A zsidók tudtak volna tenni valamit, hogy ne gyilkolják őket halomra?

Egyébként ez is érdekes olvasd el:

Az Encyclopedia of the Third Reich azt fejtegeti, hogy a társadalmi darwinizmus húzódott meg „Hitler fajirtó politikai ideológiája mögött”. A darwini evolúciós elmélettel összhangban a „német ideológusok úgy érveltek, hogy a modern államnak nem a gyengék védelmezésére kell fordítania az energiáját, hanem inkább el kell vetnie az alsóbbrendű lakosságot az erős, életképes elemek javára”. Azzal érveltek, hogy a háború nagyon is szükségszerű a legalkalmasabbak életben maradásáért folytatott küzdelemben, és a „győzelem az erőseket illeti meg, a gyengék pedig hadd vesszenek”.

Dr. Christine King a továbbiakban így méltatja őket: „A Tanúk ragaszkodtak teológiai alapelveikhez és ’semlegesek’ maradtak, becsületesek és teljesen megbízhatók voltak, és emiatt gyakran — ami eléggé ironikus — [a koncentrációs tábor felügyeletét ellátó] SS-tisztek szolgáiként szolgáltak. Az egyik SS-tiszt megjegyezte, hogy Jehova Tanúi kezébe merne borotvát adni borotválás céljából, mert afelől biztos lenne, hogy ők nem vágnák el senkinek a torkát.”

Persze kérdező,

nem azt mondtam, hogy el kell hinni, hanem hogy hihető, mert annak a nevét is oda írtam neki ezt a kijelentést tette.

Ja és ez is egy érdekesség:

Miután a nácik lerohanták és elfoglalták azt a területet, mely ma Csehország, 1941-ben kezdték begyűjteni a zsidókat a fő erődbe. Theresienstadtot zsidó gettóvá alakították át azt hangoztatva, hogy a zsidók és a nem zsidók közötti konfliktusok elkerülése végett van szükség az elkülönítésre. A propaganda szerint Theresienstadt zárt fürdőváros volt, ahol zsidók kaphattak kezelést, de a nácik titokban az összes zsidó kiirtását tervezték.

Európa keleti részén a nácik már felállították haláltáboraikat, ahová folyamatosan érkeztek a zsidó transzportok Theresienstadtból és hasonló helyekről. Jóllehet az 1930-as évek közepétől már sokan tudtak ezeknek a táboroknak a létezéséről, a náci propaganda egyszerű javítóintézeteknek tüntette fel őket. Ámde egyre több hír szivárgott ki a táborokban tapasztalható állapotokról. A náci tisztviselőkre nyomás nehezedett, hogy feleljenek a vádakra, ezért kieszeltek egy tervet, mellyel félrevezethetik a nemzetközi közvéleményt. Miből állt a tervük?

1944-ben és 1945-ben – míg folyt a II. világháború – meghívták a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit, hogy járják be a fő erődöt, és a saját szemükkel győződjenek meg az ottani helyzetről. Előbb azonban alaposan kikozmetikázták az erődöt, hogy az egy fürdőváros látszatát keltse.

A háztömbök számait lecserélték jól hangzó utcanevekkel. Kialakítottak egy álbankot, óvodát és üzleteket. Még kávéház is nyílt a gettó központjában. A házak homlokzatát kijavították, növényeket ültettek a központi parkba, és felállítottak egy pavilont, ahol zenészek játszottak.

A Vöröskereszt emberei vezetővel nézhették meg az erődöt. Még a zsidó „önkormányzat” képviselőivel is beszélhettek. Ők valójában gondosan kiválasztott gettólakók voltak, akiknek a nácik betanították, hogy mit válaszoljanak a kérdésekre. Két ilyen látogatás alkalmával is sikerült megtéveszteni a Vöröskereszt embereit. A jelentésükben azt írták, hogy Theresienstadt rendes zsidó város, melynek lakói jó körülmények között élnek. Miután elhagyták a várost, a gettó falai között folytatódott a szenvedés és az éhezés. Kevesen érték meg a II. világháború végét.

