Az egyház hogyan viszonyul egy olyan emberhez aki 10 évig volt katona a jelen világ legpusztítóbb háborúiban?
Ezt muszáj, bocsi:D
http://www.youtube.com/watch?v=N7piTcDllnY
De úgy az egész háborúban mi volt a legjobb?
A környezet? A katonai cuccok? A testvérek? A munka?
Hogy valamit irányíthatsz? Hogy érzed, hogy fontos dolgot teszel?
Miben nem értenek meg az emberek például?
A lakásod is lehet katonás hangulatúra tenni. Sok embert érdekel a hadügy a mai nap is.
Ha nagyon unod meg, akkor játszál számítógépes játékokkal.
Csak egyetlen egyet kérdezek, így búcsúzóul:
Miért esik neked jól, más embereket félrevezetned? ha veled teszik ezt akkor te mélységesen fe vagy háborodva, és fujtatsz ezerrel. Kettős márce? Sosem jó.
A magányom az amit nem értenek de nem az a magány amit most érzek hanem az amit katonaként éreztem.
Egészen más és az is hiányzik, az emberek nem értik miért vágyom oda vissza.
Racionálisan gondolkozva én sem értem.
Nem igazán tudom hogyan fogalmazzam meg.
Én csak meg akarok találni valamit, ezt a valamit az egyházban keresem ha nem találom tovább állok ha megtaláltam itt maradok.
Hány éves vagy, megszabad kérdeznem?
A depresszió tünetei is lehetnek, amit érzel.
Amíg szürke felhőket kergetsz, soha nem lesz békéd.
Budapesti vagg?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!