Mi a különböző tisztátalanságok között a különbség?

Szia!

Hasonló kérdések már bennem is felmerültek, amiket írok, a saját véleményem.

Először is, legalább kétféle tisztátalanság létezik. Az egyik látható, a másik nem. A látható például az, amikor összepiszkoljuk magunkat - ez teljesen egyértelmű mindenki számára. A láthatatlan az, amikor valakinek például a szíve nem tiszta. Ezt mások nem láthatják. Csupán közvetve érezhetik a hatásait, de még ettől a mocskos szíve nem látható. Az előbbi fizikai tisztátalanság, az utóbbi szellemi.

Mi, emberek szellemi lények vagyunk, és testben élünk. Beszennyeződhet a testünk is, és a szellemünk is. Az állatoknak is van szelleme (több példát is találhatsz erre a Bibliában). Amikor Isten megteremtette a Földet minden rajta levő élőlénnyel, minden állat tiszta volt még. Noénál már azt olvashatjuk, hogy voltak tiszta és tisztátalan állatok is. A tisztátalan állatok valamikor tisztátalanná kellett, hogy váljanak. Nem tudjuk pontosan, hogy Noé előtt mikor és hogyan, de valami kellett, hogy történjen velük.

Isten azt mondta az állatoknak, hogy az ember vérét számon kéri rajtuk. Vagyis döntésképes, felelősséggel, számadással tartozó lények ők is. A személyes véleményem az, hogy a tisztátalan állatcsoportok a saját döntésük miatt váltak nem fizikailag, hanem szellemileg tisztátalanná. Hogy pontosan hogyan, és hogy mi történt, azt nem tudom, de például a sátán kígyó formájában ment oda Évához, vagy egy másik példa, hogy Jézus megengedte a démonoknak, hogy a disznónyájba menjenek.

Ezek miatt úgy gondolom, hogy szellemi oka volt, hogy Isten megparancsolta Izrael népének, hogy ne egyenek a tisztátalan állatokból. Bizonyára egészségügyi oka is lehet ennek, de ennél sokkal fontosabb szellemi üzenete van:

[link]

A feleséggel való szeretkezés pedig szerintem nem tesz tisztátalanná. A 3 Móz 15:18 a szövegkörnyezete alapján a férfiak esetleges spontán magömléséről szól (már csak azért is, mert utána a menstruációról mond hasonlót).

Mindez a saját véleményem, ha tud valaki jobb magyarázatot, megvitathatjuk.

Isten áldjon!

Kedves kérdező!

A disznó, ló, stb. önmagában tisztátalan, ki van jelentve róla. Lóhúst nem nagyon tudok véletlenül enni (legalábbis ha most tényleg az ószövetségi izraeli nép fejével gondolkodom), így ha tisztátalan állatot eszem, az mindenképpen szándékos megsértése az Isten törvényének.

Az ember felesége viszont NEM önmagában tisztátalan, és nem tisztátalanság a szex sem, hiszen a házaságy minden szempontból szeplőtelen (Zsid.13:4). Az együtt hálásnak a testnedvek miatt van egy utólagos hatása, amit el kell fogadnunk, hogy Isten előtt tisztátalannak számít - ez nem egészen világos előttem, hogy miért - és amit el lehet távolítani magunkról. Azonban, ha valaki SZÁNDÉKOSAN nem mossa ezt le magáról (vagyis benne marad a tisztátalanságban, épp úgy, ahogy direkt vesz magához nyúlhúst és közösséget vállal azzal), annak ugyanúgy halál a büntetése, mint a tisztátalan állat megevésének. Vagyis a tudatos, szándékos vétek minden esetben ugyanazt a büntetést vonja maga után.

Szerintem. De tudom, hogy ez sem teljes válasz.

Ismét szervusz

Nem akartam kikerülni a kérdésedet, vagy vitát szíTani!, távol álljon tőlem.

De ahogyan írtam, tényleg hatalmas téma a mózesi törvényben annak fölsorolása, mi teszi az embert tisztátalanná. Ezért csak a disznóhús evésénél maradok.

