Mit keresnek a "vallás" témakörben az ateista netezők?

Talán befejezésül megegyezhetün abba, hogy nem bántjuk egymást, nem hülyézünk, nem fogjuk rá a másikra az elszállt, pszicológiai eset címkét...., s akkor elhiszem, hogy tényleg csupa segítőkész ember irogat ide.

Amúgy megjegyezném vallásos ember és hívő ember között van külünbség. Vallásos koromba jártam templomba, elmondtam a napszaknak megfelelő imát stb, persze tudtam, hogy létezik Isten...DE amióta a hitem megerősödött már másképp viszonyulok a mindennapokhoz is. Nem különítődik el a templom, ima ideje, hanem Isten része lett a mindennapjaimnak is. Be kell vallanom, addig vegetáltam, most élet igazán: tudok örülni. Nem igazán tudom szavakba önteni. Talán ti, racionálisan gondolkodó ateisták pont ez a hablatyolásnak, szajkózásnak tünő ömlengésnek ható keresztény szövegelés formáját kritizáljátok. Sajnos ez van, ha hitbéli dolgokról van szó, máris megszünik a tiszta érvelés. Egyszerűen nem tudunk másképp írni az érzéseinkről, tapasztalatainkról.

A kérdezőnek jelzem, valószínű nagyon jól elszorakoznak ateista barátaink, egyesek még rá is játszanak a dolgokra. Persze, hogy nem állják meg a dolgot és véleményt kell mondaniuk. Ja a vallásról mondhatnak, de a hitről nem. Nem létezik olyan, hogy hisz valaki, aztán nem hisz. AZ igen, hogy vallásos volt, aztán nem lett vallásos. Tehát ateizmus és hit kizárják egymást.