Van pokol? És örökké tart?

Akkor komolyabban.

Első kérdés: Nincs.

Második kérdés: Semeddig nem tart, mert nem létezik.

Ennyi, a többi mese. Remélem nem bántottam meg a mimózákat...

Kedves kérdező!

Akkor csak a 41, 42, 43, és 44. kommentet olvasd el, nem olyan hosszúak azok, szerintem egy fél óra sem kell ahhoz, hogy végigérj rajtuk, bemásolni azért nem akarom, mert ez egy vita volt és nem értenéd, ha csak ömmagában bemásolnám az egyik kommentet.

Szervusz

Mivel most kevés időm van, elküldök neked egy cikket, arról, mit tanít a Biblia a gyehennáról.

Vajon a gyehenna a tüzes gyötrelem helye?

Az evangéliumi beszámolókban Jézus figyelmeztette a tanítványait, hogy vigyázzanak, nehogy arra ítéljék őket, hogy a gyehennába jussanak. Jézus nyilván azt szerette volna, hogy komolyan vegyék a figyelmeztetését. De vajon a tüzes pokolra utalt, egy olyan helyre, ahol örökké kínozzák az embereket? (Máté 5:22).

Először is, nézzük meg magát a kifejezést. A görög Ge′en·na a héber geh Hin·nom megfelelője, melynek jelentése ’Hinnom-völgy’, teljes nevén geh veneh-Hin·nom, vagyis ’a Hinnom fiainak völgye’ (Józsué 15:8; 2Királyok 23:10). Ez a hely, mely ma Vádi-er-Rabábi néven ismert, egy keskeny, mély völgy Jeruzsálemtől délre.

Júda királyainak napjaiban, az i. e. VIII. századtól kezdve pogány szokásokat gyakoroltak itt, például áldozatként megégették a gyermekeket (2Krónikák 28:1–3; 33:1–6). Jeremiás próféta azt jövendölte erről a helyről, hogy az öldöklés völgye lesz, mert Isten elküldi a babilóniaiakat, hogy megbüntesse Júda lakóit a gonoszságuk miatt (Jeremiás 7:30–33; 19:6, 7).

David Kimhi (körülbelül i. sz. 1160–1235), zsidó tudós szerint a völgy később Jeruzsálem városának szeméttelepe lett. Szemétégetőként használták, ahol folyamatosan égett a tűz. Minden, amit ide vetettek, teljesen megsemmisült, hamuvá vált.

Sok bibliafordító vette magának a bátorságot, hogy a Ge′en·na szót pokolnak fordítsa (Máté 5:22, Katolikus fordítás). Miért tették ezt? Mert azt a pogány eredetű elképzelést, miszerint a gonoszoknak a haláluk után tüzes ítéletet kell elszenvedniük, a Jeruzsálemhez közeli völgyben égő, szó szerinti tűzzel hozták összefüggésbe. Ám Jézus soha nem utalt úgy a Gyehennára, mint a gyötrelem helyére.

Jézus tudta, hogy égi Atyjának, Jehovának még maga a gondolat is visszataszító, hogy embereket égessenek meg élve. Isten Jeremiáson keresztül ezt mondta a népének, akik jól tudták, mik történtek a Hinnom-völgyben: „[Júda fiai] fölépítették a Tófet magaslatait, amely a Hinnom fiának völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat a tűzben, amit nem parancsoltam, és ami fel sem ötlött szívemben” (Jeremiás 7:31). Tehát a halottak kínzása nemcsak hogy távol áll szerető Istenünktől, de ellent is mond annak a világos bibliai tanításnak, hogy „a halottak semmit sem tudnak”, vagyis öntudatlanok (Prédikátor 9:5, 10).

Jézus a gyehenna kifejezéssel a teljes pusztulásra utalt, mely Isten elmarasztaló ítéletének a következménye. Ezért a gyehenna, a Jelenések könyvében említett ’tűz tavához’ hasonlóan, az örök pusztulást jelképezi. Aki jelképes értelemben a gyehennába vagy a tűz tavába kerül, nem támadhat fel (Lukács 12:4, 5; Jelenések 20:14, 15).

Itt is arra kérnélek, hogy olvasd el az idézett verseket, mert így kapsz átfogóbb bibliai magyarázatot.

Üdvözlettel: Zita