Szerintetek mi Isten neve?

Szia!

Isten neve az Ő lényét jelenti. Istent sohasem egyetlen névvel, hanem megnevezések sokaságával jelöli a Biblia. Ennek oka az, hogy Isten személyének csodálatos voltát aligha adhatja vissza egyetlen földi szó. Olykor embereket is több néven említ az Írás: Jákóbot Izráelnek, Salamont Jedidjának, és ezeknek a kifejezéseknek gyakran sokatmondó, lefordítható jelentésük is van. Isten leggyakoribb neve a Bibliában a héber Jahve, melyet a Septuaginta, az Ószövetség első görög fordítása csaknem mindig Küriosznak ("Úr") fordít.

Jézus éppen a Miatyánkban tette helyre ezt a kérdést azzal, hogy Istent "Atyá"-nak szólította, elutasított mindenféle, az Isten nevével visszaélést folytató törekvést. Ugyanez az "Atya" szerepel Jézusnak az evangéliumokban feljegyzett imáiban is (a Gecsemáné-kertben: Mk. 14:36 és párh., valamint az ún. főpapi imában: Jn. 17:1). Ezt vették át a tanítványok és apostolok is. "Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!" (Rm. 8:115) "Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!" (Gal. 4:6)

Isten nevét nem "használni", hanem "megszentelni" kell! A "megszenteléséről" ezt olvashatjuk a Bibliában: "Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel. Jó lelkiismeretetek lévén, hogy amiben rágalmaznak titeket mint gonosztevőket, megszégyenüljenek, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó életeteket." (I. Pt. 3:15-16) Ez az egyetlen bibliai részlet is elegendő lehetne - ha tanítják - a kérés értelmének megfejtéséhez. Isten nevének megszentelése a "jó élet”, mely Krisztus által lehet sajátunkká. Isten nevét nem az szenteli meg tehát, aki kegyeskedő kifejezésekkel él, vallási előírásokat teljesít külsődlegesen, felekezeti hovatartozásával büszkélkedik, sokszor tüntetőleg is. Sem nem az, aki a templomba jár, gyülekezetet látogat hetente vagy évente. Vagy aki adományaival siet vallási építmények felállítására.

Isten nevének megszentelése "a szívünkben" történik: a szeretetben leélt élet a maga hétköznapjaiban, az önző természetünkkel való szüntelen harca Lélek erejével, Krisztus teremtő erejű szavainak - az egész Bibliának – komolyan vétele, melyről ő hangsúlyosan is megemlékezett: "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Mt. 4:4) Ilyen élettel döntünk Isten mellett, ezen az úton teszünk tanúságot Róla, ez az a "jó", az ő törvényei szerint való élet, melyről Péter apostol is beszélt.

Jézus Krisztus minden imádság legelső kérésévé tette ezt a kérést. Evilági és jövendő életünk sorsa ezen fordul meg. Hogy jó, azaz Isten szerint való életet éljünk. Ennek az életnek hatása van, ebből megismerhetik és követhetik majd Istent mások is. Megjobbulásunkért és a másokra tett jó hatásért imádkozni: ez valóban a kérések kérése.

Üdv. Péter

Szervusz

Jehova, vagy Jahve az egyedüli igaz Isten neve. Ezt a nevet ő adta saját magának. Jehova a Teremtő, s ezért a világegyetem jog szerinti szuverén Ura. A „Jehova” név a héber tetragram (יהוה) lefordítása; jelentése: ’előidézi, hogy legyen’. Ezt a négy héber betűt sok nyelven a JHVH vagy YHWH jelöli.

Hol található meg Isten neve a ma használatos bibliafordításokban?

Károli-fordítás: A Jehova név az 1Mózes 32:9-ben, a 2Mózes 6:3-ban és 15:3-ban, a Zsoltárok 83:19-ben és az Ézsaiás 26:4-ben olvasható. Lásd még: 1Mózes 22:14; 2Mózes 17:15; Bírák 6:24. (De ha ebben és más fordításokban több helyen is megtalálható a „Jehova” név, miért nem használják következetesen az összes helyen, ahol a tetragram előfordul a héber szövegben?)

Katolikus fordítás: A Jahve formát használja a következő versekben: 2Mózes 3:15, 16, 18; 5:1, 2, 3, 17; 6:2, 3, 6, 29; 7:5, 16, 17; 8:6; 10:7, 8; 12:31; 14:25; 15:3; 18:11; 29:46; 33:19; 34:6; Jeremiás 33:2. Lásd még: 2Mózes 17:15.

Újfordítású revideált Biblia: A magyarázó jegyzetekkel készült változata (a 14. oldalon) kijelenti: „Izráel Istenének, miként minden nép isteneinek, saját neve van, amely feltehetőleg Jahvének hangzott, s amelyet a fordítás az ÚR szóval (így, csupa nagy betűvel írva) ad vissza.”

Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás: A 2Mózes 3:13–17-hez fűzött lábjegyzetében megjegyzi: „ A zsidók tiszteletből nem ejtik ki a Jahve nevet, helyette mindig az Adonáj (= Úr) szót használják (ebben a fordításban is ezt az általánossá vált gyakorlatot követjük).”

Ha elolvasod a Mózes öt könyvét, ott azt látod majd, hogy állandóan hangsúlyozva van újra és újra Isten nevének fontossága és szentsége.

Pontosan ezt tudta Jézus is, ézért hívta fel a figyelmünket, hogy fontos megszentelni Isten nevét. Ge kérdezhetnéd miért?, nem elég szent?

De igen, Isten neve szent, de rengeteg hazugságot és valótlanságot kötnek hozzá az emberek. Az igaz szolgái, mint Jézus is, ezeket a hazugságokat leleplezve szentelik meg az Isten nevét.

