Kedves hívők! Nektek mi az "Isten-" és/vagy "Sátánképetek"?

A zsidó vallás szerint I-tennek nincs fizikai formája, nem test.

Voltaképp bármilyen fizikai formában akár csak elképzelni már bálványimádás.

I-ten az egyetlen önállóan létezõ, rakta kívül minden és mindenki az Õ teremtménye. A sátán is. A héber szó, "szatan" jelentése : vádló.

A sátánt I-ten azért teremtette, hogy próbára tegye, megkísértse az embert. Kísértés nélkül ugyanis a jónak nem volna értéke.

Ha Istenre gondolok akkor emberi formára gondolok.:-)

1Móz 1:26 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra;

A satanra csak így tudok gondolni, mert ez lesz a része. :-)

Ézs 14:11. ...fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók!

Isten az embert azért teremtette, hogy örök szolgái legyenek. Szolgái ezen a világon, szolgái a mennyben.

Én nem vagyok benne biztos, hogy a Sátán csupán egy bukott angyal, ahogy a Biblia írja. Mi van, ha a Szentírás elhallgatja, hogy ő Isten elsőszülött fia, és fellázadt az Atya ellen, mert a saját akarata szerint élte volna az életét, élvezni azt? Isten nem tudta őt elpusztítani, hisz saját lényegéből való, ám száműzte őt. Azóta a Sátán azokat segíti, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak.

Semmilyen. Sátánról azért nincs elképzelésem mert nemlétezik, Istenről pedig azért nincs mert ez a fogalom oly terjedelmes, hogy nem tudom elképzelni.

Abban azonban biztos vagyok, hogy Isten nem egy jóságos középkori földesúrhoz hasonló valaki, aki az egyik embert megjutalmazza, a másikat megdorgálja mert valami nagyon rosszat tett. Nem, ilyen Isten nemlétezik.

Közelebb állunk a valósághoz, ha Istent úgy képzeljük el mintha egy Eredeti Önfejlesztő Ihlet lenne, amiből minden kifejlődött, ez Isten hatalma; vagy mint egy Mindenható Törvény, a Vezérlő Alapelv, vagy Isten bölcsessége mindenben; vagy mint egy Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen forrása bennünk és körülöttünk mindenütt.

Az ihletre jellemző a kifejezésre törekvő hajlam, ez a lenni akarás a lényekben, a bibliai „Legyen !” parancs. Isten nem egy teremtő személy, inkább a folyton fejlődő mindenség. Fejleményei szükségleteik és képességeikhez mérten hozzáférhetőséggel rendelkeznek az isteni forrás minden kiáradásához.

Az ember mint Isten legelőbbre haladt fejleménye itt a Földön, szinte korlátlan hozzáférhetőséggel rendelkezik eme isteni forrás minden kiáradásához, amit csak érdeklődése határoz meg. Ez lehetővé teszi azt, hogy a tudatban magasra emelkedjen, elérje a személytelen öntudatnak azt a színvonalát vagy minőségét, melyet a vallások mennyországnak neveznek, vagy a lehető legszánalmasabb állapotába süllyedjen. A mennyország és a pokol ugyanis nem földrajzi helyek hanem illetékesen a személytelen öntudat tökéletes, vagy a személyes öntudat lehető legszánalmasabb állapota. Az átlag ember az élete folyamán folyton e két szélsőséges állapot között ingadozik de nem éri el egyik szélsőséges állapotot se.

Ahogy az ember személyes öntudatával a lehető legszánalmasabb állapotba süllyedhet, amit a vallások pokolnak neveznek, úgy elérheti a személytelen öntudat tökéletes állapotát is. Ehhez természetesen saját hozzájárulására van szükség, egy életre szóló lelkigyakorlatra. Názáreti Jézusról tudjuk, hogy már kora Ifjúságától kezdve „az Atya dolgaiban”szorgoskodott. Ennek a lelkigyakorlatnak egyik csúcspontja volt a színeváltozása (Mt.17,1-9; Mk.9,2-13; Lk.9,28-36). Ez alkalommal meggyőződhetett arról, hogy bármi is történik vele ő tovább fog élni.

Nekünk is egy ilyen színeváltozáson kell átmennünk, hogy egy nagyszerű, emberhez méltó módon elkerüljük azt amit most halálnak nevezünk. Nem válunk halhatatlanná, mert egy nemes cél érdekében vállalhatjuk a halált de továbbá nem kényszerülünk arra, hogy elszenvedjük.

A mennyország tehát már itt a földön elérhető, a színeváltozás, és az előkészület rá, nem csak egy emberhez méltó módon lehetővé teszi, hogy elkerüljük a halált és tökéletesíti a testet, hanem azon felül meghozza egy magasabb rendű természeti törvény ismeretét és a lehetőséget azt tudatosan alkalmazni, akkor az ember olyan dolgokat visz végbe melyeket korábban csodának minősített.

A sátán személy, ő kéri ki Jóbot és Péteréket is, nem egy erő vagy valami, de szellemi hatalom és úgy nyilvánul meg egyes emberekben, az értelmet, érzelmet, gondolatokat uralva és használva a céljaira egyes embereket.

Istennek nincs teste, mindenhol ott van. Az újszöv. szerint Jézusban öltött testet:

kol.1.15 Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül.

Csakk még annyit, hogy ajánlom az alábbi cikkeket:

Nem nagyképűség, cdsak kisebb tévedés. :)

Szabad akarata CSAK az embernek van, az angyaloknak nincs.

Bõvebben: [link]

[link]

[link]

[link]

Megjegyzés: a wiki szócikket nem tudom kik írták, a zsido.com cikkeit nagytudású rabbik.

Bocs, mos vettem észre tegnap 15:55 kérdésedet.

Ha nincs rossz, honnan tudod, hogy a jó jó. A jó és rossz "tudásához", vagyis megkülönböztetéséhez kellett a kígyó, vagyis a sátán. Bõvebbet a megadott linkeken.

A bennünk levõ rosszról: már Káinnak mondja I-ten a gyilkoság után: "az ajtónál hever a bûn, feléd vágyakozik, de te URALKODJÁL RAJTA.” ( Mózes elsõ kve, 4. fejezet:7. vers )

I-ten - "MIÉRT HAGYJUK KI AZ „S”-T AZ I-TEN SZÓBÓL?" - [link]

Soha nem próbáltam elképzelni Istent, mint materializálódott lényt.

A Sátán pedig annyira távol áll tőlem, hogy szinte nem is gondolok rá.

Bár lehet hogy ezt nem jól teszem.