Azt írja a Biblia róla: 3Mózes 11:7 "A disznót, mert hasított körmű ugyan, és egészen kettéhasított a körme, de nem kérődző. Tisztátalan az nektek."

5Mózes 14:8 "A disznót sem, mert hasított körmű ugyan, de nem kérődző. Tisztátalan az nektek. Húsukból semmit se egyetek meg, és tetemüket se érintsétek."

A 3Mózes 11. részben több olyan állat föl van sorolva, amelyeket nem szabad fogyasztani a zsidóknak, mert tisztátalan álltaként említi a Biblia. Vol később idő, amikor nem tartották be ezt a törvényt, ezzel Isten haragját hozták magukra.

Ézsaiás 65:4 és a sírhelyek közé telepednek; akik őrbódékban töltik az éjszakát, disznóhúst esznek, sőt tisztátalanságok levese van edényeikben;

Ézsaiás 66:17 "Akik megszentelik és megtisztítják magukat a kertekért a középen álló mögött, akik megeszik a disznóhúst meg a förtelmességet, sőt még az ugró rágcsálót is, azok együtt pusztulnak el mind"

Egy másik fajta tisztátalanságról, a nő tisztázalanságáról ezt írja a Biblia:

3Mózes 12:2, 5 " Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik: »Ha egy asszony fogan, és fiút szül, legyen tisztátalan hét napig; legyen tisztátalan, mint tisztátalanságának napjain, amikor havivérzése van."

— Miért tett egy asszonyt ’tisztátalanná’ a szülés? A szaporítószervek a tökéletes emberi élet továbbadására lettek megalkotva. Az örökölt bűn miatt azonban tökéletlen és bűnös élet lett átörökítve az utódokra. A gyermekszüléssel, valamint más esetekkel, például a menstruációval és a magömléssel kapcsolatos ideiglenes ’tisztátalanság’ eszébe juttatta az izraelitáknak ezt az örökölt bűnt (3Mózes 15:16–24; Zsoltárok 51:5; Róma 5:12). A megkövetelt tisztulási rendelkezések segítettek megérteniük, miért van szükség egy váltságáldozatra, amely eltörli az emberiség bűnösségét, és helyreállítja az emberi tökéletességet. Így a Törvény ’Krisztushoz vezető nevelőjük lett’ (Galácia 3:24).

3Mózes 15:16–18 Ha egy férfinak magömlése van, mossa meg egész testét vízben, és legyen tisztátalan estig. Minden ruhát és bőrt, amelyre a magömlésből kerül, mossanak ki vízben, és legyen tisztátalan estig.

Ha egy nővel férfi hál magömléssel, fürödjenek meg vízben, és legyenek tisztátalanok estig"

— Mit jelent az ezekben a versekben említett ’magömlés’? Nyilvánvalóan az éjjeli magömlésre, valamint a házastárssal folytatott nemi kapcsolatra utal.

Amiről kérdeztél, úgy tűnik a Biblia nem tesz fontossági külömbséget a tisztátalanság között. Egyszerűen leírja mi teszi tisztátalanná az embert, és hogyan lehet tőlük megtisztulni. De a bűneinkből(től), valóban a Krisztus vére tud megtisztítani

Kedves kérdező!

Tudom, hogy a sperma nem okoz semmi rosszat, ezért írtam, hogy én nem tudom, miért számít Isten előtt tisztátalannak az érintése. De ettől még annak számít, ez ki van jeletve, nem lehet elrelativizálni csak azért, mert mi még nem értjük a miértjét.

A tisztátalan állat (tudatos) fogyasztása, és bármilyen tisztátalansággal való érintkezés, ha nem mossa meg magát az illető, halál büntetést von maga után:

""Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a lélek irtassék ki a község közűl; mivelhogy az Úrnak szenthelyét megfertéztette, a tisztulásnak vize nem hintetett ő reá, tisztátalan az.""(4Mózes19:20)

Különben nincs értelme kijelenteni, hogy kerüljük ezeket, nehogy tisztátalanok legyünk. Ha csak annyi történik, hogy tisztáltalan leszek, de naés, estére 'elmúlik', akkor mire való az egész rendelet?