Péter kommentje hatalmas csalódást okozott, mert valahol azt írta 2 teológiai iskolája is van. Mit tanult ennyi ideig, ha Isten nevét sem tanulta meg???

Egyébként Isten nevének jelentésében minden cím benne van, amelyről Péter írt.

Üdvözlettel.

Ez most sokaknak nem fog tetszeni, de ha az Isten neve Jahve akkor ennek van a kereszténység számára egy "nagyon nemtetsző" eredete, ugyanis az már a zsidóság előtti időkre, a mátriárka központú társadalomhoz vezethető vissza.

A Jahve szót eredetileg "uruk" nyelven jegyezték fel, ahol szótagokra bontva jobbról bal felé kell olvasni a szöveget. Ezen belül a királyok/királynők nevét/titulusát egymás alá írva (mint a törteket) örökítették meg az utókor számára.

Vagyis az eredeti szövegben (helyesen olvasva) így szerepel: EV/HAJ. Ha ebből kihagyjuk a rejtett "H"-t és a szóvégi "j" nőnemű lágyítót akkor megkapjuk Évát - "minden ember anyját".

Ha ugyan ezt a tör szót fordított sorrendben olvassuk akkor viszont "Jahve" az eredmény. A képlet egyszerű 24+31 vagy visszafelé olvasatban 13+42. A számjegek ugyan azok, de az eredmény....?

Isten neve számunkra JÉZUS!

Isten neve nem egy találós kérdés,hogy ehhez a mással hangzóhóz milyen magánhangzó illik,vagy forditva.

Nekünk adatott egy új név akit mindenki ismer ha hívő ha nem. És az Jézus.

Isten neve valóban nem találós kérdés, hiszen benne van a bibliába, még ha sok helyen ki is hagyták, Ezzel csak ahhoz járultak hozzá a fordítók, hogy így legalább össze lehet keverni a két személyt, Sőt akár egy személlyé tenni.

Így a valódi teremtő kiléte homályban marad és a fia aki nem a Teremtő magasztaltatik Istenként pedig ezt Ő elakarta kerülni.

S nem annak hódolnak aki az élet forrása, hanem a fiának aki az első teremtménye Istennek.

Sátán nagyon örül ennek....

Ugyan is ha Jézus lenne a mindenható Isten akkor ugyan miért kellene saját magának vissza adni az uralmat az ezer év végén,

Már pedig a visszaadni valamit azt jelenti, hogy kapta, nem az övé.

Jézus fontosnak tartja hogy az Atya nevét ismertté tegye, hiszen ezt a nevet kezdték elhagyni, elfelejteni.

S ezt akik így gondolják azok csak támogatják azt, hogy ne derüljön ki Isten valódi kiléte, és továbbra is homályban maradjon, mint valami misztikus háromság része, aminek csak az egyik "Részét" dicsőítik, a Többit nem.Akkor minek a három, ha úgy is csak egyről beszélnek egyet magasztalnak, mert "meghalt" az emberekért....

Meg aztán milyen Isten az aki meg hal, és másnak kell feltámasztania....

Az nem lehet mindenható, mert az Igazi Isten halhatatlan nem tud meghalni, mert az élet forrása nem a halálé.

Jézus neki köszönheti, hogy él a halála után....

Katy Weaver

Kedves Katy W.

A Bibliában az van leírva amit görögből a latin papok fordítottak/írtak a zsidókról és Jézusról. Ez kb. olyan mint ha egy román hazafi fordítaná/írná a magyar történelem szlovákiai verzióját.

Isten soha nem mondta meg a nevét, csak Mózesnek, mikor elvonult előtte. A főpap is, csak Jom Kipurkor mondhatta ki évente egyszer a Szentek Szentjében, annak a falára volt kiírva.

Ha Isten neve Jehova lenne, akkor nem mondta volna Mózesnek, hogy kimondom előtted a nevemet, mert Mózes előtte már beszélt vele és ő is és mások is ismerték a Jehova nevet, de az nem név, hanem a zsidók által kreált összetett szó. Az Atya nevét senki sem tudja. A magánhangzók aláírása a JHVH alá, az elohím és adonáj szóból származnak. Ez olyan, mint mikor a zsidók a JHVH helyett '' -ot írnak. A JHVH első J-betűjét és az adonáj utolsóját. Különben meg szólítják adonájnak, hasemnek, adosemnek és avínu sebasamajímnak is.

hehe, Zitus, Hála Istennek akkor Péter nem jehovista iskolát végzett :D

Azért is tudott olyan értelmeseket és jókat írni, nem???

A név valóban fontos, nem véletlen nevezte át az embereket Isten, és Jézus is. (Ma is teszi néha, pl.Eudoxia)

Jákobot Izraelre...

Amit Péter írt, az Örökkévaló JHVH, Jahve, vagy Jehova valós neve, de nekünk, ujjászületetteknek valóban, akikben a fiúság Szelleme bennünk is van, az Ő neve Atya.

Gondolom jehovisták sem Bélának, vagy Kedves János-nak szólítják az apjukat otthon.

Hát, jobb fiúnak lenni, mint tévelygőnek...

amúgy sok neve van, mert rengeteg tulajdonsága is.

Jahve nissi, Isten a mi zászlónk, Jahve raffa Isten a mi gyógyítónk, stb... Adonai, Seregek Ura, lehet Jahve, vagy Jehova is ,aminek szintén le lehet fordítani a jelentését, mindig létező, örökkévaló, az aki mindig is volt van és lesz... Én az Örökkévalót szeretem a legjobban használni ha róla beszélek, vagy a teremtőt, ha imádkozom, akkor az Atyát.