Miért írták át a Szent Lélek megnevezést a Szent Szellemre?

Szia!

Teljesen egyetértek. Sajnos éppen azok védelmezik leginkább a Szent Szellem kifejezést akiknek lövésük sincs a bibliai héber és görög nyelvekhez a magyarról már nem is beszélve. A magyar nyelvben ugyanis a szellem kifejezés - ahogyan te is írtad - a kísértetekre ural, illetve az agyi tevékenységre: lásd pl. szellemi munka, de semmiképpen nem az Isten életadó személyére. Ha valaki egyszer veszi a fáradságot - én megtettem - hogy a ruah és a pneuma kifejezéseket megvizsgálja a héber ill. görög szövegekben, akkor látni fogja, hogy egyáltalán nem olyan konzekvens főképp az Ószövetség, tekintettel arra, hogy a Biblia nem tanítja az ember hármas felosztását, és az sem igaz, hogy az ember szelleme halt meg a bűnbeeséskor.

Üdv. Péter

Kedves Kérdező.

Azért, mert a héber és görög iratok szerint így helyes az értelmezés.

Isten nem fizikai Testű, és az angyalok sem, Ők szellemi lények

Istennek nem lelke van, hanem ereje, energiája, ha úgy tetszik,

Addig nincs áram a lakásban, amíg nem kap a főforrásból áramot.

Isten az embert földből teremtette azért, hogy a földön éljen. A Biblia így írja le ezt: „És formálta Jehova Isten az embert a föld porából, és orrlyukába lehelte az élet leheletét, és így lett az ember élő lélekké” (1Mózes 2:7). Ebből láthatjuk, hogy az ember Istennek közvetlen teremtménye. Különleges teremtési művelettel, tökéletes férfiúvá, teljesen kész személlyé alkotta. Midőn Isten az ember orrlyukaiba lehelte az „élet leheletét”, az ember tüdeje megtelt levegővel. De ennél több is történt. Isten ezzel életet adott az ember testébe. Ezt az életerőt tartja fenn, vagy működteti a lélegzés.

Így nem lelket kaptunk, hanem Isten energiájából egy keveset, ami élteti az életet a légzés funkciója által.

a légzés által működik a szív az ér rendszer ami pumpálja a vért és így működik az ember szervezete.

A halála után pedig megszűnik létezni, és nincs tovább.

az embernek a halál, vagy is a nem létezés állapota a büntetése.

Ha nem így lenne akkor nincs is büntetés, és ez a vers is hazugság volna:

(Ezékiel 18:4) . . .Amely lélek vétkezik, az hal meg.

Tehát a lélek nem halhatatlan, hiszen mindnyájan vétkezünk, örököltük a génjeinkbe.

A szellemiek nem szaporodnak és így nem is örökölhetnek géneket, mert nekik olyan nincs

Ez ránk fizikai élőkre vonatkozik.

A Bibliában a „lélek” szó a héber ne′fes és a görög pszü·khé′ szavak megfelelője. A szó bibliai használata alapján felismerhető, hogy a lélek szó egyaránt vonatkozik emberre és állatra, vagy az emberi és az állati életre.

Ma széles körben elterjedt az a nézet, hogy az embernek van egy halhatatlan lelke, amely túléli a test halálát. De tudtad, hogy ezt az egyházi tantételt szintén később tették hozzá a kereszténység tanításaihoz? Jézus megerősítette azt a bibliai igazságot, hogy a halottak „semmit nem tudnak”, és az alváshoz hasonló állapotban vannak (Prédikátor 9:7; János 11:11–13). Az élet visszanyerése csak a feltámadás által lehetséges, amely a halálalvásból való ’újrafelállást’ jelenti (János 5:28, 29). A halhatatlan léleknek — ha létezne ilyen — nem lenne szüksége feltámadásra, mivel a halhatatlanság már eleve kizárja a halál lehetőségét.

Katy Weaver

Kedves Kérdező.

A döntés joga a tied.

Katy Weaver

Mózes I. könyve 1. rész:

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

.

.

.

Máté Evangyélioma 12. rész:

18. Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.

.

.

.

Mózes I. könyve 2. rész:

7. És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.

.

.

.

János Evangyélioma 20. rész:

22. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket

Kérdező!

Isten mikor megteremtette az embert nem lelket fújt bele és lett lélekké.

Így is írhatták volna és akkor ugyanazt a kifejezést használják mindkét esetben, de nem így történt.

Első: (nəšámáh)

Másik: (nepeš)

Lényeg, hogy rosszul tudod, de sose bánd, van még időd tanulni.

Nem csak az Ó-, hanem az Újszövetségben is különböző szavak van a lélekre és más a szellem kifejezésre. Történetesen Istennel kapcsolatosan a Szellem szó helyesebb, bár Károli mindkét szót hibásan léleknek fordítja, de eredeti szövegben megkülönböztetik.

Ismétlem, nem a te hibád, hogy nem tudod, de az igen, ha kitartasz továbbra is a tévedésed mellett.

Ha valamelyik igerész konkrétan érdekel, írd ki új kérdésbe és visszaírunk mi van ott eredetiben. Sok esetben nagyon tanulságos nem egybemosni a szavakat.

