Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért ábrázolják sok vallásos...

Miért ábrázolják sok vallásos könyvben Jézust soványan, hosszú hajjal?

Figyelt kérdés

2013. okt. 31. 12:00
1 2 3
 21/24 anonim ***** válasza:

Persze, de ez ábrázolás nem a külsőt akarja jelölni, hanem a belsőt:


"Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, mert én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. Máté 11,28-30."

2013. okt. 31. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/24 anonim ***** válasza:

Mutasd meg, hogy a zsidók törvényében hol szerepel konkrétan, hogy a férfiak rövid hajjal járjanak!

A nazíroknak például konkrétan hosszú hajat és szakállat kellett viselniük, nem borotválkozhattak, nem vágathatták le a hajukat.

2013. okt. 31. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/24 anonim ***** válasza:
Amikor az apostol arról írt, hogy a férfiaknak illetlen a hosszú haj, akkor egy másik közösségben, más hagyományok között élő nép szokásaihoz alkalmazkodott.
2013. okt. 31. 18:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/24 anonim ***** válasza:

A régóta köztudatban élő állítással szemben mégsem 14. századi hamisítvány lehet a torinói lepel. Legalábbis egy újonnan megjelent olasz könyv Jézus Krisztus halála körüli időpontra datálja az évente több százezer hívőt a torinói katedrálisba vonzó ereklyét. Az olasz kutatók tanulmányát Giulio Fanti professzor és Saverio Gaeta újságíró az Il Mistero della Sindone (A lepel rejtélye) című könyvükben tárták a nyilvánosság elé. A páduai tudósok infravörös fényt és spektroszkópiát (színképelemzést) – sugárzási intenzitáson alapuló mérési módszert – alkalmaztak, amellyel a speciális, klimatizált helyiségben tárolt lepel szálait vették górcső alá. A vizsgálatok az ereklyét az i. e. 300 és i. sz. 400 közötti időszakra datálták.


A kutatást azokon a lepelből vett szálakon végezték el, amelyeket egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat alkalmával távolítottak el a textíliából. A 25 évvel ezelőtti, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett elemzéseket követően a kutatók még ügyes hamisítványról beszéltek, amely 1260 és 1390 között készülhetett. Az eredményeket nyomban megkérdőjelezték azon az alapon, hogy a tűzvészben megrongálódott leplet a középkorban megpróbálták helyrehozni, így egy évezreddel későbbi szennyeződések kerülhettek a szövetre, ami téves eredményt hozhatott.


Az Enea nevű csúcstechnológiás olaszországi kutatóintézetben megkísérelték reprodukálni a lepel rejtélyes lenyomatát. Több megoldással próbálkoztak, végül a nagy energiájú UV-lézer vezetett eredményre, a gyors ultraviola kitörések pontosan olyan nyomot hagytak a vásznon, mint ami a leplen látható.


Az olasz kutatók szerint ez egyrészt kizárja a hamisítás lehetőségét, hiszen a lepel az 1300-as évek óta ismert, és csak az utóbbi évtizedekben ért el oda a technológia, hogy képesek legyünk lemásolni a leplet. A kutatást vezető Luigi Garlaschelli kémiaprofesszor szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a lepel természetfeletti eredetű, hiszen semmilyen korabeli, ember alkotta tárgy vagy természeti jelenség sem képes ilyen nagy energiájú, gyors UV-impulzusokat kibocsátani.

A cambridge-i King's College egyik kutatója, Thomas de Wesselow szerint a lepel eredeti, az valóban Krisztus képmását tartalmazza, de a feltámadását ez sem bizonyítja. A kutató könyvet is írt a témában, ami Jelek címen jelent meg, és különös elméleteivel máris megosztja a hívőket.A ritkán látható torinói lepel eredetijét idén tavasszal az észak-olasz város Szent Jánosról elnevezett katedrálisában állították ki, nálunk most a győri Szent Kamillus templomban mutatják be a híressé vált ereklye egy tökéletes másolatát.


Az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el; testének lenyomata, képmása megjelent a lenvászonból készült halotti kendőn. Ez azonban csak 1898-ban derült ki, amikor Secondo Pia ügyvéd felhatalmazást kapott arra, hogy fényképeket készítsen a lepelről. „Az eredmény nagyon meglepő volt, mert a fénykép negatívja valójában a pozitív kép (amit a valóságban láthatunk).” Aztán számba veszi a leplen található különböző típusú nyomokat, amelyek a nevezetes relikvia történetéről is képet adnak. Az akkor fantasztikusnak ható felfedezés máig leköti a tudósok és az érdeklődő laikusok figyelmét, ám komoly, szinte harcos viták csak Ian Wilson könyvének 1978-as megjelenése után indultak. Azóta viszont a lepellel kapcsolatos minden mozzanat heves vitákat vált ki.


Azt a tényt például, hogy 1988-ban a Vatikán jóváhagyásával az ereklye radiokarbon kormeghatározáson esett át – amit ráadásul azonos időben három helyütt: Oxfordban, Zürichben és Arizonában végeztek el –, ki-ki vérmérséklete, belső meggyőződése szerint kommentálja.


Akad, aki úgy véli, a Vatikán nem volt biztos a dolgában, mert engedélyezte a lepel vizsgálatát, mások épp az ellenkezőjét gondolják. A szélsőséges ítéletek és munkahipotézisek sokszor igen közel kerülnek egymáshoz, a tisztes tudósi érvek és ellenérvek pedig a hittel kapcsolatos elemi tiltakozással keverednek. S ha a kormeghatározás kérdésében nincs egyezség, akkor nyilván arról sem lehet megegyezni, hogy a lepel vajon Jézus feltámadásának bizonyítéka-e, avagy középkori hamisítvány; Leonardo da Vinci alkotása, vagy egy 13. századi Krisztus-lovag halotti leple.


Pedig akadnak egyéb adatok is; egyes független vizsgálatok szerint a torinói lepel több szövetrészből áll; negyven százaléka az első századból, hatvan százaléka a 16. századból való. Az oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumok azonban a források szerint ugyanazt a szövetrészletet vizsgálták, így eredményeik is megegyeztek.



Úgy tűnik, e kitüntetett relikvia megnyilvánulásra gondolkozásra késztet, s talán ez egyik fontos szellemi hagyatéka. Egy elképzelés szerint Krisztus feltámadásának pillanatában a hirtelen felszabaduló energiahatás hozta létre a képmást.



Egy amerikai tudós például gyors lebomlású radioaktív izotópot fecskendezett be magának, ezzel kívánva modellezni a feltámadáskor Jézus testéből felszabaduló sugárzást. Az így keletkezett kép például nagyon hasonló volt a torinói leplen találhatóhoz.


Sebastiano Rodante szicíliai orvos szerint az impregnált vásznon a napsugarak is hasonló nyomokat hagynak. Ez a fény Krisztus testéből áramolhatott ki. Mint mondta: „A hit áthatolhatatlan terület, amely elkülönül a kísérleti tudománytól. Ha a feltámadás napsugárszerű felvillanásként történt – ebben áll a misztérium -– akkor a torinói lepel a feltámadásnak nem bizonyítéka, hanem modellje lehet.


Érdemes megnézni a leplet,hívőknek is meg nem hívőknek is.

2013. okt. 31. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!