A Kis Erőd

Isten a megmondhatója nem védem Hitlert.

De a hatalomra jutásához hozzájárultak sokan, A Gazdag Zsidók az Egyházak, és a hatalomra törekvő szimpatizánsok...

Azok a zsidók, akik az akkori ( 1945-ös ) Palesztinában éltek, aki már ott születtek nem értették, hogyan hagyhatták magukat az európai zsidók a vágóhídra hajtani. Sokáig le is nézték az aliyázókat. Csak az 1960-as évekre kezdték megérteni, milyen is volt a helyzet.

Valószínûleg nem tudtak volna tenni semmit. Ne feledjük: amikor a nepirtás ténylegesen elkezdõdött, akkor már évek óta minden joguktól megfosztották õket a zsidótörvények. Németországban is, Magyarországon is. Az egyetlen lehetõség lett volna a kivándorlás, csakhogy nem volt hova.

Egy másik lehetõség volt a varsói gettó. Mint tudjuk, csak annyi volt a különbség, hogy harcban estek el. Igaz, az is igen nagy különbség.

Ezenkívül, amit már többen írtak, egyszerûen nem tudták elképzelni, hogy olyasmi lehetséges, meg se fordult a fejükben.

Magyarország megszállása után a náci tisztek igen udvariasan, barátságosan visekedtek, hogy ne keltsenek gyanút. Ez volt a parancs. Mindenhol így jártak el. A magyarok meg a néeteket kultúrnemzetnek ismeték, így gyanútlanok maradtak.

Egy idézet:

egy magyar zsidó visszaemlékezése, akit 1944-ben Auschwitzba vittek: "Ha akkor tudtam volna, mit jelent Auschwitz, nincs ember a földön, aki föltett volna arra a vonatra. De nincs ember a földön, aki akkor el tudta volna hitetni velem Auschwitz létezését. Megérkezésünkkor egy lengyel zsidó odajött hozzánk, és a magas kémények felé mutatva azt mondta, mindnyájan ott szállunk majd el hamarosan. Ekkor már ott voltam a táborban, és mégis biztosra vettem, hogy ez az ember ôrült." ( Randolph L. Braham: A magyar holokauszt ( Gondolt 1988 ) II. 315. old ) illetve [link]

Ami pedig a nem zsidókat illeti, sajnos valóban igaz, amit #10 írt. Nem csak, amikor már belefáradtak a háborúba, már 1941-ben is. Egy üdítõ kivétel mutatja, hogy ahol az ország lakossága meg akarta menteni ( zsidó ) honfitársait, ott meg is tudta. Olvasható itt: [link]

Szerintem a népük legbefolyásosabb,leggazdagabb tagjainak tudtával és engedélyével történt mindaz,amit ma holokauszt néven ismerünk.Kis senkiházi kefebajszos külföldi csak a támogatásukkal tudta megtenni azt amit.

Nincs itt önfeláldozás.Sima árulás,amiből az utódjaik vastagon profitálnak.

"Szerintem a népük legbefolyásosabb,leggazdagabb tagjainak tudtával és engedélyével történt ..."

Hmmm ... érdkes megközelítés. Szerintem a mai újnácik, újnyilasok így akarják igazolni, így próbálják elhárítani a felelõsséget azokról, akik valóban felelõsek voltak, az akkori politikusokról és a házmesterekrõl.

A már hívatkozott Randolph L. Braham a könyvében világosan kimutatja, hogy a magyar holokauszt nem 1944-ben, nem is 1938-ban, hanem jóval korábban kezdõdött, valamikor a századelõn, csak akkor még nem vették észre.

Lényegében azzal, hogy a magyar polgárosodás, pontosabban kapitalizálódás egyszrûen a zsidókra maradt, mert a régi vagyonos osztály az ilyesmit rangon alulinak tekintette. Vagyonát inkább elkártyázta a kaszinóban, vagy vadászgatott, nõzött, stb ( lásd pl Ady Endre: A grófi szérûn ).