüleimmel kiegyensúlyozott a kapcsolatom?
- Olyannal is riogatnak ismerősök, és a szüleim is, hogy a katolikus egyház megköt sokkal szigorúbban, mint pl. egy református. Pl. ha katolikus vagyok, és református házasságot szeretnék majd valamikor, valami okból, akkor nem feltétlenül adják ki a keresztlevelemet, mert így akarják elérni, hogy katolikus maradjak.
Legjobban az érdekelne, hogy mit tegyek a leendő keresztszüleim rokonaival? Én a keresztszüleimet már most nagyon-nagyon tisztelem és nagyra becsülöm és hálás vagyok értük.
De mi lesz a családtagjaikkal való kapcsolatommal?
válasza:Az elbizonytalanodás normális ilyenkor, hiszen sok megtérő még keresi az útját.
Én azt tudom mondani, hogy a rokonsággal nem kell foglalkozni. Azoknak a támogatását kell keresni, akik tényleg szeretnek és segíteni akarnak neked. A töbi higgyen, amit akar, pláne, ha olyan emberekről van szó, akik nem is értenek ehhez. Az nagyon jó, hogy a keresztszülőkkel jó a kapcsolat, rájuk kell támaszkodni. Mást nem tudok javasolni, mert nem ismerem őket.
A 3. pont meg már bocsánat, de hülyeség. Látszik, hogy olyan ember mondta, akinek fogalma sincs a dolgokról. Egyrészt: semmi akadálya annak, hogy reformátussal házasságot kössön egy katolikus. Sőt, ma már olyan esküvő is létezik, hogy ökumenikus, tehát egyszerre katolikus és református szertartás szerint történik. Senkinek nem kell áttérni. Sőt, egy katolikus még egy megkereszteletlen emberrel is házasodhat, úgy, hogy a nem megkereszteltnek sem kell előtte keresztelkednie. Megköt az Egyház? Nyilván, de minden közösség megköt. Az iskola is megköt, a munkahely is. Ha nem lenne szabály, akkor anarchia lenne és semmi nem működne.
válasza:hát. az kemény:D
görög katolikusnak vagyok keresztelve. de annyira ateista vagyok amennyire csak lehetséges. sőt. rosszul vagyko a kereszténység minden formájátol.
viszont ezt a bazihosszu kérdést elolvasva felötlött bennem hogy lehetnek fiatalabb kereszt szüleid mint te magad?:D
pl. igy 29 éves létedre hány éves kereszt szülőket választottál?
illetve hogy jutott eszedbe ha majdnem 30 évig megvoltál nélküle?
1. válaszoló!
Köszönöm szépen a választ és a biztatást! Ez is segít valamennyit, erősít.
2. válaszoló!
Nem, nehogy azt hidd, hogy eddig sem akartam megkeresztelkedni...hanem nem egy balhén vagyok túl ez miatt a szüleimmel. Aztán mostanra eldöntöttem, hogy egyszerűen nem szólhatnak bele ebbe.
A hitéletemet nem egy nem hívő ember fogja megszabni.
Ami a keresztszülők életkorát illeti: miből gondolod, hogy nálam fiatalabbak lennének?! Ezt nem is értem.
A szüleimmel egykorúak és gyakorló keresztények - megfelelőek a keresztszülői és bérmaszülői szereppel járó feladatok teljesítésére. NEM véletlen, hogy őket választottam és még annak ellenére is őket akarom erre a szerepre, hogy a rokonaik nem fogadják ezt olyan jól.
válasza:nem gondoltam hogy fiatalabbak. csak érdekelt hogy elméletben lehetséges e.
mindenesetre köszönöm a kielégitő választ. annak ellenére hogy te vagy a kérdező:D
4. válaszoló!
Szívesen. :)
válasza:Dolgozik a kísértő. Neki az a vágya, hogy senki se keresse Istent. Ne tudd meg mit művelt a bemerítésem előtt....
Úgyhogy csak előre nézz és tedd azt, aki helyes.
válasza: válasza:"Aztán mostanra eldöntöttem, hogy egyszerűen nem szólhatnak bele ebbe.