Ami a házastársak együttlétét illeti, szerintem annyi a teendő, hogy mielőtt az ember szexet követően az Isten elé (szent hely) menne, valahogyan rendezze le ezt a dolgot magában, vagyis válassza el a testi és a szellemi tevékenységet egymástól. De, megintcsak, nagy-nagy "szerintem". :)

Kedves kérdező!

Jézus szavai (Mk.7:19) a gyomorról szólnak, mint ami mindent megtisztít, amit megeszünk, vagyis szétválogatja a szervezet számára felhasználhatót a hulladéktól, ami pedig az árnyékszékbe kerül valóban. Azonban ez a beszélgetés nem a tiszta-tisztátalan állatok kérdésről szólt, ha elolvasod az egész részt egyben, hanem a mosdatlan kézzel való evésről. Egy akkor élt zsidónak eszébe sem jutott olyasmit felvetni – és ezt egy rabbi/tanító elé tárni – hogy miért ne ehetnének ők disznót. Még Péter is elszörnyülködött, amikor látomásban mindenféle csúszómászó állatok ölésére és evésére kapott felszólítást (persze később megértette, hogy ott sem a táplálkozásról volt szó), és kijelentette, hogy soha nem evett ilyesmit, pedig ez jóval Jézus halála és feltámadása, a Szellem kiáradása után történt. Szóval a Márknál olvasott részben egyáltalán nem a törvény alapjairól van szó, hanem, ahogy az Úr a szemükre is veti, emberi előírásokat kérnek a farizeusok számon a tanítványokon, amiknek valójában semmi jelentőségük nincs az ember tisztaságát illetően.

Az 1Kor-beli szöveg már a húsokról szól, de azon belül nem a tiszta és tisztátalan közt tesz különbséget megintcsak. Vagyis nem azt tanácsolja, hogy nyugodtan egyetek meg bármit, ha nem is tudjátok, hogy pl. nyúlból van, hanem arról beszél, hogy az akkor elterjedt, pogány istentisztelethez tartozó szertartás során idegen isteneknek felajánlott és levágott húsok, amiknek a nem feláldozott részeit a civil mészárszékeken árusították, csak azért, mert bálványnak lettek felajánlva, még nem lettek romlottak vagy tisztátalanok. Hiszen nincs más Isten, csak az Örökkévaló, és aki ismeri Őt, és tisztában van a mennyei, szellemi berendezkedéssel, az tudja, hogy semmit sem jelent egy nemlétező istenségnek való áldozás, nem okozhat nekünk kárt az ilyen étel. A tisztátalantól való tartózkodás – megintcsak Péterre utalok – evidens volt a tanítványok között, erre nem kellett őket külön figyelmeztetni, ””mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák””, tehát ők ezt megtanulták már.

Abban egyetértek, hogy szellemi értelemben az étel nem más, mint a mennyből jövő tanítás, amit ezen a földön a Fellkent képviselt tökéletesen, ezért mondjuk, hogy az ő teste, vagyis a világban tapasztalható jelenléte, tanításai, tettei az ””igazi étel és ital”” a számunkra. Ilyen értelemben valóban utalnak a tisztátalan állatok különféle jellegzetességei, külső jegyei bizonyos emberi viselkedésformákra, amik kerülendők egy hívő számára. De ettől még a konkrét, anyagi, testi vonatkozása is igaz ennek a rendeletnek – épp úgy, ahogy pl. a körülmetélkedés is egyrészt nyilván a szív körülmetélését jelképezte előremutatva, azonban maga a fizikai végrehajtása is jó, jót tesz az embernek, hiszen Isten rendelése, akitől csak jó dolgok jönnek a mennyből – tehát valóban hasznos a számunkra megtartóztatni magunkat azoknak az állatoknak a fogyasztásától, amelyeket az Örökkévaló jelölt ki tisztátalannak. Nem fog agyoncsapni a villám, ha megeszem egy véreshurkát, de ez pont olyan engedetlenség és saját fejem után menés, mint mondjuk a lopás vagy a paráznaság. Ezeket is megtehetem, de azzal egyre inkább elvágom magam az Isten kegyelmétől, ha nem térek meg.