Megjegyzem: ma is élnek héberül és görögül anyanyelvi szinten beszélő emberek. Ez tény. Nem hiszem ezzel vitatkozna bárki is.

Másik tény, hogy mindkét nyelvben más jelentéstartalommal bír a lélek és szellem kifejezés. Mást értenek alatta. Úgy hiszem ezzel sem érdemes vitatkozni.

Te sem mondod az asztalt ablaknak. Egyszerűen mást jelentenek a szavak.

Ésszerű tehát, ha nyomozhatóan és ma is élő nyelvben levő kifejezéseket a maguk helyén használjuk és nem csinálunk belőle "csakazértis" ideológiát.

A lélek szó alatt egyébként ezt értik: értelem, érzelem, akarat.

Szia

Ezt olvastam a kérdéseddel kapcsolatban. Elküldöm.

Biztosan tudod, hogy a Bibliát eredetileg főként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekről írtak, a héber ne′fes vagy a görög pszü·khé′ szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elő a Szentírásban. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a „lélek” szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Vegyünk szemügyre néhány írásszöveget, mely ezt a három különböző jelentést mutatja be.

Emberek.

„Noé napjaiban . . . kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen” (1Péter 3:20). Itt a „lélek” szó egyértelműen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire. A 2Mózes 16:16-ban egy olyan utasításról olvashatunk, amelyet az izraeliták a manna összegyűjtésére vonatkozóan kaptak: „Szedjetek belőle . . . a sátratokban lakók lélekszáma szerint!” A mannát tehát a családtagok száma alapján gyűjtötték össze.

Állatok.

A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: „ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén!« Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint!« És ez így is lett” (1Mózes 1:20, 24). Ezekben a versekben a halakra, háziállatokra és vadállatokra egyaránt a „lelkek” szóval utalnak. Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban.

Valakinek az élete.

A „lélek” szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: „már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott” (2Mózes 4:19). Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, „már-már kiment belőle a lélek (mert haldoklott)” (1Mózes 35:16–19). Ráhel akkor elveszítette az életét. Figyeljük meg Jézus szavait is: „Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért” (János 10:11). Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a „lélek” szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal. Ilyen értelemben fordul elő a „lélek” szó az 1Királyok 17:17–23-ban, a Máté 10:39-ben, a János 15:13-ban és a Cselekedetek 20:10-ben is.

A Bibliában sehol sem fordul elő a „lélek” szóval együtt a „halhatatlan” vagy az „örökkévaló” kifejezés. Sőt, a Szentírás leszögezi, hogy a lélek halandó, tehát meghalhat (Ezékiel 18:4, 20). A Biblia ezért egyszerűen ’halott léleknek’ nevezi azt, aki meghalt (3Mózes 21:11).

A Bibliából világosan kiderül, hogy a „szellem” és a „lélek” két különböző dologra utal. Mi a különbség közöttük?

A bibliaírók a héber ru′ach vagy a görög pneu′ma szóval éltek, amikor a „szellemről” írtak. Magából a Szentírásból következtethetünk ezeknek a szavaknak a jelentésére. A Zsoltárok 104:29 például kijelenti Jehováról: „Ha elveszed szellemüket [ru′ach], kimúlnak, és porrá lesznek újra.” A Jakab 2:26 pedig megjegyzi, hogy „a test halott szellem [pneu′ma] nélkül”. Ezekben a versekben a „szellem” arra utal, ami életet ad a testnek. Szellem nélkül a test halott. Ezért a Bibliában a ru′ach szót nemcsak „szellemnek”, hanem „erőnek”, azaz életerőnek is fordítják. Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizéről: „vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerő [ru′ach] működik” (1Mózes 6:17; 7:15, 22). A „szellem” tehát arra a láthatatlan erőre (az élet szikrájára) utal, amely élővé tesz minden élőlényt.

A lélek és a szellem nem ugyanaz. A testnek ugyanúgy szüksége van a szellemre, ahogyan a rádiónak az áramra, hogy működni tudjon. A szemléltetést folytatva gondoljunk egy hordozható rádióra. Amikor beletesszük az elemeket, és bekapcsoljuk a készüléket, az elemekben tárolt elektromos áram úgyszólván életre kelti a rádiót. Az elemek nélkül azonban a rádió „halott”, akárcsak az a rádió, amelyiknek a dugóját kihúzzuk a konnektorból. Ugyanígy a szellem az az erő, amely életre kelti a testünket. Az áramhoz hasonlóan a szellemnek nincsenek érzései, és nem gondolkodik, mivel személytelen erő. Ámde szellem vagy életerő nélkül a testünk ’kimúlik, és porrá lesz újra’, ahogy a zsoltáríró fogalmazott.

Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 leszögezi: „a por [mármint a test pora] visszatér a földbe, ahogy azelőtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt.” Amikor a szellem, azaz életerő elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerő szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez (Jób 34:14, 15; Zsoltárok 36:9). Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerő valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövőbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentől függ. Úgy is mondhatnánk, hogy az élete Isten kezében van. Csakis Isten ereje által kaphatja vissza a szellemet, azaz életerőt, hogy újra élhessen.