A hitéletemet nem egy nem hívő ember fogja megszabni."
Szerintem itt leírtad az egész kulcsát. Próbáld meg elfogadni őket, hiszen emberek és próbálj meg ennek ellenére is szeretettel közeledni feléjük, hátha egyszer megváltoznak az érzéseik.
válasza:Azért ott mélyebb feszültségek vannak, ahol a szülők ilyen keményen tiltakoznak, a keresztszülő vállalja (vajon milyen a viszonyuk a szülőkkel), viszont a gyerekeik nem (és ott milyen a viszony szülő és gyerek között). Anélkül, hogy a magánéleti problémáidra kíváncsi lennék, azt azért lássuk be, annak mélyebb oka van, ha valaki majd 30 év után érzi hirtelen szükségét a vallásnak.
Ez persze nagyon összetett, de a jelenség mégis az, elveszett valami közösség, ami eddig biztatást, biztonságot adott, és most egy újra van szükség. A közhangulat (vegyük észre, nem más, ez az információ elsődleges forrása) hatásra a vallásos emberek közösségében szeretné ezeket újra megtalálni. Lehetséges, de semmivel sem nagyobb az esélye, mint bárhol másutt. Továbbá azért én nem legyintenék ennyire a rokoni kapcsolatokra, hacsak nem kívánnám a továbbiakra kiiktatni a vérségi (szülői) kötelék előnyeit (és hátrányait).
Én se lebeszélni, se rábeszélni nem foglak, mert nincs jogom ilyen felszínesen helyetted döntést hozni (az állásfoglalás, tanács is az). De ennél lényegesen alaposabb és széleskörűbb megfontolás tárgyává tenném, és sürgősen beszélnék az érintettekkel az ellenzésről és támogatásról. Azért ez nem egy öt perces probléma.
"...azt azért lássuk be, annak mélyebb oka van, ha valaki majd 30 év után érzi hirtelen szükségét a vallásnak." 9.
Nem, nem most érzem hirtelen szükségét a vallásnak.
Eddig is jártam közösségbe és nagyon fontos számomra a lelkiélet, de ezt eddig sem nézték jó szemmel a szüleim.
Tehát ez nem mondható hirtelen váltásnak/fordulatnak.
Aki komolyan veszi a lelkiéletet, az előtte időt szentel ennek az egésznek és akkor, amikor igazán, belülről jön, hozza meg azt a döntést, hogy pl. megkeresztelkedik és bérmálkozik is (katolikus esetén).
Nem értem, ebben mi a furcsa?
Lehet, talán az szokatlan, hogy nem a szokások és külsőségek miatt hoztam meg ezt a döntést. Hanem érzem a fontosságát és súlyát. :)
Ez valóban furcsa lehet a mai világban.
Ami a szülőkkel való kapcsolatot illeti:
úgy gondolom, hogy felnőttként már nem nagyon szólhatnak bele pl. ebbe. Talán akkor megérteném az aggodalmukat, ha drogozásról, és hasonlókról volna szó. Vagy ha valami szektába keverednék bele. De közel sem erről van szó.
Hanem: ők nem vallásosak, és azt érzem, hogy ugyanazt akarják rám is erőltetni ez esetben is. De ahogy már írtam: miért nem hívők tanácsára forduljak el a hittől, vagy tagadjam meg a keresztséget?!
Ami pedig a keresztszülők rokonait illeti:
Azt tudni kell, hogy nem rokonaim egyáltalán.
Rokonsági szempontból "idegenek", tehát nem fűz hozzájuk sem vér szerinti, sem házasság szerinti kötelék.
De a lelki kapcsolatnak ez nem lehet akadálya, mivel ők szívesen vállalták a felkérésemet.
A felnőtt gyerekeik ill. még idősebb testvérének a véleményét pedig már nem tudja alakítani, és nem is nagyon áll jogukban.
Ők önálló, felnőtt személyek. Velük nem feltétlenül kell jóban lenni, stb. Én nem leszek velük ellenséges, de azt sem volna helyes, ha most visszamondanám a felkérést...főleg úgy, hogy a keresztszülőkkel harmonikus a kapcsolatom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!